Szállt a szonda üstökösre - élő közvetítéssel
2014. november 12. 15:47, utolsó frissítés: 2014. november 13. 10:09
Szerdán landol a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösmagon az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának leszállóegysége, a Philae.
Az űrszonda szerda délelőtt indította el mintegy 22 kilométeres távolságból a Philaét. A leszállás körülbelül hét órával később, délután várható.
Ez lesz az első alkalom, hogy ember alkotta eszköz landol egy üstökös magján, hogy elemezze a mag ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát.
A landolásról élő közvetítés is nézhető az Európai Űrkutatási Hivatalból.
Romániai idő szerint 13:08-kor az irányítóközpont vezetője, Paolo Ferri bejelentette, hogy létrejött a kapcsolat a Rosetta és a Philae között. A leszállóegység rendben működik, és folytatja ereszkedését az üstökösmag felszíne felé.
If you're just tuning in to the live #cometlanding, here's what has happened so far: https://t.co/KtbQfNvvFn pic.twitter.com/kWPfefwxeL
— Mashable (@mashable) November 12, 2014
A Twitteren a #CometLanding hashtag alatt lehet követni az ezzel kapcsolatos twitteket.
UPDATE: Sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől - jelentették be a darmstadti irányítóközpontban.
"A Philae a felszínen van és kommunikál velünk" - hangsúlyozták a projekt vezetői.
Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója az eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy nemzetközi együttműködésben, csapatmunkában valósították meg a nagyszabású projekt célját: az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd leszállóegységet küldtek annak felszínére.
A darmstadti irányítóközpontban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a küldetést.
"A leszállóegységet nagyon pontos pályára állították, a Philae sikeresen landolt, a jelek pontosan akkor érkeztek meg, amikor vártuk. Ez a tudomány, a technológia és az innováció egységének a csodája. Az űrkutatás a legjobb példa arra, hogy mire képes megfelelő körülmények között ez a hármas" - fogalmazott a tudós.
Szegő Károly kitért a magyar kutatóknak a Rosetta-programhoz való hozzájárulására is. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. A számítógép autonóm módon vezérli a Philaet, amióta az szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást és az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a 10 tudományos műszert, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.
Az ESA 2004. március 2-án indította útjára a Rosettát, amelynek, hogy elérje az üstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs "parittyahatását" kellett felhasználnia, s bonyolult hintamanővereket végeznie. Évtizedes vándorlása során ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, és két kisbolygóval is találkozott. Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve. (mti, hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!