2017. október 18. szerdaLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A biológiai óra mechanizmusainak a felfedezéséért járt az orvosi Nobel-díj

2017. október 02. 12:43, utolsó frissítés: 2017. október 03. 12:13

A cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért kapta idén az orvosi, fiziológiai Nobel díjat megosztva Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young - jelentette be hétfőn a stockholmi Károly Egyetem (Karolinska Institutet) titkára. Mindhárom kutató amerikai.




Az illetékes bizottság indoklása szerint Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezései rávilágítanak arra, hogy a növények, az állatok és az emberek biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához.

Az indoklás szerint a földi élet a bolygó keringéséhez igazodik, és azt már rég tudjuk, hogy az élőlényeknek, köztük az embernek is, van egy belső órája, ami segíti a napi ritmusok kialakulását. A díjazott kutatók azt vizsgálták és fedezték fel (még 1984-ben), hogy pontosan hogyan működik ez a belső óra, milyen molekuláris mechanizmusok szabályozzák ezt, és ez hogyan alkalmazkodott a Föld forgásához.

Modellállatként az ecetmuslicát használták, és sikerrel izoláltak egy gént a rovarban, amely szabályozza a normális biológiai ritmust. A gén egy olyan fehérjét kódol, amely az éjszaka folyamán felhalmozódik a sejtben, majd napközben lebomlik. Ezt követően rájöttek, hogy ennek a mechanizmusnak más fehérjék is a részesei, és ezeknek az együttműködése szabályozza az élőlények belső óráját. Ez a biológiai mechanizmus működik minden többsejtű élőlényben.




Ez az óra több létfontosságú folyamatot is szabályoz, így a hormonszintet, az alvást, a testhőrmérsékletet és az anyagcserét is. A jóllétünket nagyban befolyásolja, ha a környezetünkben fellépő változások és a belső óránk nincs összehangolva, például amikor több időzónányit utazunk, és jetlaget tapasztalunk. Vannak olyan kutatási eredmények is, amelyek arról szólnak, hogy a belső óránk és az életritmusunk közötti komoly eltérések komoly hatással lehetnek az életünkre, mert növelik bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát. A biológiai óra tehát segíti a fiziológiánk alkalmazkodását a napi fluktuációhoz, és ezt a rendszeres alkalmazkodást nevezik cirkadiám ritmusnak, amely a latin circulus (kör) és dies, diei (nap) szavakból származik.

Az indoklás szerint a három díjazott felfedezése óta a cirkadián biológia egy hatalmas és igen dinamikus kutatási területté fejlődött, amely jelentős hatással van az egészségünkre és a jóllétünkre.




Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 108. alkalommal ítélték oda, összesen 214 tudósnak: 39 alkalommal kapta egy, 32 alkalommal két, 37 alkalommal három tudós részesült megosztva az elismerésben. A 214 kitüntetettből 12 nő van, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagkot Adolf Hitler arra kényszerítette, hogy utasítsa vissza a neki 1939-ben megítélt orvosi Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzösszeget már nem) csak 1947-ben vette át.

Az eddigiek során a legfiatalabb kitüntetett Frederick G. Banting, aki 1923-ban harminckét évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb Francis Peyton Rous, aki nyolcvanhét éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. A díjazottak átlagos életkora ötvennyolc év, a legidősebb élő kitüntetett az 1920-ban született Edmond H. Fischer amerikai tudós, aki 1992-ben kapta meg a díjat.

Érdekesség, hogy a díjat el nem nyert jelöltek kilétéről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, de egyszer sem kapta meg a díjat.

Eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak. A Svédországban élt Bárány Róbert (1876-1936) 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - eddig egyetlen magyarként, aki idehaza folytatott kutatásokat - kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti". Az Amerikában letelepedett Békésy György (Georg von Békésy, 1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat. Román származású még nem kapott orvosi Nobel-díjat.

Idén kategóriánként 1 millió svéd koronával (477 ezer lej) megemeli a Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét a svéd Nobel Alapítvány, így összesen 9 millió koronás (4,3 millió lejes) pénzjutalmat kapnak idén a kitüntettek. A Nobel-díj összegét 2011-ben csökkentették 10-ről 8 millió koronára, hogy megerősítsék pénzügyileg az alapítványt.

Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A hagyományoknak megfelelően csütörtökre várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. Október 6-án, pénteken Oslóban ismertetik a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 9-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.

A kézzel gyártott díj, mintegy 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készül. A 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréját ábrázolja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével. A díjalapító portréja a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon is szerepel, de kicsit eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik, ide vésik fel a kitüntetettek nevét. Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki. A díjakat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

UPDATE: Rosszul tudtuk, hogy nincs román élettani Nobel-díjas. A iași-i születésű George Palade 1974-ben Albert Claude-dal és Christian de Duve-val megosztva elnyerte a Nobel-díjat "a sejt strukturális és funkcionális szerveződését illető felfedezéseikért". A díj elnyerésekor már az Egyesült Államokban élt és kutatott, a Yale Egyetem munkatársa volt.

(mti/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS