2021. január 20. szerdaFábián, Sebestyén
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Bemutatjuk a 9. Erdélyi Humorfesztivál versenyzőit

K. M., G. L. 2012. április 28. 15:26, utolsó frissítés: 15:26

Kíváncsiak voltunk, hogy mi a véleményük a jövendőbeli stand-upos nevettetőknek. Hogy miről? Azt rájuk bíztuk.


Pénteken került sor az öt döntőbe jutott wanna be humorista megmérettetésére a Studházban. A Transilvania teremben teltház előtt mérték össze tehetségüket a következő generáció humorsztárjai. Na meg persze a Szomszédnéni, Felméri Péter, Zsók Levente, Ősz Ferenc, György Botond és Holovácskó Zsolt színpadi produkciójára, illetve az Open Stage Lájkodalom című lemezbemutatójára.



A versenyzők "felszopása" igen jól sikerült. György Botond, a tavalyi Humorfeszt nyertese sokat fejlődött az elmúlt évben. Zsók Leventéről megtudtuk, hogy egy igazi romantikus alkat és egyszer egy hokis lánnyal is járt, akivel nem csak a szívében fájt a szakítás. Ősz Ferencről a zsűritag Kozma Attila azt hitte, hogy versenyző, és kevesebb pontszámot adott neki, mint a viccringbe elsőként beszállónak.



A verseny izgalmainak levezetésére Holovácskó Zsolt és Felméri Péter produkciója szolgált, utóbbit vissza is tapsolta a közönség - pedig cseppet sem volt megértő az éppen távozni készülő rajongókkal.

A versenyzőket egy-egy elhangzott poénban és a három kérdésünkre adott válaszban mutatjuk be. A kérdések a következők:

1. Mi a véleményed?
2. Mikor és hol nevettek a legjobban a poénjaidon?
3. Melyik viccet rontottad el eddig a legjobban?


Szabó Nándor, egy rutinos humorista Nagyváradról. Elcsípett poén: Hogy hívják anyádat többes számban? Kétfejű sárkány.
1. Jó volt, de lehetett volna jobb is. Mindig lehet jobban csinálni valamit és csiszolni rajta.
2. Körülbelül egy éve kezdtem a stand-upot, akkor éreztem úgy először, hogy felnevetnek az emberek a poénjaimon. Az egyetem alatt kezdődött az egész. A helyzetkomikumot próbálom felismerni és belevinni az előadásba.
3. A kirándulós vicceimet élvezik a legjobban az emberek, viszont amikor másokat próbálok előadni, azokon még sokat kell csiszolni.


Dánél Edit Mária, az egyetlen női versenyző Csíkszeredából. Akinek azt tanácsolták, ha fent kopaszodik, pótolja ki alulról a veszteséget.
1. Van. Mindenképpen van.
2. Székelyudvarhelyen, amikor azt mondtam kutya, már azon is nevettek: he..he..he.
3. Mondtam, hogy bemutatom, miért nincsenek nők a színpadon, és erre azt válaszolta egy fiatalember, hogy már bemutattad. Ez volt az, ami egy kicsit hátrabökött, és eldöntöttem, hogy levágatom a hajam.


Kovács Hont Imre, a legviccesebb sztorizó Kolozsvárról. Melleket ment nézni a színházba, de egy kövér ember eltakarta előle a kilátást. Mi sülhet ki ebből?
1. Hát nincs... vagyis mégis inkább van véleményem. Örvendek, boldog vagyok.
2. Három éve, amikor a falu végére értem locsolás után. Pusztán azzal, hogy elmondtam a locsoló verset, akaratlanul is kabarét csináltam. De a versre már nem emlékszem.
3. Nem tudok válogatni, rengeteg volt. Közönség előtt most próbáltam ki magam először. Osztálytársak előtt már szerepeltem, de ismeretlenek előtt nem. Most is ellőttem egy poént, mert elfelejtettem valamit. De nem mondhatom el, hogy mit.


Kun Zsolt, aki még a zsűrit is be tudta csapni Nagyváradról. A pöszeség csak karakter volt, pedig Kozma Attila zsűri már el akarta küldeni logopédushoz.
1. Viszonylag közömbös, van jó is és rossz is. Szerintem lehetett volna máshogy is. Ha nem úgy alakul, ahogyan alakult végül, akkor mindenféleképpen máshogy lett volna, de ha így alakult, esély nem lett volna arra, hogy máshogy alakuljon. Most már így alakult.
2. Volt egy fellépésem Mihályfalván, szerintem ott volt az egyik legjobb közönségem. Egy másik pedig Diószegen. Talán mégis inkább Diószeg. Egy tíz perces szkecsben demonstráltam a női test szerkezetét. Az a legjobb szövegem, de nem azzal jöttem a fesztiválra, mert túl hosszú. De azon annyian nevettek, hogy szerintem az vitte a pálmát.
3. Olyan még nem volt, hogy előre lelőttem volna a poént, de olyan már igen, hogy elfelejtettem, amit mondani szerettem volna. Akkor a közönség segített megmondani, hogy hol tartottam.


Kósa Csaba, a szúnyogcsapkodás mestere Csíkvacsácsiból. Ő már akkora sztár, hogy a fellépése után azonnal megszökött a rajongók hadától, így már csak telefonon sikerült elcsípjük.
1. Minden nagyon jó, köszönöm szépen az életet anyukáméknak és azoknak is, akik szeretnek. A véleményem az életről csak pozitív.
2. Azt hiszem akkor, amikor részeg voltam. De a legnagyobbat talán két-három éve kampányban. Valahol Máramaroson voltunk és kinéztem magamnak egy fiatal hölgyet, akinek adok egy szórólapot. Épp ki akartam lépni a buszból, amikor pont egy friss tehéntrágyát találtam meg. Kacagott az egész falu és a busz. Azt hiszem ez volt a legégőbb, de egyben a legviccesebb dolog is eddig.
3. Például ma este nem jutott eszembe egy mondat. Konkrétan azt akartam volna mondani, hogy a remény hal meg utoljára, amikor Zsolt egy félévre rá, hogy elvesztette a biciklijét, megtalálta a sulihoz lekötve. Szarul éreztem magam, de már megittam egy sört és nagyon jól vagyok.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS