2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elkészült Románia eddigi legnagyobb radonkockázati térképe

2019. október 15. 13:35, utolsó frissítés: 13:41

A BBTE Constantin Cosma Laboratóriuma (LiRaCC) irányításával valósult meg az a kutatás, amely Románia középső és nyugatibb térségeiben a talajgáz és az ivóvíz radon aktivitás-koncentrációját vizsgálta.

A nemesgázok csoportjába tartozó radon (222Rn) az egyik legnehezebb gáz, radioaktív, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint a dohányzás után a tüdődaganat második legfontosabb kiváltó tényezője.

A radon okozta sugárterhelés mértékét leginkább a földrajzi elhelyezkedés, geológiai viszonyok, időjárási tényezők, valamint az életkörülmények határozzák meg.

Romániában a talaj és az ivóvíz radon aktivitás-koncentrációja az esetek többségében nem haladta meg az Európában elfogadhatónak tekintett értékeket.
Napjainkban a környezet elemzésekor egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ionizáló sugarak jelenlétére, ezek nagyságának és emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára, írja a BBTE közleménye.

A ivóvíz és a talaj radon aktivitás-koncentrációja a vizsgált övezetekbenA ivóvíz és a talaj radon aktivitás-koncentrációja a vizsgált övezetekben


A közlemény szerint a 2010-es Euratom-szerződés 35. és 36. cikkelye alapján az EU-tagállamok legfontosabb céljai közé sorolandó a környezeti radioaktivitás mérése és monitorizálása. A lakosság természetes eredetű sugárterhelésének mintegy a felét jelenti a radonkitettség, amelynek elsődleges forrása a beltéri levegőben felgyülemlő radon.

A talaj és az ivóvíz radon aktivitás-koncentrációjának a feltérképezése a térhasználat szempontjából kiemelt jelentőségű. Romániában ez az első olyan kutatás, amely nagy, az ország területének körülbelül 42%-át lefedő területen, 16 megyében vizsgálta a radon-aktivitáskoncentrációt,írja a közlemény.

A 2012 és 2018 között végzett mérések alapján a talaj radon aktivitás-koncentrációja 0,2 kBq/ m3 és 179 kBq/m3 között változott, átlagértéke pedig 29,3 kBq/m3 volt, ami hasonlít az európai talajtípusokra jellemző értékeihez. A legalacsonyabb radon aktivitás-koncentrációt az Erdélyi-medencében, illetve Bánságban mérték, a Nyugati-alföldet közepes értékek jellemezték, a legmagasabb aktivitás-koncentrációkat pedig a Keleti-Kárpátok területén mutatták ki.

Az ivóvízben a radon aktivitás-koncentráció átlagértéke 9,8 Bq/l volt, ami körülbelül tízszer alacsonyabb, mint a román kormány által elfogadhatónak ítélt felső küszöb. A vizsgált 2452 minta közül mindössze 16 minta radon aktivitás-koncentrációja haladta meg a Romániában elfogadott 100 Bq/l értéket.

Az üledékes és törmelékes üledékes alapkőzetű területeken, az Erdélyi-medencében és Bánságban, ezen belül Temes és Arad megyékben mérték a legalacsonyabb (10 Bq/l alatti) aktivitás-koncentrációkat. Közepes radon aktivitás-koncentrációt (10 Bq/l–30 Bq/l) a Nyugati-alföld ivóvizeiben, leginkább a Bihar megyeiekben mértek, magas értékeket (30 Bq/l–100 Bq/l) pedig az Erdélyi-középhegységben, valamint a Keleti- és a Déli-Kárpátokban.

Az eredmények azt mutatják, hogy a radon aktivitás-koncentráció alacsonyabb az üledékes, illetve törmelékes üledékes alapkőzetek, mint a kristályos vagy magmás alapkőzetek esetében. Az eredmények alapján, a víz radon aktivitás-koncentrációja elenyésző mértékben befolyásolja a beltéri radonkoncentrációt. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS