Sikerült laboratóriumban gömbvillámot előállítani
2006. február 08. 17:27, utolsó frissítés: 17:27
Izraeli fizikusoknak sikerült laboratóriumi körülmények között gömbvillámot előállítaniuk, s a mikrohullámú fúráshoz hasonló módszerrel gerjesztett gömb nem gázfelhőként, hanem rugalmas anyagként viselkedett. Laborkörülmények között eddig még hasonlót sem sikerült előállítani, a gömbvillámra távolról emlékeztető egyetlen jelenséget ionizált gázoknál figyelték meg.
A Két izraeli fizikus, V. Dikhtyar és E. Jerby eljárása a következő volt: egy mikrohullámú rezonátorba szilárd anyagot (üveget, szilíciumot, germániumot, alumínium-oxidot) helyeztek, és ehhez hegyes végű rudat közelíttek. A rúd csúcsánál fókuszálódott mikrohullámú sugárzás olyan erős olyan erős volt, hogy a csúccsal szemben felmelegítette a munkadarabot, s abból fényesen világító, olvadt és félig elpárolgott felhő csapott ki – ez a mikrohullámú fúrás néven ismert eljárás.
A rudat ezután lassan eltávolítva "kihúzták" a plazmafelhőt. A felhő először követte a csúcsot, majd oszloppá alakult, végül a mennyezet közelében kis világító gömbbé állt össze. A megfigyelések szerint a kis plazmagömb (bekapcsolt mikrohullámú rezonátor esetén) stabil volt, a kamrában szabadon mozgott, megperzselte a tárgyakat, és energiát kizárólag a mikrohullámú sugárzásból vett fel. A tárgyakról visszapattant, és inkább hasonlított folyadékra vagy zselére, mint gázfelhőre.
A cikk végén a szerzők elméleti modellel magyarázták, hogyan táplálkozik mikrohullámmal a gömbvillám. Arra is emlékeztettek, hogy a gömbvillám keletkezése hasonlít a fém nano klaszterek fizikájánál ismert plazma-rezonancia jelenségre. Véleményük szerint nem lehetetlen, hogy természetes körülmények között is így születik a gömbvillám. (mti-panoráma)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!