2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Leonardo Da Vinci sakkrajzai

2008. február 27. 17:29, utolsó frissítés: 17:29

Könnyed, elegáns, légies rajzok, szinte földönkívüliek azok a szép, reneszánsz háttérben elhelyezett rajzok, amelyek egy XVI. századi, elveszettnek hitt sakk-könyv illusztrációiként bukkantak fel tavaly egy olaszországi magánkönyvtárban.

A kutatók ma már szinte biztosan állítják, hogy a rajzok a kor egyedülálló zsenije, Leonardo Da Vinci keze nyomát őrzik. A latin nyelvű De Ludo Schacorum (A sakkjátékról) című kötetet, amely Gorizia egyik arisztokrata családjának könyvtárából került elő, Luca Bartolomeo Pacioli, Borgo San Sepolcróban élő ferences szerzetes írta.

A korabeli vélemények szerint a barát kifinomult intelligenciával rendelkező kiváló matematikus volt, ellenben nem mutatott különösebb művészi tehetséget. Bár minden kétséget kizáró perdöntő bizonyíték nincsen Leonardo szerzőségét illetően, számos történelmi körülmény támaszthatja alá ezeket a véleményeket.

Pacioli és Leonardo barátok voltak, és 1497-ben Milánóban Lodovico il Moro udvarában már alkottak egy közös művet, a De Divina Proportionét. Két évvel később, amikor a franciák elfoglalták a várost, együtt menekültek Mantovába a Gonzagák udvarába Isabella d'Este hercegnő védelme alá.

A hercegnő az olasz reneszánsz kiváló politikusa, egyben mecénása is volt. Imádott sakkozni, de nem volt túl jó játékos. Éppen ezért kérte meg Fra Bartolomeót, hogy írjon számára egy sakk-könyvet. A De Ludo Schacorum valójában nem kézikönyv, hanem inkább afféle feladványgyűjtemény volt, amelyet ugyanúgy állásábrákkal illusztráltak, mint a napjainkban megjelenő sakkrejtvényeket.

Korábban is voltak ilyenek, de évszázadokon át csupán betűkkel jelölték az egyes figurákat. Itt azonban 140 sakktábla látható, rajtuk több mint 1400, feketével és vörössel színezett, míves figurával.

A feltételezések szerint a rajzolni nem tudó barát magától értetődően kérte fel Leonardót, hogy alkossa meg a figurákat, aki amúgy is unta a mantovai udvari életet, eklektikus szemléletéből, becsvágyából következően pedig kihívásnak tekinthette, hogy e téren is megmérettessen.

Nem biztos, hogy valamennyi ábrát ő rajzolta meg, de valószínűleg az ő vázlatai alapján születtek meg az illusztrációk. Leonardóra vall a figurák kidolgozottsága és az arányoknál az aranymetszés szigorú szabályainak betartása, amelynek a nagy polihisztor megszállottja volt - vélik a szakértők.

Goriziában a tervek szerint júniusban tudományos konferenciával egybekötött sakktornával ünneplik a felbecsülhetetlen értékű felfedezést - írta a La Repubblica című olasz napilap. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS