Félelemközpont az agyban: ősibb, mint a gondolkodás
2006. augusztus 29. 14:56, utolsó frissítés: 14:56
Az emberi agy tizedmásodpercen belül eldönti, hogy egy új arc vonzó illetve bizalomgerjesztő-e, márpedig ennyi idő alatt a döntésben a mérlegelő értelem nem juthat szerephez, így nem kizárt, hogy az úgynevezett félelemközpont dönt - vélik amerikai pszichológusok.
Az arcvonások és a jellem között enyhén szólván is bizonytalan a kapcsolat, mégis egyetlen pillantással becsüli fel az ember a másikat. Úgy tűnik, be van "programozva" a villámgyors döntés, és a vonzódás, illetve a bizalom a leggyorsabban, intuitív módon kialakuló vélemény.
Alex Todorov pszichológus tanársegéd és Janine Willis tavaly végzett hallgató (Princeton University) a Psychological Science amerikai szakfolyóiratban számolt be kísérletei redményéről.
Todorov előző munkájában azt vizsgálta, hogy van-e korreláció a politikusok arca és választási eredményeik között. Munkája során feltűnt neki, hogy a kampányok során a szavazók csak egy pillantást vetnek a politikusok képére, s máris véleményt formálnak róluk.
A kutatók fel akarták mérni, mennyi idő szükséges annak eldöntéséhez, hogy az új arc rokonszenves, illetve bizalomgerjesztő-e. A 200 személy bevonásával végzett egyik kísérletben 66 arcképet villantottak fel különböző ideig - tizedmásodpercig, fél, vagy egész másodpercig. Az arc eltűnése után értékelni kellett, hogy bizalomgerjesztőnek találták-e, s azt is, hogy mennyire biztosak értékelésükben. (Más kísérleteknél a szeretetreméltóságot, illetve a szakértelmet kellett felbecsülni.)
Érdekes módon az emberek ítélete nem változott attól, hogy hosszabb időt kaptak a megfigyelésre, csak jobban megbíztak saját véleményükben.
A kísérlet eredménye nem zárja ki, hogy a tudatos gondolkodás hatására később megváltozhat a vélemény. Az is nyitott kérdés, hogy milyen arcvonások milyen véleményt inspirálnak. Közismert, hogy a szimmetrikus, arányos arc vonzóbb, de nem tudni, mitől tűnik valaki kompetensnek?
Todorov sejtése szerint a bizalom kérdésében a félelemközpont játszik szerepet: ez már sok millió évvel a racionális gondolkodásért felelős homloklebeny kialakulása előtt létezett az amygdalában, s a rokonszenvről szóló magasabb szintű döntést még mindig ez az ősi és viszonylag primitív agyszerkezet hozza meg - olvasható a Princeton egyetem sajtóközleményében. (mti-panoráma)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!