2020. április 7. keddHerman
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ő találta ki Armstrong híres mondatát, állítja egy brit mérnök

2009. július 23. 13:41, utolsó frissítés: 13:43

Magának tulajdonítja egy idős és eddig teljesen ismeretlen brit mérnök a világ talán leghíresebb mondatát, azt, amelyet Neil Armstrong mondott negyven éve, a Hold felszínére lépve. Armstrong, aki az emberiség történetében először vetette meg lábát egy másik égitesten, a holdkomp létrájának utolsó fokáról lelépve azt üzente a világnak sisakmikrofonján keresztül, hogy "kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek".

Az Apollo-11 űrhajósa néhány éve úgy emlékezett vissza egy beszélgetésen, hogy ő alkotta az azóta is rendszeresen idézett mondatot, méghozzá már a landolás után, a leszállóegységben várakozva. Hozzátette ugyanakkor, hogy "sok más tennivaló volt" azokban a percekben, és valójában nemigen koncentrált a Holdon mondandó első szavakra.

Most azonban a brit sajtó előkerített egy 73 éves angol villamosmérnököt, aki a Holdra szállás idején az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egyik ausztráliai nyomkövető radarállomásán dolgozott. A Berkshire grófságbeli Newburyben élő Gary Peach elmondta, hogy a Canberrához közeli figyelőállomáson éppen az utolsó előkészületek zajlottak az Apollo történelmi küldetése előtt, amikor eszébe jutott, hogy esetleg nem kellene "az amerikaiakra" bízni a Holdon kimondott első szavak kitalálását. Attól tartott, hogy a holdfelszínre először lelépő űrhajós szájából valamilyen túl könnyed, netán némi trágársággal fűszerezett felkiáltás szaladhat ki, és ez kerül be a történelemkönyvekbe, ezért állt elő saját javaslatával, amelyet megosztott az állomás vezetőjével.

Peach a mondatot legközelebb Armstrong szájából hallotta, és azt gyanítja, hogy a kifejezést főnöke továbbíthatta a NASA-központba. Az idős mérnök saját bevallása szerint nem csinál nagy ügyet abból, hogy nem őt tartják számon a Holdon elhangzott első mondat szerzőjeként; a The Daily Telegraph szerdai idézete szerint Peach ezt mindössze "kisebb bosszúságként" éli meg.

Armstrong egyébként sokak szerint elrontotta a történelmi mondatot, mivel a felvételen úgy hangzik, hogy egy lényeges értelmezési szerepet betöltő határozatlan névelő kimaradt. Az eredeti mondat az lett volna, hogy "That's one small step for a man; one giant leap for mankind" - tehát a kifejezés első felében "egy" ember kis lépéséről lett volna szó. Az "a", vagyis az angol nyelvben használatos határozatlan névelő azonban nem hallatszik a korabeli hangfelvételen, és ez kissé összekuszálja a mondat értelmét, mivel a "man" szó névelő nélkül az angolban gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a mondat második felében használt "mankind" - emberiség. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS