2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Globális felmelegedés: egyre nagyobb veszélyben az Amazonas-menti őserdő

2006. július 19. 13:40, utolsó frissítés: 13:40

A globális felmelegedés áldozata lehet az Amazonas-menti őserdő – figyelmeztettek ismételten brit kutatók. A mindinkább elmaradó esők miatt az Amazonas térségében egyre nagyobb szárazságra kell számítani, a megváltozott éghajlati viszonyok pedig az őserdő kipusztulását eredményezhetik – áll a Hadley Központ tanulmányában.

Marina de Silva brazil környezetvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy bár a brit előrejelzésnek konkrét alapja nincs, azt mégis komolyan kell venni. A kutatók meggyőződése szerint a számítógépes szimulációk alapján bizton állítható, hogy - ha nem is az előre jelzett mértékben –


az Amazonas térsége sokkal szárazabb lesz

az elkövetkező években. Az Amazonas ugyanakkor tavaly rendkívül száraz évet vészelt át, több mellékfolyója is kiszáradt.

A biológiai globalizáció, továbbá a globális felmelegedés az állatvilágot is megváltoztatja: az Északi-tengeren, Helgoland szigeténél például japán mini rákok jelentek meg, és elűzték az őshonos, úgynevezett szellemrákokat.

A japán rákok megjelenése a Helgolandi Biológiai Intézet vizsgálata szerint egyértelműen utal a globális problémákra, ugyanis az 1960-as évek óta több mint egy fokkal melegedett az Északi-tenger,


elmaradtak a kemény telek,


amelyek korábban évtizedenként legalább kétszer előfordultak, és 60 éve nem volt jég az Északi-tenger ezen részén. A következmény az, hogy a víz alatti világ jelentős mértékben megváltozott, tucatnyi faj jelent meg az Északi-tengeren, amely korábban csak a déli vizeken tudott élni.

A kutatók szerint egyelőre csak néhány faj esett a bevándorlók áldozatául, mint például az említett szellemrák, - vagy az Északli-tengeren a hajóforgalom nyomán megjelent osztrigák miatt kiszoruló helyi kagylók - de annyi bizonyos, hogy az őshonos tengerlakóknak viszont mind nagyobb nehézségeket okoz maga a fölmelegedés.

Nem zárható azonban ki, hogy hosszú távon a bevándorlók számos őshonos fajt szorítanak ki. A helgolandi intézet tudósai úgy vélik, hogy az ökoszisztéma szempontjából a hatás vegyes: néhány madár elvesztette egyik táplálékforrását, mert az osztrigát a kagylóval szemben nem tudja föltörni, viszont az osztrigák meg tudják erősíteni a part előtti homokpadokat. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS