Falusi koszt: csak sok munkával kevesebb, mint városon
G. L. 2013. március 26. 16:25, utolsó frissítés: 16:25Már egy kisebb gazdaság is jelentősen megnövelheti a házimunkával eltöltött időt, viszont így lényegen kevesebb terméket kell az üzletből megvásárolni. Három családot kérdeztünk a falusi életről.
Lehet, hogy kevesebbet költenek ételre a falun élők, mint a városiak, de naponta legalább 2-3 órával többet is dolgoznak a háztartásban. Ha viszont mindent meg kell vásárolni, akkor a falusi élet sem olcsóbb, mint a városon élőké – derült ki a Transindex által megkérdezett családok beszámolóiból.
Három olyan székelyföldi falusi családot kérdeztünk meg, akik a munkahely mellett vezetnek egy kisebb gazdaságot. Mindhárom családnál elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy csökkentheti egy kiskert vagy néhány állat a költségeiket? Tényleg több lehetősége van a spórolásra egy falusi családnak? A részben gazdálkodó életvitel hogyan befolyásolja a szabadidejüket és a költségeiket?
„Akik társasági életet szeretnek élni, kimenni péntek esténként sörözni egyet a kocsmába, vagy havonta el szeretnének járni színházba, azoknak nehéz falun. A városnak és a falunak is megvannak a maga előnyei és a hátrányai, de egyik helyen sem könnyebb az élet. Falun talán többet lehet spórolni, de ha hetente be kell menni a városba vásárolni és ügyeket intézni, akkor nagyjából mindkét környezetben ugyanannyiba kerül az élet. Közköltségként mindenhol nagyjából ugyanannyit kell fizetni, és lehet, hogy falun egyes termékek olcsóbban kijönnek, de másra már többet kell fizetni” – nyilatkozta Attila, aki hét év nagyvárosi élet után költözött ki családjával falura, elsősorban a nyugodt környezet miatt.
„Biztos, hogy kevesebbet költünk, de szerintem kevesebbet is keresünk, mint városon.
Mi megpróbálunk lehetőség szerint mindent megtermelni, és télire elraktározni. Üzletben pedig minél kevesebbet vásárolni, mivel szerintem a falusi kisboltok elég drágák. Városba, szupermarketbe vásárolni ritkán járunk, bár szerintem ott olcsóbban meg lehet kapni a termékeket, és a választék is bővebb. Igaz, ez jobban is csábíthatja az ott vásárlókat. Ha néha nagyobb városi üzletben vásárlunk, sokszor úgy érzem, feleslegesnek tűnő dolgokat is megveszünk, csak azért, mert reklámozzák” – magyarázta Réka, aki a Kovászna megyei Vargyason él három gyerekével és férjével, azaz a legközelebbi (nagy)várostól nagyjából 50 kilométeres távolságra. Réka és a férje is dolgoznak, a két nagyobb gyerek már iskolába jár, míg a kisebb az ősszel kezdi az óvodát.
A megkérdezett családok mind egyetértettek abban, hogy a jövedelmük nagyjából 35-40%-át költik élelemre,
ez pedig kb. 500-700 lej körüli összeg. De emellett mindnyájan tartanak valamilyen állatot, illetve termesztenek zöldséget és gyümölcsöt is a kertben.
Rékáék szoktak időközönként állatot vágni: disznót, tyúkot, nyulat és bárányt is, mikor mi van, rendszerint tyúkot és nyulat tartanak. Jelenleg összesen tíz tyúk van az udvarban, de a gabonát meg kell nekik venni, mert nincs elég földjük ahhoz, hogy saját maguk megtermesszék. A néhány árban pityókát termelnek saját fogyasztásra. "Nem nagy föld, a szántásért és vetésért nem is szoktak pénzt kérni, legtöbbször baráti alapon megcsinálják, persze vissza kell, hogy segítsük nekik" - meséli.
A tíz tyúknak kéthetente 20 kiló gabonát kell venni, a kukorica és a búza kilója is jelenleg 1,25 lej. Szerintük megéri, mivel tavasszal és nyáron naponta akár 7 tojás is összegyűlhet. Persze télen ez kevesebb, 1-2 darabot, ha tojnak. Tavasszal rendszerint még keltetnek kiscsirkéket melléjük, amelyeket levágnak, amikor elég nagyra nőttek, magyarázza Réka, aki szerint az állatok gondozására naponta fél-egy órát fordítanak. Gyakorlatilag reggel és estefelé adnak nekik enni és inni, ez az idő akkor nőhet meg, ha esetleg disznót is tartanak, mivel ez esetben napi rendszerességgel kétszer ki kell takarítani a pajtájukat, és forrázni kell az ételüket.
De mivel nem termelnek gabonát, a disznót jobban megéri nekik megvenni, mint hónapokon keresztül tartani. 100 kilósig 10 lejbe, míg 100 kiló fölött 9 lejbe kerül élősúlyban a disznó kilója, sőt, karácsony környékén, amikor a szezonja van, és többen vásárolnak, akár már 6-7 lej körüli áron is lehet a disznó kilóját megvenni.
A zöldségeskertben mindenféle zöldséget, salátát, uborkát, borsót, murkot, petrezselymet, zellert, káposztát, babot, paradicsomot, paprikát stb. termelnek. Ezeket lefagyasztva vagy különböző módon konzerválva - sózva, ecetezve - tárolják, teszik el télire. Ha elég gyümölcs terem, azt is lefagyasztva és nyersen is tartósítják. A kertben áprilistól októberig, a veteményezéstől a betakarításig, átlagosan napi két órát is eltölthetnek, hiszen rendszeresen kell gyomlálni és gondozni a zöldségeket, ha azt akarják, hogy jó termés legyen. Száraz időben pedig napi rendszerességgel öntözni is érdemes.
Attiláék csak méheket tartanak
Összesen nyolc méhcsaládjuk van, egyéb haszonállatot ők nem tartanak. Attila azt meséli, hogy tavaly nem volt jó év, kaptáronként csupán 5 kilogramm mézet tudtak pergetni. Mivel álló méhészetről van szó, jelentősen függnek az időjárástól, pl. tavalyelőtt sokkal jobb volt a hozam. A megtermelt mézet a családban használják el, egy kis részét pedig más terményekre, pl. pityókára cserélik. Emellett gyümölcs is terem: alma, körte, szilva, birskörte, fekete ribizli, szőlő. Ezeket nyersen és/vagy feldolgozva – lekvárnak, pálinkának, bornak – teszik el télire” – számolt be Attila, aki feleségével most várják az első gyerekük megszületését, és szintén mindketten dolgoznak.
„A levágni való disznót a faluból vesszük, ugyanúgy, mint a kenyeret és a tejet. Frissebben megkapjuk, mintha városra mennénk érte, és még a termelőt is ismerjük. A nagyjából 10 kilométerre lévő városban szoktunk heti rendszerességgel vásárolni, általában a hazai termelőket, főként a Góbé termékeket keressük” – egészítette ki.
Igyekeznek csak a legszükségesebb alapanyagokért az üzletbe menni
- tudtuk meg a megkérdezett családoktól. Próbálnak csak olyasmiért fizetni, ami valóban fontos egy háztartás rendes működéséhez. Általában jellemző, hogy a tejet inkább a szomszédtól hordják, mint az üzletben veszik. Jelenleg falun kb. három lejbe kerül a zsíros házi tej.
Tyúkot és juhot tartanak rendszeresen, disznót csak akkor, amikor megengedhetik maguknak - magyarázza Annuska, aki egy ötfős háztartást vezet szintén Vargyason, és egy családi vállalkozásból tartják fenn magukat. Állatokat csak akkor vágnak, amikor nincs pénz megvenni az üzletből a húst. Nekik is van zöldségeskertjük is: a gondos munkával épp megterem benne a családnak szükséges mennyiség. Az üzletből rendszeresen kenyeret, fűszereket, olajat, cukrot, szezonális gyümölcsöket stb. szoktak venni. Nem sütnek kenyeret, inkább megveszik minden nap a frisset az üzletből.
A házi kenyérsütés egyébként, úgy tűnik, nem jellemző, csupán Réka említette, hogy anyagi megfontolásokból elkezdett sütni.
„A lisztet az üzletben vásárolom, de így is megéri. Egy sütésnél 15 kiló lisztet használnak fel, ebből pedig hét nagy házi kenyér készül, ami nekünk kilenc napra elég. Amikor áttértem a sütésre, már ott tartottunk, hogy az üzletben kapható 1,9 kilós kenyér nem volt elég egy napra. A három fő étkezés alatt elfogyott, már pakolni nem jutott belőle. Egy sütéshez a liszt és az élesztő kb. 38 lejbe kerül. Az üzletben kapható 1,9 kilós kenyér darabja 8,5 lej lenne, a kilenc napra pedig legalább 12 darabra lenne szükség, tehát olyan 100 lejbe kerülne. Házi kenyérből is megeszünk egyet egy nap, amíg még friss, viszont amikor már keményedik, kevesebb kell" - számolt be Réka.
Az üzletben egyébként rendszeresen cukrot, olajat, margarint vagy vajat, rizst, búzadarát, lisztet, kávét, ecetet vásárolnak. Ritkán felvágottat és édességet is vesznek, de az utóbbi kimerül a csokiban és gumicukorban. Süteményt legalább kétszer süt egy héten, nyáron pedig bodza és ribizli szörpöt készítenek, és az kitart egész télen, amikor üdítőt kívánnak, de az egyszerű víz is megteszi a saját kútból” – magyarázta. De mindhárom családnál jellemző, hogy
rendszeresen főznek, hogy minden napra legyen meleg étel,
sőt a többgyerekes családok akár naponta kétszer is, ebédre és vacsorára is főtt ételt fogyasztanak.
„Soha nem megyünk vendéglőbe enni, félkész ételt sem szoktunk vásárolni. Mindennap főzünk, sőt délben és este is meleg ételt eszünk. Ezzel is spórolni próbálunk, mivel a hideg felvágott többe kerülne, mint a meleg, főtt étel. Szinte minden nap van húsos étel, és emellett tojást, tejet és krumplit is rendszeresen fogyasztunk. Nyáron friss zöldséget, télen inkább savanyú káposztát és egyéb eltett savanyúságot eszünk. Nem is vagyunk nagyon igényesek, a gyerekek sem esznek müzlit vagy egyéb különlegességeket. Nem feltétlen azért, mert nincsen, egyszerűen nem vesszük meg – magyarázta Réka, de hasonlóan érvelt Annuska is.
Mint mondták, jól be kell osztani a pénzt, mert sok elmegy a közköltségre és a gyerekek iskoláztatására, ezért főznek inkább minden nap: ha kell reggelre, délre és estére is, mert a főtt étel olcsóbb, ha jól csinálják.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
