Mintaházak a székely giccsépítészet megállítására
kérdezett: Gál László 2012. május 02. 10:41, utolsó frissítés: 10:41A mintaház megépülésétől nem remélik az utcakép teljes feljavulását, csupán azt, hogy a jó példa kihat a környezetre, és a következő átfestésnél nem metál-ciklámenre festik majd a házat - véli Gergely Attila, a Vallum iroda műépítésze.
A Modern székely ház elnevezésű mintaház-projekt Hargita Megye Tanácsának megrendelésére készült, a 3-4 éve folyamatban levő Faluképvédelmi Program egyik alprogramjaként. A projekt nyitott volt a faluképvédelmi programban résztvevő számos építésziroda előtt, végül 6 cég tervezői jelezték részvételi szándékukat, és összesen 9 mintaház-terv született. A tervekről Gergely Attilát, a Vallum iroda műépítészét kérdeztük.
Van-e szükség, igény egy ilyen tervre, kezdeményezésre, szükséges vagy sem a szakmának ezen gondolkodni? Ha igen, miért?
– Önkormányzati vezetők jelezték igényüket a mintaházakra. A polgármesteri hivatalok az ilyen házakat szolgálati lakásoknak építenék, és használnák. Ezzel is támogatva az értelmiségiek – orvos, tanár – falura költözését.
Ha tágabb kontextusban nézzük a dolgot, akkor megállapítható, hogy a lakosság jelentős része amúgy is minták alapján épít, de sok esetben nem a helyi, autentikus modellek alapján képzeli el majdani otthonát. Ennek a gondolkodásmódnak az eredménye, hogy a felépített házak csak a legritkább esetben illenek a faluképbe: figyelmen kívül hagyják az évszázadok során kialakult, letisztult beépítési szokásokat (a telekre való telepítést), nem megfelelő az arányrendszerük, nem megfelelő építőanyagokat használnak, vagy a hagyományosakat helytelenül alkalmazzák.
Az építészszakma az egyéni, személyre szabott megrendeléseken túl, sokszorosítható mintaházakkal segítheti a jobb épületmodellek terjedését, és ezáltal az épített környezet minőségének javulását. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a faluképvédelmi munkán belül ez nem prioritás, inkább a még megtalálható eredeti értékeink mentésére kellene fordítanunk minél több energiát. Azt gondolom, mindkét tevékenységnek párhuzamosan is megvan a maga helye. Egyrészt az autentikus értékek elképesztően gyors romlása miatt nem tűr halasztást az állagmegóvás, restaurálás, de ugyanakkor eszközöket kell találnunk az új építkezések normalizálására, kontrollálására is.
Milyen igényeknek kell megfeleljenek ezek a házak? A konkrétumok szintjén milyen igények merülnek fel az emberekben?
– A projekt céljából kiindulva, mindenekelőtt a településképbe való szerves illeszkedést említeném. A mintaházak elsősorban erre kell példát mutassanak. Szerintem ez úgy valósítható meg, ha szerény, anonim, ha úgy tetszik „józan parasztos” építészeti megoldásokat alkalmazunk.
A mintaházak a mai lakásigényeket feltétlenül ki kell elégítsék. Ennek megfelelően tartalmazniuk kell minden szükséges helyiséget (nappali, konyha, étkező, hálószobák, mellékhelyiségek), a komforthoz szükséges berendezéseket (pl. hőközpont) és csatlakoztatni kell őket a közműhálózatokra – gáz, villany, víz és csatornahálózat.
Mivel sokszorosítható épületmodellről van szó, fontos bizonyos fokú rugalmasság is, amely meghatározott keretek közt megengedi a személyre szabást, anélkül, hogy az épület jellege, formája változna. Gondolok itt például a nappali zóna megnyitására, vagy a tetőtér beépíthetőségére.
Nagyon fontos szempontoknak tartom a műszakilag egyszerűen kivitelezhető technológiák alkalmazását, és a ház gazdaságos fenntarthatóságot is. Az ismert építési módszerekkel (falazás, ácsmunkák) pontos és jó minőségű kivitelezés érhető el. Érdemes mérlegelni, lehet megéri bevállalni a magasabb építési költségek, hogyha az alacsonyabb fenntartási költségekkel jár. Mert érdemes úgy építeni, hogy a havi fenntartási költségek elviselhető terhet rójanak a lakókra, a megfelelő komfort mellett is.
Körülbelül mennyibe kerülne egy ilyen ház? Megérné az embereknek ezt választani ahelyett, hogy a maguk feje után kezdenek el építkezni?
– Szerintem a kivitelezési ár önmagában nem releváns. A kivitelezéskor megspórolt pénzek utólag sokkal nagyobb javítási költségeket eredményezhetnek. Vagy azzal járhat együtt, hogy utána az épülethibákkal kell együtt élni. Egy gyengén hőszigetelt épület magasabb fenntartási költségekkel járhat, ez pedig hosszú távon jelentősebb teher lehet, mint az építés.
Az sem mellékes, hogy az ismert piaci árak eltérő minőségeket takarnak, tehát a hasonló áron forgalmazott építőanyagok egészen eltérő minőségűek is lehetnek. Emiatt tehát nem lehet általánosan összehasonlítani a költségeket. És ez érvényes a tervezési költségekre is. Jelenleg azt mondhatom, hogy a mintaház nem lenne drágább, mint más, azonos méretű lakóépület, hiszen pontosan kidolgozott, egyszerű technológiákkal tervezett házakról beszélünk.
A lakóház nem "késztermék", ezért a megrendelő sokszor már csak az építéskor érti meg a tervet, még most, a számítógépes látványtervezés korában is. A jobbik eset az, ha tetszik neki az eredmény, de sajnos az is fennáll, hogy nem, sőt be is avatkozik a kivitelezői munkába, hiszen ő fizet, neki kell a ház. Így esetenként kompromittálódhat az építészeti minőség. Ezt a nem kívánt szituációt lehet elkerülni azzal, ha építés előtt egy elkészült, látogatható mintaházon keresztül a megrendelő pontos információkat kap a lakótérről, komfortérzetről, épületminőségről, kivitelezési és fenntartási költségekről.
Ezenkívül a mintaházak többszöri, ismételt megépítésével a tervezési költség is megspórolható, amennyiben minden újabb épületnél csupán helyszínre adaptálásról és engedélyezésről lenne szó. Szerintem megérné ilyen házat építtetni.
Hogy néz ki, mit tartalmaz egy átlagos mintaház?
– Az elkészült munkák szerint elmondhatom, hogy az építészek kétféleképpen közelítették meg a problémát. Egyrészt létezik egy, a hagyományoshoz hű vonal, amely az idők folyamán kiérlelődött megoldások továbbmentését tartotta fontosnak. A másik megközelítés a hagyományos ház, vagy annak elemeinek átértelmezésével, újrafogalmazásával keresi a kapcsolatot a hagyománnyal, de ugyanakkor a mai kor elvárásaival is.
Milyen kapcsolata van ezeknek a mintaházaknak a hagyományos székely építészettel?
- A mintaházak egy-egy tájegység háztípusának elemzése során alakultak ki. T. Kovács Áron a kászonszékre tervezett, Köllő Miklós gyergyószékre, Tövissi Zsolt, András Alpár és Lőrincz Barna udvarhelyszéki falvakba, Albert Homonnai Márton, Gál Orsolya, Fehér Gabriella és jómagam csíki lakóházak jellegzetességeit követtük.
Mindenik munkán megfigyelhető a hagyományos tömegképzés, anyaghasználat, ház-udvar kapcsolat. Egyes munkák a hagyományos életmód térképzését is használják, mások ezt a kérdést mai igényekre alakítják.
Milyen egy, mondjuk általad is tervezett háznak a leírása? Miért úgy vannak elhelyezve benne a szobák? Téged/titeket konkrétan mi vezetett a tervezésnél?
- A lakóházak kialakításánál 1 hálószobás - 100 négyzetméter földszinti alaptererületű, és 2 hálószobás - 120 négyzetméteres lakóházak tervezése volt a cél.
Az általam tervezett háznál fontosnak tartottam a már említett anonim megfogalmazást. Egyszerű, nem feltűnő tömegkompozícióra törekedtem, a népi építészetből ismerős tetőformák, fatornác, fehér falak, keretes ablakok megidézésével. A tető kialakításánál azt tartottam szem előtt, hogy egy majdani tetőtérbeépítés miatt a formáját ne kelljen változtatni, az ablakok a hátsó homlokzatra tehetők.
A ház alaprajzi elrendezését a hagyományossal rokonítható, hármas tagolással oldottam meg: a középső, bejárati rész a konyhához vezet, és elválasztja a nappali és éjszakai zónákat. A nappalit és ebédlőt tolóajtóval egybenyithatóvá tettem, igény szerint teljesen egyterű is lehet. Az előszobában megvan a lehetőség lépcső kialakítására, amely a beépíthető tetőtérbe vezet.
Az udvar fele néző ablakokkal eljátszottam egy picit. Alaprajzilag tört vonalban alakítottam ki őket, a keretes ablakokat kiegészítettem, így nagyobb, ám tagolt ablaknyílások jöttek létre.
Hogyan illeszkedne ez egy hagyományos faluképbe? Hogyan változtatná meg a mostani kaotikus utcaképet? Ti, pl. tennétek javaslatokat arra, hogy milyen színűre fessék?
- A mintaházak egyelőre fiktív helyszínekre készültek, mivel nem sikerült időben megfelelő, valós helyszíneket találnunk. A falufelmérési munkákat elemezve választottuk ki az adott településre, vidékre jellemző telepítési sajátosságokat. A fiktív telkeket és telepítési javaslatainkat is ezek alapján a tipológiák szerint állítottuk össze.
A következő tervezési szakaszban kerülne sor a konkrét környezetbe való illesztésükre. Ez a helyszínre jellemző elhelyezést, tájolást, az utcától való távolságot jelenti, követve ezáltal a már kialakult rendet.
A mintaház megépülésétől nem remélem az utcakép teljes átalakulását, feljavulását. Csupán azt, hogy egy-egy jó példa időben kihat a környezetére. Például a következő átfestésnél nem metál-ciklámenre festik ismét a szomszéd házat, hanem normális színűre; nem vaskaput, kerítést, hanem fakerítést állítanak, a lábazat kőburkolatát megtartják a helyén.
A ház külső-belső színe az építészeti koncepció szerves része, hiszen a látvány szempontjából meghatározó. Egy meghatározott palettáról választhatnak színt maguknak a megrendelők, igazítva azt a helyszínhez és a megrendelő ízléséhez.
Van elképzelésetek arra is, hogy milyen anyagokból készülnének ezek a házak?
- Természetesen a koncepciók konkrét műszaki megoldásokkal készültek. A mintaházak egy része faszerkezetű, másik része téglafalazattal készülne. A kiviteli tervekben pontosan meghatározzuk a szerkezeti anyagok mellett a szigetelő és burkolóanyagokat is. Elképzelésem szerint választási lehetőséget is kell kínálni a megrendelőknek - pl. burkolatok terén -, de az építészeti koncepcióval összhangban.
Mennyire lennének környezetbarátak ezek a házak?
- A környezetbarát szemlélet a hagyományos építészet sajátja, a mai trendektől függetlenül. A hagyományos ház természetes anyagokból épült (kő, fa, agyag), az épület tájolása segítette a hőháztartását, és amit szintén fontosnak tartok: szerény méretű, emberre, családra szabott volt.
A mintaházak esetében is ezeket az építőanyagokat használjuk elsősorban, bár a mai szigorú építésügyi előírások megkövetelik a vasbeton, és hőszigetelő anyagok beépítését is. A megfelelően méretezett hőszigeteléssel és a napenergia hasznosításával a jobb belső komfort mellett fűtőanyag is spórolható.
Az anyagi lehetőségek függvényében bátorítjuk a megújuló energiaforrások használatát (szilárd tüzelőanyag, napkollektor, esővíz hasznosítása). Ahol lehetséges, zöldségtárolásra alkalmas pincét tervezünk, hogy ösztönözzük a háztáji gazdálkodást.
Mikorra várható az első megvalósítás, vagy az esetleges elterjedése?
- Erről nem tudok mit mondani, jelenleg csak spekulálni lehet róla.