2019. december 8. vasárnapMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az első öbölháború története

2003. március 20. 11:12, utolsó frissítés: 11:12

Az iraki csapatok 1990 augusztus 2-án, helyi idõ szerint hajnali 2 órakor rohanták le a szomszédos Kuvaitot. Huszein azzal vádolta Kuvaitot, hogy az a két ország által közösen birtokolt olajmezõn a kvótán felül kitermelt olajmennyiséggel alacsonyan tartja az olaj világpiaci árát. Emellett Irak valójában sohasem fogadta el britek által megrajzolt iraki határvonalat, amellyel létrehozták Kuvait államot, azt mindig is az ország részének tekintette. A mindössze kétmillió lakosú Kuvait 1961-ben vált függetlenné Iraktól. Amikor Kuvait nem volt hajlandó hozzájárulni a az iráni háború költségeihez, Huszein megtámadta.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte az akciót, és szankciókkal sújtotta Irakot. Hosszas sikertelen diplomáciai tárgyalások után 1990 novemberében az ENSZ határidõt adott Iraknak, kivonja csapatait. Egyben felhatalmazta a nemzetközi koalíciót, hogy "bármilyen szükséges eszközzel" kényszerítsék ki az iraki együttmûködést.

A több százezres koalíció vezetését Norman Schwarzkopf amerikai tábornokra bízták. 1991. január 17-én az amerikai, a brit és szövetséges erõk több hullámban támadtak iraki célpontokat, és ezzel kezdetét Sivatagi Vihar (Desert Storm) nevû hadmûvelet. A háborúk történetének során elõször vetnek be cirkálórakétákat, amelyeket a Perzsa- öbölben úszó hadihajókról lõttek ki. A rájuk erõsített kamerák képeit pedig tévék sugározzák világszerte. A szövetséges repülõk a következõ hat hét alatt 116 ezer bevetésen vesznek részt, és megközelítõleg 85 ezer tonna bombát dobnak iraki katonai bázisokra, repterekre, hidakra, kormányzati épületekre, erõmûvekre és kommunikációs központokra.

Válaszul a szövetségesek támadására Irak 1991 január 17-én Scud rakétákat lõ ki az izraeli Tel Avivra és Haifára. Izrael bejelenti, hogy nem tervez válaszcsapást, tökéletesen megbízik a Scudok semlegesítésére gyorsan felállított amerikai Patriot rakéta kilövõkben.

A légitámadások után 1991 február 24-én a szövetségesek egy összehangolt légi, szárazföldi és tengeri támadást indítottak Irak ellen. A szárazföldi csapatok több ponton kezdték meg az inváziót a szaúdi határon, a Bászrát Kuvaittal összekötõ autópályát pedig lezárták, hogy elvágják az iraki hadsereg utánpótlását. A támadásban szaúdi csapatok is részt vettek. A szövetségesek lebombázták az autópályán menekülõ páncélosokat. A támadásban több ezer ember vesztette életét, ezért ez a hely a "halál sztrádájaként" vált ismertté. A visszavonuló irakiak több száz olajkutat gyújtottak fel. Alig száz órán belül az iraki hadsereg tulajdonképpen vereséget szenvedett. Irak február 26-án bejelentette, hogy kivonja csapatait Kuvaitból, de továbbra sem fogadta el az ENSZ-határozatokat. Jelentések szerint csak a szárazföldi hadmûveletek során 25-30 ezer iraki vesztette életét.

1991 február 27-én idõsebb George Bush bejelentette, hogy másnap hajnali 4- tõl tûzszünetet hirdet. A szövetségesek addigra már több tízezer iraki katonát ejtettek foglyul, akik nagy része éhezett. Amerikai becslések szerint körülbelül 150 ezer iraki katona dezertált a háború alatt. Az irakiak veszteségét 60 ezer és 200 ezer közöttire teszik. A szövetségesek 148 katonát vesztettek az összecsapásokban, és újabb 145 embert "egyéb körülmények" között.

Március 2-án az ENSZ BT elfogadta a tûzszünet feltételeire tett javaslatokat. A határozat elõírta, hogy le kell mondania Kuvaitról, be kell számolnia vegyi és biológiai fegyvereirõl. Továbbá szabadon kell engednie a külföldi foglyokat, és anyagi és erkölcsi felelõsséget kell vállalnia a Kuvait elfoglalásakor okozott károkért. Az iraki vezetõk Szaddám Huszein távollétében aláírták az amerikaiak elõtt a tûzszüneti megállapodást a szafwani támaszponton. (index)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS