2021. október 18. hétfőLukács
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Csak a külsőségekben fontos az Isten?

Gál László 2011. augusztus 22. 11:08, utolsó frissítés: 15:38

A kutatások egyik meglepő eredménye, hogy a vallásosság legtöbb mutatója szerint a magyarok a románoknál is vallásosabbak. Kiss Dénes szociológust kérdeztük.


A romániai magyarság vallásossága a 21. században címmel tartott előadást Kiss Dénes szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanársegédje a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az itt elhangzott, a legújabb kutatásokra vonatkozó kijelentéseiről kérdeztük.

Általánosan hogyan jellemeznéd a romániaiak vallásosságát?

– Romániáról azt kell tudni, hogy jelenleg európai szinten szinte minden tekintetben az egyik legvallásosabb országnak számít. A vallásgyakorlás és a vallásnak tulajdonított fontosság tekintetében vetekedik a nagyon vallásos katolikus országokkal, mint Írország, Lengyelország vagy Olaszország. Ezt a magyar lakosság is érzékeli, és emiatt létezik egy olyan elterjedt nézet, hogy a magyarok kevésébe vallásosak a románoknál.

Ezt alátámasztaná, hogy a romániai magyarok kulturálisan közelebb állnak a magyarországi népességhez, amely kismértékben vallásos. Az lenne a logikus tehát, hogy az erdélyi magyarok magukat valahová a kettő közé, a sokkal vallásosabb románok és nem vallásos magyarországiak közé helyezzék el. Az egyik meglepő eredmény, hogy a vallásosság legtöbb mutatója tekintetében nem így van, hanem


a magyarok a románoknál is vallásosabbnak mutatkoznak.

Figyelembe lehet venni, hogy a vallásosságra vonatkozó kutatásokban nagy szerepet játszik az a tény, hogy az emberek egyfajta nyomást éreznek arra, hogy pozitív válaszokat adjanak, vallásosabbnak mutatkozzanak, mint amilyenek valójában. Mivel ez minden empirikus valláskutatásban felmerülő probléma, nem lehet erre fogni ezt az eredményt. Nincs okunk azt feltételezni, hogy a románokra kevésébe nehezedne nyomás. Igazából nem is nehezedik nyomás az emberekre, csak ők érzik azt, hogy így kell viselkedniük. Tehát ez nem lehet magyarázat a romániai magyarok nagyobb vallásosságára.




A magyarázatot akkor találtuk meg, amikor az eredményt más, a határon túli népesség vallásosságával foglalkozó kutatási eredményekkel vetettük össze. Ebből az derül ki, hogy minden olyan esetben, amikor a magyarok vallásosabbak a többségnél, a vallás a nemzeti identitás megőrzésében is szerepet töltött be. Tehát egyszerűbben,

ahol a kisebbségi magyarok más vallásúak, mint a többségiek, vallásosabbnak is mutatkoznak.

Ezzel igazából nem mondunk újat, csak megerősítjük egy korábbi kutatás eredményét, amelyet egy Magyarországi vallásszociológus, Molnár Attila írt le.


Előadásodon beszéltél a kelet-európai vallásosság mértékének okairól, kifejtenéd ezt bővebben?

– Ha nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk a vallásosságot, akkor a különbségek magyarázatára a legelterjedtebb modell a szekularizáció modellje. Ez arról szól, hogy gazdaságilag minél fejlettebb egy ország, - azt is mondhatnánk, hogy a modernizáció fázisában minél inkább előrehaladott állapotában van -, annál inkább teret veszít a vallás. Össztársadalmi szinten is veszít a jelentőségéből, és az emberek egyéni életében is, tehát csökken a vallásgyakorlás intenzitása.




Ha Európát úgy képzeljük el, hogy van egy, a központi fejlett országokból álló mag, és az ezt gyűrű formájában körülvevő periféria, akkor az elmélet igaznak tűnik, ugyanis a legvallásosabbak a katolikus országok: a lengyelek keleten és az írek nyugaton. Románia nyílván az európai országok perifériáján található, és mint ilyen, várható módon vallásosabb, mint a központhoz közelebb lévők. A közép-európai sávban lévő Magyarországon már sokkal kevésbé vallásos.



galeria_2972.jpg
galeria_2973.jpg
galeria_2974.jpg
galeria_2975.jpg
Belső tényezők tekintetében elmaradnak a románia magyarok a románoktól
galeria_2976.jpg
galeria_2977.jpg


El lehet helyezni még az országokat egy másik séma szerint is, ha figyelembe vesszük, hogy a kelet-európai országokban a szocialista évtizedekben egy politikailag irányított szekularizáció zajlott, nem pedig egy spontán, mint nyugaton. Ennek irányítója a Szovjetunió volt, és ez a központi szekularizáció annál inkább erősebb, minét inkább a Szovjetunió politikájának befolyása alatt volt egy ország. Ez is azt valószínűsíti, hogy Románia, mint aki meglehetősen távol áll ettől, kevésbé szenvedi el ennek hatását. Egybevág azzal, hogy Románia az egyik legvallásosabb ország Európában. Azt már vitatják, hogy ez mit is jelent, mennyire van tényleg jelentősége a vallásnak az emberek mindennapjaiban. De attól még tény, hogy a leggyakrabban használt mérési módszerekkel ez a nagyon magas vallásosság jön ki.


Milyen jellemzői vannak a romániai magyarok vallásosságának?


– Több dimenzióját kell megkülönböztetni a vallásosságnak, ezek közül kettővel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket az embereknek. Az egyik a vallásnak a látható, külső megnyilvánulása: ide tartozik, hogy milyen gyakran jár templomba, mennyire tartja fontosnak az egyházi szertartásokat az élet eseményei alkalmával, illetve az egyháztagság. A nem látható, a belső dimenzióhoz tartozik a vallás fontosságának a szubjektív megítélése. Ezt pl. úgy kérdeztük: Mennyire tartja fontosnak az Istent az életében?, valamint hitkérdések. Az eredmény szerint

a romániai magyarok esetében a magasabb fokú vallásosság inkább a látható, külső dimenziójában jön ki, míg a hittételekre vonatkozó kérdésekben nem.




Ez visszaigazolja, hogy a magas fokú vallásosság egyik oka a nemzeti identitással való összefüggése, mert erősíti azt. A nemzeti identitást a külső, látható formák inkább erősítik, mint a belső elemek, mert együtt járnak a közösséghez tartozás élményével. A látható vallásgyakorlással a közösséghez tartozás fejeződik ki, a belső egyéni kérdés. A vallási közösség azonos az etnikai közösséggel, így kapcsolódik össze a két tényező.

A társadalmi rétegződés és a vallásosság összefüggésében milyen kutatásokat végeztetek?

– Most csak az iskolázottság szerinti adatokat használtam fel, tehát csak arról tudok beszélni. Az iskolázottságot emeltem ki, mint a társadalmi réteghelyzettel szorosan összefüggő változót. Egyértelműen látszik, hogy az iskolázottság növekedésével a vallásosság legtöbb mutatója enyhén csökken, ez teljesen egybevág a máshol végzett kutatásokkal. A vallásgyakorlás közösségi oldala viszont kivétel ez alól, tehát a külső megnyilvánulások tekintetében hasonlóan vallásosak az alacsonyabban és a magasabban képzettek, és itt ismét a nemzeti identitás és vallásosság összefüggésére kell utaljak.

Milyen kutatások alapján vontátok le a következtetéseket?

– A Kárpát Panelnek nevezett kérdőíves kutatás alapján, amelyet 2008-ban és 2010-ben kétszer végeztünk el, és mindkétszer ugyanazok az eredmények jöttek ki. Tehát visszaigazolódott, hogy az eredmény nem véletlen.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS