2020. aug. 4. keddDomonkos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elektronok harca: az Apple egy pillanatra sem pihenhet a babérjain

Ráduly Előd István 2012. június 20. 13:41, utolsó frissítés: 14:33

A világ hozzászokott a kategóriateremtő Apple-termékekhez, ezért hamarosan igen nagyot kell produkálnia, hisz ebben a vérszomjas környezetben a konkurencia a nyakában lohol.


Bátran kijelenthető, hogy nincs még egy vállalat a világon, amely olyan sikeresen építette fel önnön kultuszát, hogy rajongói szinte vallásos transzba esnek minden egyes új termékétől.

>> A sorozat első része a Facebookról itt

Ez különösen figyelemreméltó annak tudatában, hogy szigorú értelembe vett világújító találmányokban nem igazán bővelkedik a kaliforniai vállalat portfoliója.

A 80-as években földöntúli technológiának számító egérrel és grafikus operációs rendszerrel a felhasználók ugyan a Macintosh gépeken találkoztak először, ám mindkettőt a Xerox-tól „kölcsönözte” Steve Jobs egy látogatás során. Ugyanígy az iPod sem tartozott az első MP3-lejátszók közé; az iPhone előtt jelentek már meg érintőképernyős telefonok, és a táblagépet legelőször Stanley Kubrick álmodta meg a 2001: Űrodüsszeia c. filmben mintegy 40 évvel ezelőtt.




A világbajnok dizájn pedig, akárhogy hunyorítunk, baljósan hasonlít a Braun cég által piacra dobott háztartási eszközökre, talán nem véletlenül említi az Apple főtervezője, Johnatan Ive példaképei között a német Dieter Rams-t.




Ami mégis különössé teszi ezeket a termékeket, az a perfekcionizmusra és tökéletes felhasználói élményre való törekvés, mely háttérbe szorítja az egyéb gyártókra jellemző mérnöki szemléletet és szabad konfigurálhatóságot.


Az Apple termékei mind abszolút zárt rendszerek,

korlátozott bővítési és szerelési lehetőségekkel, minimális testreszabási képességekkel, hibátlan szoftver- és hardverintegrációval, melynek eredményeként minden eszközön pontosan ugyanolyan élményt kap a vásárló, mint amilyet Steve Jobs eredetileg elképzelt.

Ezzel a zárt modellel szinte egyedülálló szereplő a piacon, élesen eltér a Google „nyílt forráskódú szoftver, minden eszközön” és a Microsoft „zárt szoftver, minden eszközön” filozófiájától. Noha ez a vasmarokkal irányító, konok hozzáállás jókora ellenszenvet vált ki a hardcore felhasználókból, az Apple okosan érzett rá arra, hogy az IT-világban új szelek fújnak, egyre több olyan, számítástechnikai előismeretekkel nem rendelkező felhasználóval bővül a kör, aki nem kívánja folyton bővíteni, bütykölni gépét és operációs rendszerét, hanem csupán egy, a televízióhoz hasonlóan egyszerűen kezelhető on-off eszközt akar. Ez az attitűd ugyan az elejétől fogva jellemző volt a cégre, azonban az egy darabból öntött új termékeikkel végképp védjegyévé vált.




Az Apple-sikersztori egy másik lényeges tényezője a korlátozott termékpaletta, mely lehetővé teszi a rendkívül fókuszált kutatást és fejlesztést. Kis túlzással nyugodtan állíthatjuk, hogy a jelenleg elérhető összes Apple termék elfér egy átlagos konyhaasztalon, míg az egyik legfőbb riválisának tekinthető, hajóépítéssel is foglalkozó Samsungról ez nem igazán mondható el.

Végül pedig nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az Apple alaposan megvámolja a rajongók ragaszkodását, 30%-os haszonkulcsa példátlanul magas az iparban. Ez amellett, hogy fenntartja az exkluzivitás látszatát,


rekordméretű bevételt biztosít meglehetősen alacsony forgalom mellett.

A hatalmas profit és a Szlovákia éves GDP-jének megfelelő készpénzállomány mindenképp azt sugallja, hogy az Apple továbbra is a legjobb úton halad, azonban a közelmúltban megjelent néhány sötét felhő Cupertino felett.

A vállalatot a korábban kirúgott, majd a 90-es évek végén visszatérő alapító tag, Steve Jobs rántotta ki a válságból, és fektette jelenlegi pályájára. A vizionáriusként elkönyvelt Jobsnak határozott elképzelései voltak a jövőről, a kitűzött célok elérésének érdekében nem tűrt kompromisszumokat.

Kérdéses tehát, hogy halála után mennyire tud továbbra is előremutató maradni a vállalat. Noha a jelenlegi CEO, Tim Cook már rég átvette a cég operatív irányítását, igazán új, trendsetter termékkel utoljára Jobs rukkolt elő.

Azóta mindössze a már meglévő eszközök termékfrissítését sikerült megvalósítani, márpedig a vállalat számára ez egyáltalán nem járható út. A világ hozzászokott a kategóriateremtő Apple-termékekhez, ezért hamarosan igen nagyot kell produkálnia, hisz ebben a vérszomjas környezetben a konkurencia a nyakában lohol, és


hardverileg rendszerint lekörözi a királyt.

Továbbá az sem segít a helyzeten, hogy az Apple néha reménytelenül belebonyolódik a szabadalmi csatába, olyan faramuci helyzetet hozva létre, melyben legfontosabb beszállítója, a Samsung egyben legnagyobb vetélytársa és ellenfele a bíróságon.

Ez jelentős energiákat vonhat el az új, formabontó termékek kifejlesztésétől, és könnyen beigazolódhatnak azok a hangok, amelyek a Szilícium-völgyet Hollywoodhoz hasonlítják, ahol mindenki a jól bevált sémák reprodukálásával van elfoglalva, és igazán nagy újításokra senki nem mer vállalkozni.

Márpedig az Apple deklaráltan harcban áll a fél világgal; Steve Jobs halálos ágyán is atomháborút kívánt indítani összes erőforrásával a Google ellen, mivel úgy vélte, a keresőóriás az ő területére lépett be pofátlanul az ingyenes Androiddal.




És ne higgyük, hogy az ilyen akciók során legalább a felhasználók jól járnak: az Apple a napokban jelentette ki, hogy a totális háború nevében lecseréli az eszközeibe beépített, kitűnő Google Maps alkalmazást saját térképszoftverére, mely egyelőre nincs tisztában az óceánok pontos helyével.


Ennek megfelelően az ellenfelek sem tétlenkednek;

a látszólag értelmetlen, brutális pénzösszegeket megmozgató felvásárlások mind taktikai célokat szolgálnak. Így adott a Google 12 milliárd dollárt a haldokló Motorola vállalatért, hogy cserében 17.000 szabadalomra tegye rá a kezét. Hasonló indíttatású volt a nemrég nyélbe ütött, milliárdos Instagram-felvásárlás is, mellyel a Facebook a mobil világban próbálja megvetni a lábát, épp az Apple-el szemben.

Így hát az Apple pillanatra sem pihenhet babérjain, ráadásul imázsának a közelmúltban kipattant Foxconn-botrány sem tett jót, hisz csak egy egészen szűk vásárlóréteg szeretne olyan telefont pötyögtetni, amelyet öngyilkosságba hajszolt gyerekek szereltek össze.

A vállalat kilátásai a távoli jövőt nézve is kétesélyesek; a tech világ egyre inkább felhőalapú, alkalmazás-központú irányba tolódik el, ahol a konkrét fizikai eszközök fontossága hamarosan a minimálisra csökken, és a nagy áttöréseket a szoftveres megoldások jelentik majd. Nem véletlen, hogy az alapvetően hardvergyártó Apple legfőbb riválisa már most a Google (és Microsoft), nem a HP, Dell, vagy egyéb számítógépgyár.

A cég ugyan megtette a kellő lépéseket ezirányba (gyakorlatilag megteremtve az appok bölcsőjét) és a sok kritika ellenére az intelligens hangvezérlési szoftverük, a Siri jó kiindulóalap lehet a szemantikus web hajnalán, azonban ennél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a jövőben a szoftverfejlesztésre, ha túl akarja élni a Google (és Microsoft) az élet minden területére behatoló terjeszkedését.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS