Több az öngyilkos, mint ahányukat a statisztika nyilván tudja tartani
szerk. 2003. július 11. 17:15, utolsó frissítés: 17:05Egyre többen vetik el életüket Romániában – e jelenségnek ezt az arcát ugyan senki nem tanulmányozta még, de mindenképp úgy tűnik, van összefüggés az öngyilkosok száma és a napi politika között. A #b#magyarlakta területek#/b# vezetik a toplistát.
A bukaresti orvosszakértői intézet jelentése szerint országos szinten évente átlag 15,5 öngyilkos esik minden 100 ezer lakosra. Az országos toplista első négy helyén a magyarlakta területek állnak: Hargita megye vezet az országos átlag duplájával (38,7 100 ezer lakosként), nagyon sok ember vet véget életének Kovászna (35,2), Szatmár (32,5) és Maros (28,69) megyékben. A legkevesebb öngyilkosság Fehér, Dambovita és Vaslui megyékben történt. Az alkalmazott módszerek közül a leggyakoribb az akasztás, a gyógyszer-túladagolás, harmadik és negyedik helyre a magaslatról kiugrás és vízbefúlás kerül.
A számok nem tükrözik a valós helyzetet
A bukaresti Mina Minovici igazságügyi orvosszakértői intézet statisztikái szerint tavaly az erőszakos halálesetek 31%-a volt öngyilkosság -- ez a szám nagyjából egyenlő a közúti balesetek, illetve a gyilkosságok számával. Prof. dr. Dan Dermengiu, az intézet igazgatója szerint a jelenség aggasztó: "az öngyilkosságok száma nő, miközben a születések száma csökken, és az utóbbi 16 év statisztikái azt mutatják, hogy a jelenség egyre súlyosabb: 2002-ben 342 esetet jegyeztek fel.
Habár vannak időszakok, amikor az öngyilkosok száma visszaesik, soha nem fognak visszatérni az 1986-os idők, amikor Bukarestben csak 133-an követtek el öngyilkosságot. Fontos tudni, hogy ezek a számok nem tükrözik a valós helyzetet: úgy hisszük, vannak olyanok, akik ugyan véget vetettek életüknek, de nem szerepelnek a statisztikákban: nem lehet öngyilkosságként elkönyvelni minden vízbefulladást, még akkor sem, ha az eset gyanús.
Ahhoz, hogy ilyenként lehessen besorolni, szükséges egy búcsúlevél megléte vagy bármilyen más, lehetőség szerint egyértelmű bizonyíték. Ha az öngyilkossági kísérleteket tudnánk tanulmányozni, fontos adatokra lelhetnénk arról, hogy miért vetik el az emberek életüket. Ugyanakkor így fel lehetne becsülni a jelenség valódi súlyát" -- mondta Dermengiu.
A napi politika nagy hatású
1996-tól 2002-ig 23 ezer 545 romániai polgár lett öngyilkos -- azonban ennél többet nem tudni a jelenségről: nincsenek olyan tanulmányok, melyek fényt derítenek az öngyilkosok szociális és kulturális hátterére. Ez azonban hamarosan megváltozhat: a legutóbbi kimutatások felkeltették Nastase kormányfő figyelmét, és arra kérte a szakértőket, hogy mutassanak be neki részletesebb adatokat az öngyilkosságot elkövetőkről. A politikusok aggodalma jogos, ha figyelembe vesszük azt a feltételezést, hogy kapcsolat van az öngyilkosságok száma és a választási időszak között.
"Most épp egy újabb öngyilkossági hullám kezdődött, mely 2004-ben fogja elérni a csúcsát. Megfigyeltük, hogy közvetlenül a választások után az öngyilkosságok száma csökken, de aztán progresszív módon nő. A magyarázat egyszerű: az emberek választások után reménykednek, hogy soruk jobb lesz, de aztán, ahogy az idő telik, ezek a remények szertefoszlanak" -- mondja Dermengiu professzor. (Az öngyilkosságok száma szintén látványosan visszaesett Magyarországon 1940-ben, mikor úgy tűnt, az ország a 2. világháború nyertese, területileg ismét gyarapodó, sikeres ország lesz – lásd Romsics Ignác: Magyarország a XX. században c. munkáját.)
Úgy tűnik, a romániai férfiak sokkal kevésbé ragaszkodnak az élethez, mint a nők. Az Egészségügyi Világszervezet 99 országot átfogó jelentése szerint a Románia a 29. helyen áll a férfiak, és 46. helyen a női öngyilkosságok tekintetében. Világszinten a litván férfiak vezetik a toplistát, a legtöbb női öngyilkos pedig Srí Lankában hunyt el. A jelentés szerint a világon 40 másodpercenként valaki bizonyosan öngyilkosságot követ el.
Hírforrás: Libertatea
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!