2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mikor a szólásszabadság önmagát korlátozza

tudósító:Sipos Zoltán 2003. február 14. 18:08, utolsó frissítés: 17:56

A gyûlöletbeszéd ellen nagyon nehéz fellépni: ha betiltjuk, akkor tulajdonképpen a "másképp gondolkodók" #b#tetszetõs póz#/b#át adományozzuk a gyûlölködõknek. Elõadás és elemzés a sértõ nem-beszédrõl.





Szilágyi-Gál Mihály filozófus elõadásának (melyet a Szociológiai Nyílt Esték keretében tartott Kolozsvárt a Györkös-Mányi Emlékházban) a szólásszabadság egy paradoxona képezte, nevezetesen a "gyûlöletbeszéd": elvileg ugyan mindenkinek jogában áll azt mondani, amit gondol, a gyûlöletbeszédet mégis korlátozni kell, mivel az jellegébõl adódóan korlátokat szab a szólásszabadságnak: az érintett szólásszabadságát korlátozza.

"A gyûlöletbeszéd, mivel megsért valakit saját identitásában, nem-beszéd: lehetetlenné teszi a kommunikációt." – így hangzik Szilágyi jellemzése. Az ilyen kijelentések valóságtartalmát a hallgatók nem tudják ellenõrizni, az érintettek pedig nem tudnak az ellen hatásosan érvelni.

A gyûlöletbeszéd ellen nagyon nehéz hatásosan fellépni: ha betiltjuk, akkor tulajdonképpen a "másképp gondolkodók" tetszetõs pózát adományozzuk a gyûlölködõknek. Ez természetesen csak növeli a gyûlöletbeszéd népszerûségét, ugyanakkor pedig – mivel underground szellemi áramlattá alakul -- a civil szféra nem tud megfelelõen reagálni.



A tiltás másik nagy akadálya, hogy jogszabályokkal csak formát lehet szankcionálni, nem tartalmat – például indexre kerülhet a "zsidózás" és az ahhoz kapcsolódó összes kifejezés, azonban ezt könnyen meg lehet kerülni egy "tolvajnyelv" kifejlesztésével: így zsidók helyett a "bankárokat" szidjuk.


Örök kérdés maradhat az,

hogy minek kell megjelennie a szövegben ahhoz, hogy a törvény beinduljon? Ugyanakkor az sem világos, hogy hol a határ a gyûlölködés és uszítás között: mennyire lehet oka egy cigányellenes kortesbeszéd a cigányok elleni pogromnak? A közéleti szereplõ szavai és a hallgatóság tettei között nem mindig lehet az oksági kapcsolatot bizonyítani: végsõ soron mindenki saját maga dönt, amikor részt vesz egy ilyen "akcióban".

A gyûlöletbeszédet nem kell tiltani, de mindenképp le kell reagálni – tartja Szilágyi. Mindenképp lehetõvé kell tenni, hogy a társadalom mindent halljon, és válaszolni tudjon rá: a civil szféra alapvetõen értékorientált, és ideális esetben a politikumtól független, így hatásosan tud reagálni az ilyen stílusban leírt vagy elhangzott szövegekre, ezekre az közbeszédben jelentkezõ áramlatokra.

Szilágyi-Gál Mihály szerint a politikai, jogi és civil szféra közül az utóbbi tud a leghatásosabban reagálni a rasszista, idegengyûlölõ stb. megnyilvánulásokra azért, mert a politikai szféra cselekvései általában stratégia-orientáltak, nem pedig értékközpontúak. Így történhet meg, hogy egy olyan párt, melynek semmi köze a rasszizmushoz, a szavazók megnyerésének céljából egy rasszista hangvételû folyóiratot pénzel.


A jogi szféra,

mint fentebb láttuk, inkább csak formailag tud szabályozni, és nem tartalmilag. A gyûlöletbeszédet nem szabad "nem meghallani". Errõl beszélni kell, mert az elfojtásnak még súlyosabb következményei lennének -- de a szép az lenne, ha senkinek nem kellene rosszabb életet élnie a rasszizmus miatt – fejezte be kolozsvári elõadását a téma szakértõje, a Budapesten megjelenõ Médiakutató címû folyóirat szerkesztõje.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS