Ne csak a bukaresti, a malajziai is tudja, hogy a kürtőskalács "siculicum"
2015. január 22. 23:53, utolsó frissítés: 2015. január 23. 08:32
A kürtőskalácsról szóló, Hantz Péter, Pozsony Ferenc és Füreder Balázs által írt könyvecskét mutattak be január 22-én Sepsiszentgyörgyön, a Kovászna Megyei Tanács székhelyén. A Kürtőskalács: A világ minden táján ismert székely-magyar sütemény című kiadvány egyelőre csak magyar nyelven érhető el, azonban a továbbiakban több nyelvre is lefordítják majd. Most 1300 példányban jelent meg, uniós támogatásból.
Ami viszont már 15 nyelven hirdeti a “siculicum” eredetét és történetét, valamint székelyföldi vonatkozásait, az egy szórólap, amit a tervek szerint a kürtőssütéssel foglalkozók körében osztanak szét ingyenesen, hogy a süteményt megvásárló külföldi turistákhoz is eljussanak ezek az információk. A cél többek közt az, hogy a termékkel egyetemben Székelyföldre mint lehetséges turisztikai célpontra is felhívják a figyelmet.
El akarjuk készteni a kürtőskalács-sütők névjegyzékét Székelyföldön, sokan ebből élnek, vagy így egészítik ki a jövedelmüket, ez egy fontos ágazat a térségben – mondta el Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a január 22-én, csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatón. A szórólapokat a sütemény mellé odaadhatják a vásárlónak, az a célunk, hogy ezzel is segítsük mindazokat a vállalkozásokat, személyeket, akik kürtőst készítenek és forgalmaznak – így lehet a hagyomány ápolását gazdasági előnyre fordítani – tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte a projekt kezdeményezőjének, Hantz Péter kutatónak a szerepét, aki “jó értelemben vett megszállottsággal” vállalta fel a kürtős kalács és hét unokatestvérének történetét, a sütemény kialakulását, receptváltozatait feltáró munkát.
Mesék és tévedések a kürtőskalács körül – olvasd el Hantz Péter írását a Think Outside The Boxon >>
Madarasi Csilla, a megyei önkormányzat mellett működő Europe Direct Információs Központ munkatársa elmondta, május 9-én, Európa Napja alkalmából Kürtős Ünnepet is szerveznek, ahol bemutatják a kürtőskalács rokonait is, elhívnak olyan sütőket, amelyek az “unokatestvérek” sütésével foglalatoskodnak. Tamás Sándor hozzátette, a Magyar Hungaricum Bizottságot is meghívják majd az ünnepség szakmai részére, a gasztronómiai vásáron pedig arra törekednek, hogy a kürtős kalácsokat és a rokon süteményeket a hagyományos termelőktől önköltségi áron lehessen megvásárolni.
A www.kurtos.eu honlapon a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestületről, az elkészült dokumentációról, a levédési és hungaricummá nyilvánítási folyamatokról is lehet tájékozódni. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület folytatja a kürtőskalács hungaricummá nyilvánítására, illetve a levédésére törekvő tevékenységét, illetve annak kommunikálását, hogy a közkedvelt sütemény erdélyi formáját Székelyföld sajátjának tekinti.
Albert Zoltán, a Szaktestület munkatársa elmondta, a kürtőskalács hivatalos bejegyzésével foglalkozó munkálatok 14 ország bevonásával kidolgozott tanulmány elkészítésével kezdődtek. Albert azt is leszögezte, hogy a kürtős európai szintű levédése nem korlátozni akar, hanem lényegében egy kategorizálási folyamat, amely alapján 3 típusú termékcsoport jönne létre: hagyományos, vásári és alternatív. Míg az első szigorú a receptúrában, a vásári változat már megengedőbb a hozzávalók terén, a harmadik, alternatív kategóriát pedig a speciális igényű vásárlók, glutén- vagy cukorérzékenyek számára készülő változatoknak tartják fenn. Mindenről bővebb dokumentáció tekinthető meg a honlap Infotéka alpontjában.
A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület keretében dolgozó szakember kifejtette, a dr. Hantz Péter által kezdeményezett szaktestület másik nagy célkitűzése az, hogy a kürtőskalács elnyerje méltó helyét a hungaricumok csarnokában. Idegenforgalmi szempontból pedig a kürtöskalács egy eszköz, amelyen keresztűl belopózhatunk az utazni vágyók szívébe, eladhatjuk a térség szolgáltatásait.
A Transindex kérdésére elmondta, ha sikerül a levédés, az semmilyen anyagi vonzattal nem jár a sütők számára, csupán inkadrálódniuk kell a három változat valamelyikébe, és be kell tartaniuk a sütési követelményeket is, amelyeket a kutatások alapján vázolt fel a Szaktestület.
A kürtős kalács levédése a fogyasztók érdekeit is szolgálná, hiszen rákerülne a termékekre, hogy a fent vázoltak közül melyik kategóriába tartoznak, mit tartalmaznak, mikor készültek stb. Ugyanakkor az is a cél, hogy ne csak a bukaresti tudja azonnal, ha a kürtős kalácsról hall, hogy ez székelyföldi termék, hanem a világon mindenhol erre asszociáljanak; hiszen ma Malajziától Új-Zélandig mindenhol sütik, de nem tudják, hogy ez egy székely jellegzetesség. Legyenek tudatos fogyasztói a kürtős kalácsnak, ezáltal nagyobb valószínűsággel látogatnak majd el a kürtős hazájába – vélte Albert Zoltán.
A honlapon található szóróanyagok letölthetők, szabadon terjeszthetők, hiszen az információátadás a fő céljuk. Ugyanakkor Vargyasi Levente fotóssal készült a kürtősnek igazi fotós portfóliója is, amely a készítés minden szakaszát dokumentálja, ez is megtalálható a honlapon. Megterveztek 8 fajta képeslapot is 15 nyelven, amely a terméket reklámozza és visszautal annak hagyományaira – mondta el Albert Zoltán. (tudósítónktól)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!