2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Eleink nyelvújítási furcsaságairól

szerk. 2003. június 27. 14:55, utolsó frissítés: 2003. június 26. 23:41

Átkupidolni, muzsiköszönösdi, balhapohár: vajon mit is jelenthetnek? A 19. századi nyelvújítók hasonló túlkapásait gúnyolja ki az ellenmozgalom #b#szótára#/b#, a Mondolat. Ezt gyűjtöttük össze kereshető formában.






A nyelvújítási harc a 19. század elején a Mondolat megjelenésével éleződött ki igazán. Addig az írók-olvasók egyetértettek abban, hogy a magyar nyelvet bővíteni kell, és inkább csak a bővítés módjában és eszközeiben tért el a véleményük.

A lavinát Kazinczy indította el a Tövisek és Virágok (1811) című epigrammagyűjteményével és Vitkovicshoz írt episztolájának (1811) kiadásával. Ezekben maró gúnnyal ostorozza a tehetségtelen, ízléstelen írókat, és a nyelvújítók, a neológusok védelmére kel. Az írók a kibontakozott harc hatására két táborra oszlanak, a neológusok és az ortológusok (hagyományőrzők) pártjára.


A Kazinczynek címzett, az ortológusok részéről érkezett gúnyirat, a Mondolat, már évek óta ismeretes volt a neológusok között, mígnem 1813-ban Somogyi Gedeon nyelvész nyomtatásban is megjelentette. A Mondolat alapja egy olyan kézirat volt, melyet dr. Szentgyörgyi József debreceni orvos, Kazinczy jóbarátja állított össze még 1808 körül, a német Schulz az új németséget gúnyoló munkájának mintájára, "a nyelvújítók korcs szavaiból, idegenszerû és affektált stílusában". Maga Szentgyörgyi később csodálkozva vette tudomásul, hogy paródia-szótára bekerült a könyvbe, és nem győzte kimenteni magát Kazinczy előtt, hogy az ő ártatlan játékát ilyen gonosz célra használták fel az ortológusok.



Somogyi kezében ugyanis a Mondolat teljesen átalakult: ajánlást, jegyzeteket és vezérszót írt hozzá, a szótárt pedig jelentősen kibővítette, úgyhogy körübelül 1000 szót foglal magába. Somogyi elsősorban az ízléstelen újítókat gúnyolja, de kárhoztatja ugyanakkor a régies kifejezések, a tájszavak, és a szokatlanabb idegen szavak használatát is. Az újítók kifejezéseit oly módon állítja össze a könyv, hogy olvasóit, kik közül sokan megbotránkoztak már az újítók merészségein, a maga pártjára vonja.

Szótár a nyelvmívelő szorgszerények által, részint termesztetett, részint öltöztetett új magyar szók mostani helyesített jelenteteinek értésére.

A könyvet rövid idő alatt elkapkodták, az ortológusok pedig örültek a diadalnak. A neológusok belátták azonban, hogy rosszul áll a szénájuk, s hogy az olvasókat a maguk pártjára vonják, azonnal munkának láttak, és felkészültek a válaszra. Kölcsey és Szemere Pál írták meg a Feleletet a mondolatra, amely 1815-ben jelent meg.

Megtorlásul az ósdi stílust parodizálják, és Somogyit teszik szánalom és nevetség tárgyává. Az egy évtizedig tartó vitát Kazinczynak az Orthologus és Neologus; nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya zárta le: "Jól és szépen az ír, a' ki tüzes orthologus, és tüzes neologus egyszer' smind, 's egységességben és ellenkezésben van önmagával."

A 18. század végi legendás megmozdulás alatt szinte egy csapásra tízezer szóval gyarapodott a magyar szókincs. A Mondolatban használt szavak megértése céljából készített szótár olvastán sem csak a bámtest-szerű szószörnyetegeken ámulhatunk el, hanem azon is, hogy mennyi olyan szót találunk benne, amelyekről ma már álmunkban sem jutna eszünkbe, hogy valaha megütközést keltettek és egyáltalán, hogy magyarázatra szorultak.

A nyelvújítás anti-szótárát itt olvashatod!

Forrás: A magyar nyelvújítás antológiája (1995), Polis Könyvkiadó, Kolozsvár

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS