Mi köze van a mezőgazdaságnak az f hanghoz? Úgy néz ki, több mint gondolnánk
2019. március 18. 17:59, utolsó frissítés: 2019. március 19. 10:01
Lehet, azt gondoltad, hogy mióta ember az ember, szóval körülbelül 300 ezer éve, minden emberi beszédhang jelen volt a nyelvében. Ezt látszik cáfolni svájci tudósok friss kutatása, ami szerint a beszédhangot befolyásolja a környezeti tényező, legalábbis a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra való áttérés, az új élelmiszer-feldolgozási módszerek megjelenése, például a gabona lisztbe való őrlése, illetve az azzal együtt járó lágyabb ételek fogyasztása. Mindezek úgy néz ki, hogy az 'f' és 'v' hangok elterjedését eredményezték. Azzal ugyanis, hogy az emberek a mezőgazdaság elterjedésével áttértek a feldolgozott élelmiszerekre, már kevésbé vették igénybe a fogazatukat, ami viszont megváltoztatta az állkapocs növekedését is. Néhány ezer év alatt pedig a mezőgazdaságban élő embernek az enyhe mélyharapása (az felső metszőfogak részben az alsó metszők elő jönnek) megkönnyítette az 'f' és 'v' hangok – magyarul úgynevezett ajak-fog hangok (idegenből magyarosított szóval labiodentális hangok) – kiejtését, ami új szavak világát nyitotta meg.
A felvetés nem teljesen volt új, az amerikai Charles Hockett nyelvész még 1985-ben jegyezte meg, hogy a vadászó és gyűjtögető életmódot folytató ember nyelvéből hiányoztak az ajak-fog hangok. Azt is feltételezte, hogy ezért részben az étrendjük volt a felelős, ugyanis ezek gyakrabban fordultak elő azokban a társadalmakban, akik előszeretettel fogyasztanak puhább ételeket. A rostos, nyers ételek fogyasztásához ugyanis nagyobb erőkifejtésre volt szükség, ami azzal járt együtt, hogy nagyobb volt az állkapocs mérete, mint manapság, illetve a felső és az alsó metszőfogak élei harapáskor találkoztak. Az ilyen harapás pedig megnehezítette a felső állkapocs előre mozgását, hogy megérintse az alsó ajkat, ami a labiodentális hangok kiejtéséhez szükséges. Más nyelvészek akkor elutasították ezt a nézetet.
A svájci Zürichi Egyetem tudósai a kutatás során több módon is megpróbáltak a feltételezés végére járni. Először számítógépes modellezést használtak, hogy bizonyítsák, az enyhe mélyharapás 29 százalékkal kevesebb erőfeszítést igényel, mint amikor a felső és alsó metszőfogak egymáshoz igazodtak. Emellett elvégeztek egy nyelvi adatbázis-elemzést is. Ebben a világ nyelveit vizsgálták abból a szempontból, hogy a különböző hangok milyen gyakran fordulnak elő bennük annak függvényében, hogy a nyelvet használók milyen életmódot folytattak. Azt találták, hogy a vadászó-gyűjtögető emberek nyelvében negyedannyi a labidentális hangok előfordulása, mint a mezőgazdasági tevékenységet folytató közösségek nyelvében. Végül a nyelvek közötti kapcsolatot is megvizsgálták, és arra következtetésre jutottak, hogy a labiodentális hangok gyorsan terjedtek el, az utóbbi 8000 évben a ritkától eljutottak a gyakoriig. A kutatók szerint a neolitikumban egyre több felnőttnél alakult ki enyhe mélyharapás a megváltozott étrend miatt, egyre többet kezdték használni a 'v' és 'f' hangokat. Úgy gondolják, hogy az ókori Rómában és Indiában a státus jelei lehetettek az ajak-fog hangok használata, ugyanis lágyabb étrendet és gazdagságot jelezhettek. Míg az indoeurópai alapnyelvben 3 százalékosra becslik az adott hangok gyakoriságát, addig manapság az indoeurópai nyelvek 76 százalékában megjelennek ezek a hangok.
"Elvégeztük egy nyelvi adatbázis elemzését is, ami megerősítette, hogy a világnyelvek hangjai a neolit korszak után globális változáson mentek keresztül, és az elmúlt évezredekben drámai mértékben nőtt az 'f' és 'v' használata" - mondta Damián Blasi, a kutatás egyik résztvevője a New Scientist tudományos portálnak. "A ma használt beszédhangok nem feltétlenül ugyanazok a fajunk megjelenése óta. A manapság megfigyelhető beszédhangok óriási sokfélesége a biológiai változásokat és a kulturális evolúciót érintő tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye" - mondta a portálnak Steven Moran, a Zürichi Egyetem másik kutatója, aki szerint az emberi beszéd látványosan sokféle, az olyan a hangoktól, mint az 'm' és az 'á', amelyek minden nyelvben jelen vannak, egészen egyes afrikai törzsek csettintős utánzó hangjaiig.
A Science Mag több nyelvészt is megkérdezett arról, hogy mit gondolnak a kutatásról. Nicholas Evans, az Ausztrál Nemzeti Egyetem nyelvésze szerint a probléma megközelítésének több módja meggyőzőnek tűnik, míg Ian Maddieson, az albuquerque-i Új-Mexikói Egyetem nyelvésze egyetért azzal, hogy a külső tényezők, például az étrend, megváltoztathatja a beszédhangot.
Az alsó állkapocs rövidülésének más - kevésbé nagyszerű - hatása is volt, így ugyanis kevesebb hely jut a bölcsességfognak, zsúfoltabb lett az állkapcsunk. Egyes kutatók szerint a bölcsességfogak el is fognak tűnni. (sciencemag.org)