A lítiumionos akkumulátor kifejlesztői kapták a kémiai Nobel-díjat
2019. október 09. 13:21, utolsó frissítés: 13:34
A lítiumion-akkumulátor fejlesztéséért az amerikai John B. Goodenough, a szintén amerikai M. Stanley Whittingham és a japán Akira Yoshino megosztva kapja az idei kémiai Nobel-díjat - jelentette be Göran K. Hansson, a díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára szerdán.
The 2019 #NobelPrize in Chemistry has been awarded to John B. Goodenough, M. Stanley Whittingham and Akira Yoshino “for the development of lithium-ion batteries.” pic.twitter.com/LUKTeFhUbg
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 9, 2019
Az indoklás szerint a lítiumionos elemek forradalmasították az életünket és a mindennapi használati tárgyainkat, kezdve a mobiltelefontól egészen a laptopokig és az elektromos autókig. Úgy fogalmaznak, hogy a kutatók munkájukkal megteremtették a vezeték nélküli, fosszilis tüzelőanyagoktól mentes társadalom alapjait.
Stanley Whittingham a '70-es évek elején (az olajválsággal összefüggésben) hozta létre az első használható lítiumos akkumulátort, John Goodenough pedig megduplázta a lítiumos akkumulátor potenciálját, megfelelő feltételeket teremtve egy nagyobb teljesítményű, használható akkumulátorhoz. Akira Yoshino pedig sikeresen eltávolította a tiszta lítiumot az akkumulátorokból, lítiumionokkal helyettesítve azokat, ezzel még biztonságosabbá téve az akkumulátorokat. Munkájukra alapozva jelentette meg az első lítiumion-akkumulátorokat a Sony még 1991-ben. Ahogyan a fogalmaznak, a három tudós összességében egy újratölthetőbb világot teremtett.
In the early 1970s, Stanley Whittingham, awarded this year’s Chemistry Prize, used lithium’s enormous drive to release its outer electron when he developed the first functional lithium battery.#NobelPrize pic.twitter.com/lRD2zBNm4T
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 9, 2019
Az idei volt a 111. alkalom, hogy kiosztották a kémiai Nobel-díjat, amit tavalyig 180 személy kapott meg. 67 alkalommal kapta a díjat egy kutató, 23 alkalommal két személy között osztották meg, míg 24 alkalommal három tudós osztozott az elismerésen. Csupán egyetlen kutató, Frederick Sanger kapta meg kétszer is az elismerést, 1958-ban és 1980-ban. A legfiatalabb díjazott Frédéric Joliot eddig, aki 35 éves kapta meg a díjat 1935-ben feleségével, Irène Joliot-Curie-vel megosztva.
The youngest Chemistry Laureate is Frédéric Joliot who was 35 when he received the Nobel Prize alongside his wife Irène Joliot-Curie (pictured right).#NobelPrize pic.twitter.com/nVgzueSICv
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 9, 2019
Eddig összesen 5 nő kapott kémiai Nobel-díjat, az említett Irène Joliot-Curie mellett Marie Curie (az előbbi édesanyja, és ez első kétszeres Nobel-díjas) 1911-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Yonath 2009-ben, míg Frances H. Arnold 2018-ban kapta meg az elismerést. A legidősebb kémiai díjazott 2019-ig John B. Fenn volt, aki 2002-es díjazásakor 85 éves volt. Őt előzte meg John B. Goodenough, 1922 júliusában született, így a díj szerdai bejelentésekor már betöltötte a 97 évet. Ezzel egyben az összes kategóriát tekintve is legidősebb díjazott.
When Marie Curie was awarded the 1911 Nobel Prize in Chemistry she became the first person ever to receive two Nobel Prizes.
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 9, 2019
She had previously received the Physics Prize for her work on radioactivity.#NobelPrize pic.twitter.com/3ueMvur8TP
Csütörtökön jelentik be a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjast, mert a Svéd Akadémia körül kirobbant botrány miatt azt tavaly nem osztották ki. Pénteken hozzák nyilvánosságra Oslóban a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 14-én Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
Idén a díjak 9-9 millió svéd koronával járnak. Amennyiben több díjazott van, a pénzösszeget megosztva kapják. Az elismeréseket december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. (hírszerk.)