2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kínai boltból és turkálóból öltöznek a divatkövető falusiak

B. D. T. B. D. T. 2010. január 14. 13:38, utolsó frissítés: 13:52

Ha kirívó egy öltözék, megszólják őket, ezért azt a városban viselik. Krézsek Erika szociológus 17 és 20 év közötti fiatalok öltözködési szokásait vizsgálta.



Hogyan öltözködnek a székelyföldi falusi fiatalok? Mi befolyásolja őket a divatkövetésben, és ez milyen hatással van az identitásukra? Krézsek Erika szociológus egy székelyföldi falu 17 és 20 év közötti fiataljainak az öltözködési szokásait vizsgálta a résztvevő megfigyelés és az interjú módszerével, és ehhez kapcsolódó fogyasztási szokásaikat elemezte megjelenés előtt álló tanulmányában.

A kutatás hipotézisei között szerepelt, hogy „a vizsgált fiatalok valószínűleg próbálnak az aktuális divatnak megfelelően öltözködni származásuktól, társadalmi helyzetüktől, a szülők anyagi helyzetétől függetlenül, ugyanakkor


próbálnak igazodni azokhoz az öltözködési szabályokhoz,


amelyet a saját életkori csoportjuk diktál”. Mivel a fiatalok csíkszeredai iskolákban tanulnak, a kutató feltételezte, hogy „a divat terén mindenáron próbálnak megfelelni a város, az osztálytársak által támasztott követelményeknek, soha nem kezdeményezők, azonban mindig a kezdeményezőkhöz igazodnak, arra törekedve, hogy elérjék annak szintjét”. Feltételezhetően kevés pénzt költenek ruházkodásra, a márkás ruházatot legtöbb esetben turkálóból szerzik be.











A hipotézisek nagyrészt be is igazolódtak, például az is, hogy a falusi közösség normarendszere nem enged teret a túl kihívó és az elfogadott öltözködési szabályoktól eltérő ruházkodásnak. A megkérdezettek inkább a városban, iskolában „mutatják be” az új szerzeményeket, a kihívóbb darabokat otthon nem veszik fel, hiszen ha mégis megteszik, arra panaszkodnak, hogy


megszólják, kommentálják őket a faluban.

A kutató szerint két csoport körvonalazódott divatkövetés tekintetében, azonban ezek a csoportok nem határolódnak el élesen egymástól, vannak átmeneti esetek. Az egyik csoportba tartoznak a divatkövetők, akik igyekeznek lépést tartani a legújabb divatirányzatokkal. A másik csoport tagjai nem a divat szerint öltözködnek, az ő esetükben az öltözet kiválasztásánál a minőség játssza a legfőbb szerepet.

A divatkövetők nap mint nap arra törekszenek, hogy mindig divatosan és oly módon öltözködjenek, hogy arra a környezetük is felfigyeljen; többségük lány.

„Számukra a divattal való lépéstartás azt jelenti, hogy folyamatosan figyelik az újabbnál újabb irányzatokat, amelyekről a folyóiratokból, televízióból, a kirakatok szemlélése vagy egyszerűen az utca megfigyelése által értesülnek, és elmondásuk szerint a kezdeti távolságtartás után hamar megbarátkoznak egy-egy új modellel” – írja Krézsek.

A divatkövetők anyagi helyzete a falu egészéhez viszonyítva jó, és bár szüleik jómódúnak számítanak, nagyrészük saját bevallása szerint a ruhák 80%-át saját pénzből vásárolja meg: nyáron, hétvégén dolgozik, a zsebpénzét megspórolja. A kutató szerint azonban


a szülők anyagi helyzete és fogyasztási attitűdjei is mérvadóak,

a ruházat megválasztását a társadalomban betöltött hely, a státus határozza meg. A divatkövető lányok többsége a kínai boltokban vásárol, valamint turkálókban; az áruházak butikjait, divatboltokat alig említették. A kutató kérdésére azzal indokolták választásukat, hogy a kínai boltokban mindig a legújabb ruhadarabokat, cipőket, kiegészítőket tudják megvásárolni viszonylag olcsón.

A turkálót abban az esetben részesítik előnyben, ha sportos márkás ruházatot szeretnének vásárolni – derült ki. A divatkövető fiúk ezzel szemben nem a kínaiban, hanem márkás ruhaboltokban és főként a turkálókban vásárolnak.

A fiatalok többsége átlagosan havonta 100 lejt költ ruha-, kozmetikum- és ékszervásárlásra. A kozmetikumokat leggyakrabban MLM rendszerben működő cégektől vásárolják. A divatkövető lányok minden esetben sminkelik is magukat – derült ki a válaszokból.

Mit gondolnak a falusi fiatalok a testfestésről, testdíszítésről? Elfogadóak, de ők maguk többnyire nem próbálnák ki, feltehetőleg a faluközösség erkölcsi normáinak, szabályainak tulajdoníthatóan. Az interjúalanyok elmondásuk szerint kizárólag színes bizsukat és ezüst ékszereket viselnek; okok: olcsóság, változatosság, és mert


“a suliban is mindenki ilyeneket hord”.

A tetoválással ellentétben a hajfestés nemtől függetlenül népszerű, szinte mindenki kipróbálta legalább egyszer.

A divatkövetők, főleg a lányok, gondosan megválasztják az alkalomhoz illő viseletet, az ehhez illő frizurát és kiegészítőket.

A fiatalok szemében azoknak a személyeknek van nagyobb presztízse, akik divatosan öltözködnek, divatosan mutatkoznak meg a falu tereiben, akik akár a kezdeményező szerepét is felvállalják egy-egy új modell esetében, azonban nem lépik túl a faluközösség által előírt normákat – szól a kutató következtetése.

Mit jelent szerintük divatosan öltözni? A legtöbb interjúalany szerint „olyan ruhákat és kiegészítőket viselni, ami az adott környezetben elfogadott, például iskolában, azonban számukra a divatos öltözködés a kitűnés vágyát is magában hordozza” – állapítja meg a szociológus.

Gergely Katalin néprajzkutató – aki a népi öltözködést, a népviselet változását, a paraszti kultúra polgárosodását kutatta – szerint az azonosulás és utánzás volt a paraszti öltözködés irányító elve, manapság azonban a divat, ugyanakkor


a fogyasztás lényege az utánzás és az elkülönülés.

Klaniczay Gábor szerint pedig a divat manapság szerepet kínál az azonosulás és a megkülönböztetés szubjektív, egyéni választáson alapuló összetevőinek, az illető csoportok és egyének önértékelésének.

„A vizsgálatom célcsoportjának azon része, amellyel tanulmányomban foglalkoztam (a divatkövetők – szerk. megj.), az öltözködést használja a személyes presztízs építésére, a faluközösségben, valamint más csoportokban betöltött státusza fenntartására, valamint a társadalmi kapcsolatok kiépítésére és fenntartására. Kiemelt jelentősége van számukra a jó megjelenésnek, az alkalomhoz illő öltözködésnek. A vizsgált célcsoport tagjai körében egyfajta versengés is körvonalazódik, rendkívüli jelentősége van számukra, hogy bizonyos alkalmakon egymást ’túlöltözzék’” – állapítja meg a kutató.

Mit lehet elmondani a másik csoportról, akik minőségi cuccokat vásárolnak, nem a divat szerint öltözködnek? Tágabb értelmezési kontextusban nem minősülnek-e inkább ők az "igazi" divatkövetőknek, akik inkább a nemzetközi áramlatokkal tartják a lépést, nem a kisvárosi, feltehetőleg megkésett trenddel?


Mennyire jelenik meg a szubkultúrák öltözetének követése

a vizsgált csoportban (régebb hippik, "rockosok", ma pl. emósok, deszkások), amely mindig is a mainstreammel szemben határozza meg magát?

„Erről a csoportról egyelőre kevés az információ, ám valószínűleg olyan fiatalok tartoznak ide, akik a város ’elitebb’ iskoláiba járnak és jellemző rájuk a márkahűség. Ez a fajta márkahűség azonban inkább a sportos ruházatra korlátozódik. Valószínűleg inkább ők azok, akik különböző szubkultúrák tagjaiként próbálják meghatározni magukat. Az eddigi interjúból az derült ki, hogy lenézik, kigúnyolják azokat, akik lépést tartanak a divattal” – magyarázta kérdésünkre Krézsek Erika.

Mennyire lehet ezen fiatalok divatkövetési szokásait rávetíteni más székelyföldi falusi településekre? Krézsek Erika szerint ezen falusi fiatalok magatartása, öltözködése egyáltalán nem különbözik más székelyföldi falvakban lakókétól, azonban számos különbség mutatható ki, amennyiben nagyvárosokban élő fiatalokhoz hasonlítjuk őket. Ezt azonban addig, amíg nem készül egy ilyen vizsgálat, nem lehet határozottan állítani – mondta a szociológus.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS