2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elhunyt Robert Merle

2004. március 31. 10:15, utolsó frissítés: 11:44

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Merle műveivel nagy ismertségre és népszerűségre tett szert. A legnagyobb elismerést, a Goncourt-díjat a II. világháború idején, hadifogságban szerzett élményein alapuló Két nap az élet (1949) hozta meg neki.

Az író számos művét magyarul is kiadták, köztük a Malevil, a Mesterségem a halál és az Állati elmék című köteteket. Merle tavaly augusztusban ünnepelte 95. születésnapját, a halál vasárnapra virradó éjjel érte Párizs környéki otthonában.

Merle 1908. augusztus 29-én született az algériai Tebeszában. Merle tízévesen került Párizsba, később a Sorbonne egyetemen filozófiát és irodalomtörténetet tanult. A második világháború idején részt vett a dunkerque-i csatában, majd három évig német hadifogságban volt.

A felszabadulás után francia és algériai egyetemeken, Rennes-ben, Toulouse-ban és Algírban angol irodalmat tanított, 1965-től a Párizs-Nanterre-i egyetem professzora volt. A Szovjetunió afganisztáni bevonulásakor tett nyilatkozatában a lépést gyarmatosításnak nevezte, ezért a kommunista párt kizárta soraiból.

Az 50-es években Oscar Wilde-ról írt disszertációt, ennek nyomán ébredt fel a pszichológiai elemzés iránti érdeklődése. Mesterségem a halál című nagyhatású regénye Robert Lange, az auschwitzi haláltábor megszervezőjének fiktív önéletrajzát adja részben a nürnbergi per főügyésze, Gustave Mark Gilbert könyve nyomán.

Későbbi regényeiben is a háború, az erőszak és a tömegtéboly eredőit és hatásait igyekszik bemutatni, könyvei sikerének titka, hogy nagy felelősségtudattal alkalmazott társadalomkritikáját izgalmas, fordulatos meseszövéssel párosítja. Híres regénye A sziget, amely a Bounty matrózai lázadásának kapcsán a faji előítéletek és az erőszak kérdéseit elemzi.

Más műveiben a tudomány felelősségét firtatja s az emberiség jövőjéért érzett aggodalmait fejezi ki. Az Állati elméket az esztelen fegyverkezéssel szembeszálló humánum ihleti. Vajon megmenti-e az emberiség önmagát, vagy sorsunk csupán a jóindulatú, emberséges delfineken múlik? - teszi fel a kérdést.

A regények mellett több drámát és esszét is írt, átdolgozta John Webster Erzsébet-kori szerző Fehér ördög című darabját, amelynek hőse nem bérgyilkos, hanem a mai fasisztákkal rokon alak. Fő színpadi műve a Sziszifusz és a Halál, melyben a békét, a haladást szolgáló hős ellopja a Halál tollát, aki így nem tudja könyvébe bejegyezni a halálraítéltek nevét. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS