2018. december 15. szombatValér
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A BBTE munkatársai kikutatták, hogy milyen meghatározottságú a szagtudatosságunk

2018. november 14. 12:01, utolsó frissítés: 12:03

A BBTE részéről Daniel David, az egyetem Pszichoterápiai és Alkalmazott Egészségpszichológiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének igazgatója, valamint Oana A. David, a Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet docense kapcsolódott be abba a nagyszabású nemzetközi kutatásba, amely társas kontextusban vizsgálta a szagtudatosságot meghatározó egyéni, valamint kulturális tényezőket.

A szaglásérzéket meghatározó egyéni, illetve kulturális tényezőket külön-külön számos tanulmány vizsgálja, de ez az első olyan kutatás, amely arra próbál fényt deríteni, hogy a két réteg milyen arányban van jelen a szagtudatosságban, írja a BBTE szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye.

Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy a nőknek fejlettebb a szagfelismerő képessége, jobb a szagmemóriája, és a párválasztás során is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak partnerük testszagának, mint a férfiak. A szagazonosítási teszteken a 20 és 40 év közötti korosztály teljesít a legjobban, ami arra utal, hogy a szaglóérzék a korai felnőttkorban tökéletesedik, és öregkorra a szaglóreceptorok károsodása miatt eltompul. Az egyén társadalmi-gazdasági státusa, képzettségi szintje befolyással van arra, hogy mennyit fordít(hat) a személyes higiéniára, ami egyben azt is meghatározhatja, hogy miként reagál a másik ember verítékszagára vagy kellemetlen leheletére, írja a közlemény.

A közlemény továbbá taglalja, hogy a népességsűrűség is hatással lehet a társas érintkezések gyakoriságára, illetve az érintkezések során felvehető személyközi távolságra. A hőmérséklet közvetett módon ugyan, de összefüggésben áll a szociális távolság kérdésével: a magas hőmérséklet serkenti a verejtéktermelést, így a melegebb éghajlatú országokban élő emberek a személyközi érintkezések során jobban ki vannak téve társaik testszagának. Az intenzív testszag negatívan vagy pozitívan stimulálhatja a nonverbális kommunikációt, ugyanakkor jellemző módon kozmetikumokkal, izzadásgátlókkal, parfümökkel leplezzük el, melyeknek szaga szintén közrejátszhat abban, hogy a társas érintkezés során milyen kép alakul ki bennünk a másik emberről.

A kérdőíveken alapuló kutatás során több mint 10 000 személyt kerestek meg a világ 44 országából. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyéni szintű meghatározottságok jóval fontosabbak a szaglástudat vonatkozásában, mint a kulturális szintűek. Míg előbbiek 71%-ban, utóbbiak csak 29%-ban tehetők felelőssé a társas érintkezések során fellépő szagtudatosságért. Elmondható, hogy a legkülönbözőbb kulturális kontextusokban, legkülönbözőbb éghajlati körülmények között élő egyének rendelkezhetnek nagyon hasonló társas szagtudattal, amennyiben bizonyos egyéni meghatározottságaik megegyeznek.

A közlemény szerint külön-külön egyetlen országos szintű változó sem befolyásolja meghatározó módon a szagtudatosságot, ugyanakkor három olyan egyéni szintű paraméter is kiemelhető, amely jelentős hatást gyakorol rá: a nem, az életkor, valamint az iskolázottsági szint. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS