2019. aug. 25. vasárnapLajos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Élet alakulhat ki az Európán?

2006. július 13. 13:21, utolsó frissítés: 13:21

A tudósok szerint a földön kívüli életet először az Európa, a Jupiter egyik holdján érdemes keresni, ahol a jeges felszín alatt hatalmas óceánok lehetnek.

Az idegen élet nyomait kereső tudósok közül egyre többen gondolják úgy, hogy kár leszűkíteni a világegyetemben életre alkalmasnak tartott helyek körét a Föld méretű, napsugárzással fűtött bolygókra: a bonyolult és erős ár-apály hatások miatt naptól távoli bolygók holdjai is felmelegedhetnek annyira, hogy rajtuk a jeges felszín alatt kialakuljon az élethez nélkülözhetetlen meleg folyadékréteg.

Caleb Scharf asztrobiológus (Columbia Egyetem, New York) a csillagok fényének átmeneti változása alapján 74 csillag óriási gázbolygó gravitációs viszonyaira következtetett, és kiszámította, hogy a gravitációs erőváltozások okozta belső súrlódások hatására holdjaikban keletkezhet-e elegendő hő az élet kialakulásához. Tanulmánya az Amerikai Csillagász Társaság (American Astronomical Society) Astrophysical Journal című folyóiratában fog megjelenni - tájékoztatott a The New Scientist című angol tudományos folyóirat honlapján.

Az élet azért alakulhatott ki a Földön, mert épp a megfelelő távolságra van a Naptól ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta. Sajnos ez a zóna nagyon keskeny. A Naphoz közelebbi bolygón felforr a víz, a távolabbi bolygókon pedig megfagy.

A csillagoktól távol keringő óriásbolygók holdjait alig éri a napsugárzás, Előfordulhat viszont, hogy a holdak bonyolult, egymásra ható pályáikon haladva a gravitáció erős változásainak vannak kitéve. Ebben az esetben a Földön ismert ár-apály jelenség óriási energiával melegíti őket ("tidal heating"), amire példaként felhozhatók a Jupiter Io holdján megfigyelt aktív vulkánok.

A Jupiter négy nagy holdja (Ganümédesz, Kallisztó, Ió és Európa) nagyon közel kering a Jupiterhez, a négy pálya is közel esik egymáshoz, és a holdak hatnak egymásra is. Amíg a Ganümédesz egy kört teszt meg a Jupiter körül, az Európa kettőt, az Ió viszont négyet. Elliptikus pályáikon haladva a holdak időről időre azonos helyzetbe kerülnek. A változó gravitációs erő morzsolja őket, ami belső feszültségekhez, súrlódáshoz, melegedéshez vezet.

Caleb Scharf szerint a Földhöz képest korántsem békés, hanem földrengésekkel, vulkánokkal színesített, de mégis "lakható" holdak számításba vételével lényegesen megnő annak az esélye, hogy a Földön kívül másutt is kialakul az élet. (mti-panoráma)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS