2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sejtkutatók kapták az orvosi Nobel-díjat

2019. október 07. 12:48, utolsó frissítés: 13:14

Az amerikai William G. Kaelin, a brit Sir Peter J. Ratcliffe és az amerikai Gregg L. Semenza megosztva kapták az idei orvosi Nobel-díjat - jelentette be a stockholmi Károly Egyetem (Karolinska Institutet) Nobel-bizottságának illetékese, Thomas Perlmann. Az indoklás szerint annak a mechanizmusnak a leírásáért kapják az elismerést, hogy a sejtek hogyan érzékelik és miként adaptálódnak a változó oxigénellátáshoz.



Azonosították azokat a molekuláris gépezeteket, amelyek szabályozzák a gének aktivitását a változó oxigénszinteknek megfelelően. Az indoklás szerint az élet egyik legfontosabb alkalmazkodó folyamatának a mechanizmusát tárták fel, megalapozták a sejtek anyagcseréjének és élettani működésének megértését. A felfedezésükkel olyan betegségek leküzdésére készítettek elő lehetséges új stratégiákat, mint a rák vagy a vérszegénység.


Kedden jelenti be a fizikai, szerdán pedig a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Pénteken hozzák nyilvánosságra Oslóban a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 14-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.

Az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia körül kirobbant botrány miatt tavaly nem ítélték oda a kitüntetést, így csütörtökön egyidejűleg két irodalmi Nobel-díjast jelentenek be.

Idén a díjak 9-9 millió svéd koronával járnak. Amennyiben több díjazott van, a pénzösszeget megosztva kapják. Az elismeréseket december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A különböző kategóriákban döntő intézményekhez minden évben február 1-ig kell befutniuk a jelöléseknek, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A testületek csak ötven év múltán hozzák nyilvánosságra, kik szerepeltek a jelöltek listáján.

A kézzel gyártott, mintegy 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréját ábrázolja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével. A díjalapító portréja a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon is szerepel, de kicsit eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik, ide vésik fel a kitüntetettek nevét. Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki.

A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961-ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza.

Az eddig 590 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2018 között összesen 935 kitüntetettjük volt, 908 személy és 27 szervezet, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 904 személy és 24 szervezet szerepel. A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 109 alkalommal odaítélt elismeréssel 216 személyt jutalmaztak, 33-szor ketten, 37-szer hárman osztoztak rajta.

A díjat 52 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 51, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte az elismerést, ráadásul az összes kitüntetett között ő az egyetlen, akit két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is díjaztak. A nők többsége - szám szerint 17 - Nobel-békedíjat kapott, a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, megdöntve a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját, aki 1915-ben 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. Az orvosi kategóriában az eddigi legfiatalabb díjazott Frederick Banting, aki 32 éves korában kapta meg az elismerést az inzulin felfedezéséért.

A legidősebb kitüntetett tudós az amerikai Arthur Ashkin, aki 2018-ban 96 évesen lett fizikai Nobel-díjas, a legidősebb korban kitüntetett nő a brit Doris Lessing, aki 2007-ben, 88 éves korában vehette át az irodalmi Nobel-díjat. A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 99 éves Edmond Henri Fischer amerikai biokémikus, aki 1992 óta az orvostudományi Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 22 éves Juszafzai. (mti/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS