2019. április 26. péntekErvin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nemzetközi Sarki Év: 55 ezer tudós vizsgálná az évről évre zsugorodó jég hazáját

2007. január 20. 15:56, utolsó frissítés: 15:56

Az elmúlt ötven évben az Északi-sarkvidéken 1,1 Celsius fokkal emelkedett a levegő hőmérséklete, ami a globális átlagnak éppen a kétszerese - mutatott rá Peter Lemke, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) klimatológusa múlt héten, egy Majna-Frankfurtban rendezett konferencián.

Az előrejelzések azt mutatják, hogy a hőmérséklet az elkövetkező száz év alatt további négy-hét százalékkal emelkedik, ami végzetes következményekkel járhat. Különböző szakterületek kutatói ezért fokozott mértékben szándékoznak foglalkozni ezzel a jelenséggel, és tájékoztatni akarják a nyilvánosságot is.

Ennek érdekében "Nemzetközi Sarki Év" megrendezésére hívtak fel. Ennek keretében 66 nemzet mintegy 55 000 tudósa 2007. márciusától kezdve két éven át eddig még soha nem látott alapossággal végez majd kutatásokat a sarkvidékeken. A nagyszabású kutatási kampányt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) szervezi.

A sarkvidéki hőmérséklet gyorsabb felmelegedésének egyik oka a jégréteg olvadása. Ez a jégréteg ugyanis eddig visszaverte és ezáltal a Földtől távol tartotta a napsugárzás nagy részét. Most ellenben a jégréteg alatti víz és a földréteg átveszi a hőt és ezzel gyorsítja a felmelegedést, amely viszont fokozza a viharok és a csapadék intenzitását. Emellett a sarkvidék és a trópusok közötti hőmérsékleti különbségek csökkenése miatt átrendeződik az időjárási frontok vonulása.

A sarkvidékeken a jégréteg olvadása már most is aggasztó méreteket öltött. Lemke rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék télen jégpáncéllal borított tengereinek nagysága az elmúlt harminc év alatt évtizedenként 2,7 százalékkal, a nyári kiterjedés évtizedenként 7,6 százalékkal csökkent.

"Ha ez így megy tovább, akkor az évszázad végére nyáron az Északi-sarkvidéken nem lesz már jég" - jelentette ki Eberhard Fahrbach, az Alfred Wegener Intézet oceanográfusa.

Amerikai kutatók előrejelzéseikben abból indultak ki, hogy a hajók már 2040-től kezdve kiköthetnek az Északi-sarkon.

A jégréteg olvadásának hatása már most érzékelhető: a víz szintje jelenleg évente átlagosan 3,1 milliméterrel emelkedik, de ebből csak 1,2 millimétert tesz ki a felolvadt jég - mutatott rá Lemke. A többi arra vezethető vissza, hogy az egyre melegebb víz térfogata mind jobban tágul. Az Éghajlat-változások Következményeit Kutató Potsdami Intézet (PIK) abból indul ki, hogy 2100-ra a tenger vízszintje 0,5-1,4 méterrel magasabb lehet, mint 1990-ben volt.

Az olvadékvízzel ráadásul sokkal nagyobb mennyiségben kerül édesvíz az óceánokba és ezáltal csökken azok sótartalma - mutatott rá Doris Abele, az AWI biológusa. Az olvadékvíz talajrészecskéket juttat a tengerbe, az ott élő állatoknak egyre több hordalékot kell kiszűrni táplálékukból.

Abele szerint ráadásul az Északi-sarkvidéken honos egyes halfajták az evolúció során "kikapcsolták" a hőtűrő képességet biztosító génjeiket, ezért számukra különösen végzetes lehet az óceánok vízhőmérsékletének emelkedése. "Sok állat eljutott már alkalmazkodó képességének határára" - mondta a kutató.

Egyes állatfajok kihalása elkerülhetetlennek tűnik, mivel a sarkkutatók szerint a melegedési folyamat megállíthatatlan. Lemke szerint akkor is folytatódna a felmelegedés, ha hirtelen teljesen megszűnne a levegőszennyezés. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS