2023. június 6. keddNorbert, Cintia
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kosztkontroll: hogyan készülnek a családok a húsvétra?

2013. március 29. 15:43, utolsó frissítés: 2013. április 02. 09:46

Misére mennek, ételt szenteltetnek és a családdal ünnepelnek a résztvevők. De azt is megkérdeztük tőlük, hogy mit esznek, mikor festik a tojást és mennyit költenek a húsvétra?


A szatmárnémeti család különleges helyzetben van,

hiszen ők egyáltalán nem költenek a húsvéti menüre. Az ünnep egyáltalán nem befolyásolja a család költségvetését, mert egyszerűen nem találja őket otthon.

"Ilyenkor mindig felkerekedünk és elutazunk a szüleimhez Felsőbányára, ahol már minden készen vár minket" – meséli Lóránt. A felsőbányai szülők ugyanis igazi, hagyományosan elkészített húsvéti ételekkel fogadják a családot, amelyhez az alapanyagok a háztáji gazdaságból származnak. A főtt sonka és a töltött hús alapanyaga a szomszédoktól vásárolt friss húsból kerül ki, a főtt tojás szintén házi és bio, a kalácsot pedig otthon süti meg Lóránt édesanyja. Mindehhez körítésként torma, és saját készítésű házi pálinka és házi bor dukál.



De hogy Zsófia se maradjon ki a húsvéti készülődésből, a nagyszombati délutáni program a nagymamával közös tojásfestés. "Sajnos manapság bolti tojásfestéket használunk, mert sokkal gyorsabb és praktikusabb, és a lányunknak így jobban tetszik az eredmény, de korábban mi is a hagyományos, növényi alapú festékeket részesítettük előnyben" – magyarázza az apuka.

Az ünnep elmaradhatatlan része az ételszentelés, és a megszentelt étkek vasárnap reggeli közös elfogyasztása. Erre az alkalomra mindig összegyűl a teljes család – tudtuk meg Lóránttól. Általában annyi étel készül, amely az ünnep alatt teljes egészében elfogy, így hazaérve máris visszatérünk a megszokott ételeinkhez – tette hozzá. Éva szerint nagy segítség számukra, hogy nem kell a húsvéti menüt beszerezni és elkészíteni. "Szívesebben töltök másfél órát az autóban, mint ugyanennyit a konyhában" – vallotta be Éva.



A kolozsvári család apraja-nagyja katolikus,

együtt mennek szertartásokra és misékre a húsvéti ünnep minden napján. „Az idei húsvét különlegessége, hogy a fiam nagyszombaton az ifjúsági csoporttal egy templomi misztériumjátékban is részt vesz” – meséli Petronella.

A családnál a pénteki nap már a tojásfestésről szól, de írni sajnos se idejük, és, saját bevallásuk szerint, se tehetségük nincs. Viszont a tojások egy részét hagyományos úton, hagymahéjjal festik meg, leginkább pirosakat vagy zöldet színeznek.



"Vasárnap egy ünnepi ebédet szervezünk, amikor az egész család együtt lesz, de annyira nem vagyunk „bárány-pártiak”, vagy csirkét, vagy disznót töltünk, különlegesen elkészítve. A töltött káposzta elengedhetetlen, az mindig ott kell legyen a húsvéti asztalon. Húslevest is fogyasztunk. Na meg persze a sütemények, a bejgli kötelező, a többit közkívánatra döntjük el, és mindenképp házilag készítjük" – mesélte el a Kosztkontroll résztvevője.

A hozzávalókat nagyrészt a nagyobb üzletekben vásárolják meg, mindent ott, ahol megéri. „Rájöttünk például, hogy tejterméket nem érdemes a nagy csarnokokban beszerezni, drágább, meg nem is annyira finom” – mondja Petronella, aki elárulta, már olyan sok locsoló nem érkezik, leginkább rokonok, így eléggé csendes a húsvét hétfő. „A fiam, aki 19 éves, a csapatával jár locsolni, és jönnek majd hozzánk is” - mondta.


Falun tölti a húsvéti ünnepek jelentős részét a csíkszeredai család,

Barni szüleivel ünnepelnek együtt: közösen mennek templomba, közösen főznek és közösen tartják a hagyományokat - magyarázta Ági, aki az Alföldről érkezve teljesen új ételekkel és szokásokkal ismerkedett meg Székelyföldön. Nagypénteken még otthon dolgoznak és készülődnek az ünnepre, tojást festenek és süteményeket sütnek. Majd szombaton elutaznak a szülőkhöz, ahonnan csak hétfőn térnek haza Csíkszeredába, így minimálisak a húsvéti menüre költött kiadásaik.



Ági elmondása szerint szívesebben ajándékozza meg tojás alakú, írott mézeskalácsokkal az őt meglocsoló szomszéd gyerekeket, mint főtt tojással, így általában csak kifújt tojásokat festenek, dekorációnak. Igaz, azt jó előre, a barátokkal közös, összeülős programként hímeznek kesicével gyimesi mintás piros tojásokat. Így akkor sincs baj, ha esetleg néhány tojást összetörnek a gyerekek. A közös családi ünnepre sós és édes sütivel készülnek, az étkek nagy részét Barni szülei állják és készítik.



Mivel Barniék szülei a vallási szokásoknak megfelelően ünneplik a húsvétot - az előírásnak megfelelően járnak misékre, böjtölnek és szenteltetnek barkát -, ők is igazodnak hozzájuk. "Nem követjük szigorúan a vallási előírásokat, de nagy ünnepekkor azért eljárunk templomba. Ilyenkor az a fontos, hogy együtt van a család" - magyarázták.

Így a hagyományos húsvéti reggelit és ebédet eszik. A hajnali misén megszentelt tojás, főtt sonka és kalács van reggelire, majd tárkonyos bárányfejleves és töltött bárány ebédre - magyarázta Ági, aki csak az új családjában kóstolta meg először a bárányhúst. Gyerekkorában reggelire sonkalében főtt tojást, főtt sonkát, tartármártást, valamilyen friss zöldséget - retket vagy zöldhagymát -, illetve franciasalátát ettek. Ebédre jellemzőbb volt a paprikás lisztben megforgatott sült hal, esetleg marhapörkölt vagy bográcsban főzött halászlé.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS