2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Számos erdélyi tudóst választott tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia

2019. május 07. 16:17, utolsó frissítés: 16:50

Három év után ismét új levelező, rendes, külső és tiszteleti tagokat választottak az Akadémián. Az akadémikusok megválasztására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) éves közgyűlésének második napján került sor.

Az MTA Filozófia és Történettudományok Osztálya külső tagjának választotta Pál Judit történészt, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzorát. A történész szakterülete Erdély 18–19. századi társadalom-, politika- és várostörténete, az interetnikus kapcsolatok múltja, különös tekintettel az örményekre. Hat szerzői könyv és hét szerkesztett kötet fűződik a nevéhez. Munkái négy nyelven láttak napvilágot. Számos díj kitüntetettje (Hanák Péter-díj, 2003; Bolyai-plakett, 2009), többszörös Bolyai-ösztöndíjas, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) Történettudományi Szakbizottságának elnöke, a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, továbbá a Századok és az Urbs magyar történeti folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Pál Judit. Fotó: tti.btk.mta.huPál Judit. Fotó: tti.btk.mta.hu


Az Akadémia külső tagjai közé választotta Gábor Csillát is, a BBTE irodalomtörténész professzorát. Gábor Csilla szakterülete a kora újkor.
Nemzetközi elismertségét angol nyelvű könyve jelzi (Doctrine – Virtue – Memory. Cluj: UP, 2007). Laus et polemia című kötete (2015) a magyar irodalom spirituális vonulatának elmélyült elemzése. Állandó résztvevője a nemzetközi szakmai konferenciáknak, példás együttműködést folytat a hazai szakmai fórumokkal. A KAB a „Tudomány Erdélyi Mestere” címmel tüntette ki (2016). Elnöke a Bolyai Társaságnak, koordinátora volt a REFO 500 nemzetközi projektnek, több szakfolyóirat (például az angol nyelvű Philobiblon) szerkesztőségi tagja.

Gábor Csilla. Fotó: indafoto.huGábor Csilla. Fotó: indafoto.hu


Az erdélyi tudósok közül Vincze Mária, a BBTE professor emeritája is a MTA külső tagja lett. Vincze szűkebb szakterülete az agrárgazdaságtan, az agrárpolitika és a vidékfejlesztés. A romániai magyar szellemi és tudományos élet meghatározó személyisége. A BBTE közgazdasági karának dékánhelyetteseként, a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottságának elnökeként, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaságtan és Társadalomtudományi Szakosztályának elnökeként meghatározó szerepet töltött be a romániai magyar közgadászképzés létrejöttében, intézményesülésében. Tudományos tevékenysége elismeréseként a Pécsi Tudományegyetem 2004-ben, a Budapesti Corvinus Egyetem 2014-ben díszdoktori címmel tüntette ki.

Vincze Mária, itt éppen a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével. Fotó: hu.econ.ubbcluj.roVincze Mária, itt éppen a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével. Fotó: hu.econ.ubbcluj.ro


Szintén az MTA külső tagja lett Nagy László fizikus, a BBTE tanára. Nagy László elsődleges kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Kutatásaiban igen fontos eredményeket ért el több érdekes jelenség elméleti leírásában, mint a kételektron-átmenetek, molekulák ionizációja és az itt fellépő interferenciajelenségek, intenzív lézerimpulzus hatása az atomokra, ionlövedékhez rendelt hullámcsomag koherenciahosszának hatása az ionizációs hatáskeresztmetszetre. Több nemzetközi és román tudományos tanács, bizottság tagja. A BBTE-n is fontos tisztségeket vállalt, két ciklusban volt rektorhelyettes. Eredményeit az MTA 2004-ben Arany János-díjjal ismerte el.

Nagy LászlóNagy László


Az Akadémia levelező tagjai közé választották az erdőszentgyörgyi születésű Némethi Andrást is, a MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, illetve az Algebrai Geometria és Differenciáltopológia osztály vezetőjét. Némethi a matematikán belüli szűkebb szakterülete az algebrai geometria, ezen belül a szingularitáselmélet.

Az MTA Fizika Tudományok Osztálya rendes tagjai közé választotta a kolozsvári származású Biró László Pétert is, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatóprofesszorát. Biró szűkebb szakterülete a nanoszerkezetek és nanoarchitektúrák kutatása.

Az MTA alapszabálya szerint az a személy választható levelező taggá, aki rendelkezik az MTA doktora vagy annak megfelelő tudományos fokozattal, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, valamint magyar állampolgár. Rendes taggá az a levelező tag választható, aki akadémiai tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Külső taggá azt az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet külföldön folytató tudóst választhatják meg az akadémikusok, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel. A tiszteleti tagságot olyan tudományos tevékenységet külföldön folytató tudós kaphatja meg, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.(hírszerk.)

Nyitókép: mta.hu/Szigeti Tamás

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS