2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A macskák folyékonyságának a kutatásáért (is) járt idén az IgNobel

2017. szeptember 15. 19:30, utolsó frissítés: 19:34

Folyékony macskákkal, a szerencsejátékos krokodilokkal, illetve a horkolás ellen is hatásos, ősi ausztrál hangszerrel kapcsolatos kutatások, illetve kutatók kaptak idén IgNobel-díjat. A díjakat csütörtökön tartották a Harvard Egyetemen, és a díjazottak a hagyományoknak megfelelően egyenként 10 billiós pénzjutalmat kaptak az értéktelen zimbabwei valutában.

Az immár 27. alkalommal átadott díj nem a legjobb vagy a legrosszabb tudományos munkákat díjazza, hanem olyan kutatásokra hívja fel a figyelmet, amelyek az átlagostól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. A díj alapítója, Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) szerkesztője szerint fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyermekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg, és elgondolkodjanak rajtuk.

Az Ig Nobelek fizikai kategóriáját idén a francia Marc-Antoine Fardin nyerte, aki Folyékonyak vagy szilárdak a macskák? című, befőttesüvegekbe, vödrökbe és lefolyókba gyömöszölt macskák fotói ihlették. Fardin kutatásában matematikai módszerekkel bizonyította be, hogy a fiatal, mozgékony cicák tovább megőrzik alakjukat, mint az idősebb, lusta macskák.

Az anatómiai díjat James Heathcote brit orvos kapta, aki azt igazolta, hogy az idős embereknek tényleg megnő a fülük. Megállapította, hogy a férfiak füle 30 éves kor fölött évente két milliméterrel növekszik. A kémiai díjazott pedig egy olyan kutatás lett, amely annak járt utána, egyesek miért utálják a sajtot. A kísérleti alanyoknak egy MRI-gépben kellett feküdniük, miközben különböző sajtokat szagoltattak velük. A gép felvételeket csinált agyi aktivitásukról, és kimutatta, hogy agyunk bazális ganglionjai döntik el, mennyire szeretjük a sajtot.

A közgazdasági díjat Matthew Rockloff és Nancy Greer vehette át, akik azt vizsgálták, hogy a krokodilok mennyire befolyásolják a szerencsejáték-függőket és nem szerencsejáték-függőket a nyerőgépekkel való játékban. A kutatók 2010-ben Queenslandben 103 ember részvételével végezték a kísérletet, amelynek során a két csoport tagjai egyméteres, bekötött állkapcsú krokodilokat vettek a karjukba, majd ez után vetették bele magukat a játékba, és kiderült, hogy a szerencsejáték-függők merészebbek lettek a hüllős kaland után.

A békedíjat hat kutatóból álló nemzetközi csoport nyerte, akik arra az eredményre jutottak, hogy az ősi ausztrál fúvós hangszeren, a didzseridun való napi gyakorlás alternatív gyógymódja lehet az alvási apnoénak – egy súlyos, alvásfüggő légzészavarnak –, mivel a hangszeren való játék erősíti a felső légutakat, ami könnyebbé teszi a lélegzést.

Összesen 10 kategóriában osztottak IgNobel-díjat. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS