2022. december 5. hétfőVilma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Székely nyelvjárás: nem is olyan egzotikus?

összeállította: D. L., G. L. 2011. november 30. 17:13, utolsó frissítés: 17:13

Melyik székely városban mondják a legszebben, hogy "díjszabási övezet"? A sepsiszentgyörgyi, az udvarhelyi, a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi és a baróti verziót vizsgáltuk.


A sorozat előző részéből már megtudhattuk, hogy miért kólozsvári a kolozsvári. Ebben a részben annak járunk utána, hogy az ember miért embör Baróton, és miért ámber Sepsiszentgyörgyön. Az erdélyi nyelvjárásokat bemutató sorozatunkban, a megszokottól eltérően nem a vidéki, hanem városi akcentusokra fókuszáltunk.

A romániai magyar nyelvi tájak térképén négy nagytáj különíthető el: a moldvai csángó, a székely, a mezőségi és a nyelvjárásilag szintén több nagy régióra oszló Partium, valamint a Bánság. A székely nyelvjárás keleti határát pontosan kijelöli a Keleti-Kárpátok gerince, és azok a hajdani határjelek, amelyek valamikor az ország határát mutatták. Ennél bizonytalanabb nyugati és főképpen déli határának megvonása. A nyugati azért, mert a mai Maros megyében a mezőséginek és a székelynek van egy, inkább a székely rovására mozgó átmeneti sávja, a déli pedig azért, mert a Szászföld megszűntével itt, Brassó és Maros megyében is kialakult egy szórványosodó, foszló régió, amelytől végleg elszakadtak a távolabbi nyelvjárásszigetek (Oltszakadát, Kóbor, Datk, Halmágy).

A székely nyelvjárásról mindenképpen rögzíteni kell néhány olyan alaptételt, amely

a köztudatban másképpen él, mint ahogy a nyelvi adatokból, nyelvi jelenségekből igazolható.


Ebből kettőt már 1860-ban, székelyföldi útja után Budenz József is fontosnak tartott hangsúlyozni: 1. A székely nyelvjárás nem olyan különleges, egzotikus magyar nyelvi változat, amely távol esne a nyelv főváltozatától. 2. A székely nyelvjárás nem egységes, maga is tagolt. Ez a tagolódás nagy vonalakban megfelel a székelység hajdani önkormányzati egységeinek, az ún. székeknek. A külső keleti peremen: háromszéki, kászoni, alcsíki, felcsíki, gyergyói, a centrumban az udvarhelyszéki, nyugaton pedig a kelet-marosszéki.

Székelyudvarhely:


Előadja: Kali Andrea, színész

Ezeket a megállapításokat most megtoldhatjuk a következőkkel: 3. A belső tagoltság, a mai különbségek nem itt jöttek létre, hanem jelentős részükben megvoltak már akkor, amikor az egyes székely csoportok a 12–13. században megtelepedtek. 4. A székely nyelvjárás egésze és belső egységei külön-külön nyelvileg igazolható történeti kapcsolatot mutatnak a nyelvterület nyugati régióival, csoportjaival: a marosszéki a Pozsony vidékivel, az őrségivel, az udvarhelyszéki a dél-baranyaival, szlavóniaival, a keleti peremrész a legnyugatibb őrvidékivel.



galeria_4138.jpg
fotó: geolingua.elte.hu


Továbbá az 5., hogy nincs nyoma és bizonyítéka a nyelvjárásban annak az eredethipotézisnek, hogy a székelyek évszázadokkal korábban volgai bolgár népként, nyelvcserével jutottak volna magyar nyelvükhöz. A 6. pedig, hogy a székely népköltészet, a nyelvjáráshoz szorosan kapcsolódó szépirodalom (Mikes Kelementől Tamási Áronig) annak a bizonyítéka, hogy a magyaron belül ez az a táji változat, amely stilárisan és funkciójában teljes skálájú (volt).

Sepsiszentgyörgy:


Előadja: Váta Loránd, színész


Barót (Erdővidék):


Előadja: Skovrán Tünde, színész

A székely nyelvjárás tagoltsága ellenére abban föltétlenül egységes, hogy általános a nyílt e (a köznyelvinél jóval nyíltabb hangszínben is) és a zárt ë megkülönböztetése. Csíkban, Gyimesben, Háromszék déli és keleti felében, nagyjából ott, ahol a nyíltabb e változatokat ejtik, az á-nak és az a-nak zártabb ejtése figyelhető meg. A belső változatok elkülönülésében szerepet játszik az is, hogy az ó, ő, é hol monoftongusként jelenik meg, mint a köznyelvben, hol nyitódó vagy záródó diftongusként.

A régió centrumában, Udvarhelyszéken, Székelykeresztúr központtal a nyelvjárásnak van egy ö-ző részlege. Jellemzőek továbbá az ilyen ü-ző formák: küs, üdő, mü, az ë-zés ezekben a szavakban: ëcsém, ëssze, zërget. A köznyelvinél jóval gyakoribbak a beszéd érzelmi telítettségét hangsúlyozó kicsinyítő és becéző származékok, általános, noha nem következetes a családi helyhatározóragok használata, a múlt idejű igealakok szélesebb skálája őrződött meg. Gyakoriak a süttem, vettem ’vetettem’ féle rövidebb múlt idejű formák, és nyelvjárási jelenségként általános, hogy a -t végű igék egyes kijelentő módú alakjai egybeesnek a felszólítókkal (a suksükölés).

Gyergyószentmiklós:


Előadja: Laczkó Vass Róbert, színész


Csíkszereda:


Előadja: Albert Csilla, színész

Jellemző a székely nyelvjárásra annak érzelmi telítettsége,

kifejezőkészsége, a nyelvhasználat szinte költői képszerűsége, fordulatossága, tömörsége, a hangutánzó, hangfestő szavak, az indulatszavak árnyalatokban való tobzódása, a szólások folyamatos alkotásában is megnyilvánuló teremtő készség.

A szókészletben sok az olyan szó, amely Erdélyen belül is jellegzetesen székelynek minősül: bütü ’vminek a vége’, féreg ’egér’, gaj ’göröngy’ jelentésben, fentő ’kerékküllő’, takar ’szénát gyűjt’, merëkje ’rudas’, odor ’a csűr része’, pityóka ’burgonya’, porgolát ’kertkapu’, árdéj ’zöldpaprika’.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS