Lesznek magyar fapados járatok
szerk. 2003. április 09. 16:01, utolsó frissítés: 15:56Május harmadik hetétõl közlekedik Budapest és Köln között az elsõ #b#fapados légijárat#/b#. A meglepõen alacsony áron való utazgatásnak Nyugat-Európában már hagyományai vannak, és állítólag nem mennek a biztonság rovására.
A Germanwings kezdetben naponta egyszer közlekedik a Ferihegy 1-rõl, ám a tervek szerint a járatszámot a közeljövõben napi kettõre emelik. A légitársaság az egy útra szóló jegy minimális árát mintegy 20 euróban határozta meg, az átlagos árszint azonban 60 és 70 euró között változik és a járattelítettség függvényében is módosulhat. A Germanwings azt szeretné, hogy a Budapestrõl kiinduló utasok a kölni központban átszállva további európai célállomásokra is eljussanak.
A budapesti Ferihegy repülõteret mûködtetõ Budapest Airport vezérigazgatója elmondta, hogy több fapados légitársasággal is tárgyalásokat folytatnak ferihegyi indulásról. Hidvégi Gábor bejelentette azt is, hogy a SAS-hoz tartozó Snowflake légitársaság április 12-tõl heti két járatot indít a korábbinál jóval olcsóbb – 2 millió lej körüli -- áron Stockholmba, a német Cityair pedig az eddigi drezdai járatát idén kibõvíti lipcsei útra. A magyar tulajdonú Arc Air pedig Londonba indít gépet még az idén, és egy oda-vissza út körülbelül 2,5 millió lejbe kerülne. A társaság több környezõ országot is fölvett célpontjai közé, ám részleteket még nem közölt.
Az úgynevezett "fapados légitársaságok" ugyanis tízezer forint körüli összegbõl kínálják jegyeiket. Az egyik legnagyobb ilyen társaság, az ír RyanAir például tíz fontot, vagyis alig több mint 500 ezer lejt kér egy Grazból Londonba tartó járat üléséért.
Az Európában már jelentõs piacot kiépített "fapados" légitársaságok az igen alacsony árakkal hódítják el az utasokat a hagyományos légitársaságoktól. A nyomott árak fejében a fedélzeten nincs étel- és italfelszolgálás, persze, ha igény van rá, fizetés ellenében megteszik, és nincs annyi személyzet a gépen, mint azt a hagyományos járatokon már megszoktuk. Természetesen a gépek mûszaki állapota nem árulkodik az olcsó utazási formáról Az alacsony ár másik összetevõje, hogy kisebb és olcsóbb repülõtereket vesznek igénybe, tehát ha egy európai nagyvárosba szeretnénk eljutni, nem biztosított, hogy "fapados" járattal megtehetjük.
A nemzeti légitársaságok konkurensei?
Magyarországra ez nem mondható el, ugyanis Ferihegy 1-es termináljáról közlekedik majd a járat. Ezzel sajátságos versenyhelyzetet teremtett a repülõtér, mivel az olcsóbb jeggyel a városhoz közelebb esõ terminált vehetik igénybe az utasok, igaz, a terminál nívója meg sem közelíti a kettes terminálét, és valószínû, hogy a gépek kiszolgálása sem lesz elsõ osztályú. A Budapest Airport a Ferihegy 1-es terminálját kizárólag az új fapados légitársaságoknak tartja fenn, ám a nyári túlzsúfolt idõszakokban kényszerhelyzetbõl a felújított 1-es terminál szolgál majd a 2-es tehermentesítésére is.
Az egyre fogyó utas-közönségért folytatott harcban vannak, akik attól félnek, hogy a "fapados" légitársaságok megjelenése tovább gyengítheti a nemzeti légitársaságok piaci pozícióit. - A Malév számára nem a fapados légitársaságok megjelenése jelenti a fõ problémát -- hangsúlyozta a vezérigazgató, hozzátéve, a Budapest Airport is érdekelt a Malév stratégiájának sikerében. Számunkra is komoly veszteséget jelentene, ha ez a stratégia kudarcba fulladna -- tette hozzá Hidvégi. A Budapest Airport kedvezményeket kínál valamennyi légitársaságnak, amelyik Ferihegyrõl új járatokat indít
A fapadosok és a terrorizmus
A terrorakciók következtében az érintett iparágak közül a légi közlekedés szenvedte el a legnagyobb károkat. A terrorakciók eddig nem látott formája miatt a forgalom helyreállítása után az emberek féltek felülni a gépekre, ami a jegyeladásokra fejtett ki drámai hatást. Sok esetben az amerikai légitársaságok felére csökkentették áraikat annak érdekében, hogy valami módon visszanyerjék az utasokat. A társaságok a felmerülõ problémákat létszámleépítésekkel (a szektorból összesen 400 ezer embert bocsátottak el világszerte), és járatok törlésével, sõt néhány esetben a repülõgépek végleges földre kényszerítésével próbálták orvosolni.
A csökkenõ utaslétszám mellett a légitársaságoknak a megnövekedett biztosítási díjakkal, és a biztonsági intézkedések költségeivel is meg kellett küzdeniük, igaz a legtöbb esetben a drágább biztosításokat kompenzálták az alacsonyabb üzemanyagárak. Mivel a különbözõ biztosító-társaságok a merényletek után jóval nagyobb összegekért voltak csak hajlandóak biztosítani az utasszállító repülõgépeket, ezért a terrortámadásokat követõ hónapban világszerte a repülõjegyek drágulása volt megfigyelhetõ.
A leépítés-hullám az európai légitársaságokat sem kerülte el, fõkén azokat, amelyeknél az utasforgalom jelentõs részét a transz-atlanti járatok tették ki, ezen kívül az európai légitársaságokat is megnõtt biztonsági költségek sújtották.
A nagynevû nemzeti légitársaságokkal ellentétben az olcsó jegyeket értékesítõ, kevésbé frekventált repülõtereket használó, és különösebb fedélzeti szolgáltatások nélkül repülõ diszkont-légitársaságok óriási fejlõdésen mentek keresztül az elmúlt egy év alatt. A Ryanair, az EasyJet, és a Go társaságok olcsóbb jegyekkel próbálták repülésre buzdítani az utasokat, sikerrel. Az említett társaságok utasforgalma, és ezáltal profitjuk is, meredeken emelkedett. Egyes szakértõk szerint azonban ez annak köszönhetõ, hogy ezek a társaságok már a terrortámadásokat megelõzõ idõszakban is emelkedõ pályán voltak, és új utasokat sikerült megnyerniük.