2017. október 18. szerdaLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Krio-elektronmikrószkópiáért hárman kapják a kémiai Nobel-díjat

2017. október 04. 13:07, utolsó frissítés: 14:07

Szerves molekulák (például fehérjék) bonyolult szerkezetének oldatban történő meghatározására használt kiro-elektronmikroszkópia kifejlesztéséért a svájci Jacques Dubochet, a német-amerikai Joachim Frank és a skót Richard Henderson megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat - jelentette be Göran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián titkára Stockholmban.




A kiro-elektronmikroszkópia a szerves molekulák ábrázolását teszi lehetővé, miután nagyon gyorsan megfagyasztották (kirogén hőmérsékleten) azokat, és így megmarad a természetes alakjuk. Az indoklás szerint kiro-elektronmikroszkópia forradalmasította a biokémiát, és általa a jövőben az élet összes bonyolult alkotóeleméről atomi felbontásban kaphatunk képet. Olyan folyamatokba nyerhetünk betekintést, amelyeket korábban soha nem láthattunk, de döntő jelentőségük az élet kémiájának alapvető megértésében, mind a gyógyszeripar fejlődésében.

A kiro-elektronmikroszkópiával készült atomi szintű ábrázolás a cirkadiám ritmust szabályozó fehérjéről (a) és a Zika-vírusról (b)


A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 109. alkalommal ítélték oda, 8 alkalommal nem osztották ki. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy tudós, 23 alkalommal kettő és 23 alkalommal három. A díjat a mostaniakkal együtt eddig 178 tudósnak ítélték oda, de a kitüntetettek száma ténylegesen 177, mivel az angol Frederick Sanger - eddig egyedüliként - két alkalommal (1958, 1980) is részesült az elismerésben.

A kitüntetettek átlagéletkora 58 év. Az eddigi legfiatalabb nyertes 1935-ben az akkor 35 éves Frédéric Joliot-Curie volt, a legidősebb pedig 2002-ben az akkor 85 éves John B. Fenn. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Pauling 1962-ben Nobel-békedíjat is kapott, egyúttal ő az egyetlen Nobel-díjas, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztozkodnia. A legtöbb díjazottat, szám szerint 53-at biokémiai kutatásaikért jutalmazták.

Az eddigi kitüntetettek között 4 nő van: Marie Curie 1911-ben, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat pedig 2009-ben nyerte el a díjat. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül vették át a kitüntetést, Marie Curie 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta. Két kémiai Nobel-díjas nem vehette át a neki ítélt kitüntetést: a náci Harmadik Birodalom hatóságai arra kényszerítették Richard Kuhnt, majd Adolf Butenandtot, hogy a nekik 1938-ban, majd 1939-ben megítélt kémiai Nobel-díjat visszautasítsák. A két tudós csak a második világháború után vehette át az elismerést, az azzal járó pénzösszeg viszont - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem járt nekik.

Az eddig egyetlen díjazott házaspár a Nobel-díjas "csúcstartó" Curie-családból került ki: Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg a kémiai elismerést.

Magyar születésű tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért". Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". 1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért". 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért", míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershkónak (Herskó Ferencnek) a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.

Eddig egyetlen romániai származású kutató kapott kémiai Nobel-díjat. Az aradi sváb származású, de német állampolgár Stefan W. Hell a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet kutatójaként kapta meg az elismerést Eric Betziggel és William E. Moernerrel megosztva 2014-ben. A díjat a nanoszkópia területén elért eredményéért ítélték oda.


A díjat, amely mellé idén 9 millió svéd korona jár, hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

A Nobel-díjak bejelentése a következő rend szerint alakul majd a továbbiakban. Csütörtökön, október 5-én kora délután hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, amit a Svéd Akadémia ítél oda. Október 6-án, pénteken Oslóban ismertetik a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 9-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet. (hírszerk./mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS