Mit jeleznek a csomagoláson a szimbólumok?
összeállította:Gy. A. 2009. július 24. 10:50, utolsó frissítés: 13:19Barát, ellenség, semleges. Beavatás a környezettudatos piktogramm-értelmezésbe.
Hasznosak az emblémák a csomagolásokon: rengeteg helyet lehet vele spórolni, ha nem kell ugyanazt az üzenetet több nyelven is elmagyarázni a felhasználónak. A gond csak ott van, ha időnként már olyan sok van belőlük, hogy senki sem veszi figyelembe őket – főleg, hogy ha fogalma sincs, mit jelentenek.
Pedig ezek a jelek a dobozok, zacskók, palackok, tubusok, tégelyek gyártási folyamatáról és a szemétbe kerülés utáni lebomlásáról adnak információt – vagyis ha valaki környezettudatosan akar vásárolni, feltétlenül ismernie kell őket.
Vegyük például ezt a joghurtos dobozt: hemzsegnek rajta a jelek. Olyasmire is ikont használnak, amire talán semmi szükség sem lenne: rázzuk fel, tartsuk a hűtőben vagy hogy már 14 napon belül hat – valószínűleg ezzel a termék megbízhatóságát akarják hangsúlyozni. Ugyanakkor ez a termék nem környezetbarát.
Környezetbarát címkék
Honnan tudjuk, hogy mennyire környezetbarát egy termék? Ebben a témakörben a következő szempontok merülnek fel: újrahasznosított anyagból készült-e, az alapanyag előállítása mennyire környezetbarát, használat közben károsítja-e a környezetet, újrahasznosítható-e vagy esetleg lebomló-e a termék anyaga.
A környezeti címkék azt mutatják a fogyasztóknak, hogy a termék kiváló minőségű, és a piacon lévő átlagos termékekhez képest életciklusuk több szakaszában jelentős környezeti előnnyel rendelkeznek. Vagyis a jelzett termék használata elősegíti környezetünk szennyeződésének csökkentését.
Gyakori jelzés a csomagokon a zöld pont (Der Grüne Punkt), ami azonban nem jelenti azt, hogy a termék környezetbarát lenne. Elsősorban Németországban használják, és azt jelenti, hogy a gyártó szerződést kötött egy arra szakosodott céggel, amely vállalta a csomagolási hulladék visszagyűjtését, hasznosítását, illetve ártalmatlanítását. Vagyis egy hulladékgazdálkodási jelzésről van szó.
Ez a Möbiusz-szalagként is ismert jelzés az egyik legismertebb nemzetközi jel, amely újrahasznosítható anyagra utal. Ezt azonban a gyártók általában saját maguk tüntetik fel saját termékeiken, ezért nem mindig tudható, hogy miben áll az újrahasznosíthatóság és az sem, hogy valós-e.
“Euro-Virág” Az Európai Unió környezetbarát termék védjegye a 12 csillagból álló virág. Az EU területén használható logót az egyes nemzeti védjegyektől függetlenül, de egymást kiegészítő, bonyolult eljárás keretében az egyes országokban arra kijelölt hivatalos szervek adományozzák. 23 termékcsoportban 259 cég termékeit minősítették vele.
Az “Északi Hattyú” Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország által közösen működtetett környezeti címke. 1989-ben alapította az Északi Miniszterek Tanácsa. 10 témakörbe sorolt 60 termékcsoportban több mint 1200 vállalat termékeit minősítettek.
A németországi Kék Angyal a legrégebbi és talán az egyik legrangosabb védjegy. Az első államilag elismert környezeti címke rendszer, amelyet 1977 óta használnak. Számos irodai terméken megtalálható.
Energiafelhasználási szempontok
Energystar. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által alapított, egy, az energiahatékonyság kritériumon alapuló környezeti védjegy, amely 1992-ben született. Terméktípusonként meghatározott energia-felhasználási kritériumoknak kell megfelelni a jel viselési jogának elnyeréséhez. A nemzetközi “Energy Star” rendszerhez Ausztrália, Kanada, Japán Új-Zéland és az EU csatlakozott. Lehetőség van háztartások, irodaházak minősítésére is.
Kötelező energiacímke. Az EU 22/75/EEC Tanácsi Irányelve alapján hűtőgépeken, mosó- és mosogatógépeken, vízmelegítőkön, tűzhelyeken, fényforrásokon és légkondicionálókon kötelezően feltüntetendő energiacímke. Színes, mindenki ismeri és megmutatja, az energiafogyasztása alapján milyen kategóriába sorolható.
A 80 plus címke igazolja, hogy a számítógépek áramforrásai 20, 50 és 100%-os terhelés mellett is legalább 80 százalékos hatékonysággal dolgoznak. Azaz a felvett energia legalább 80%-át hasznosítják és csak a maradék távozik hő formájában. Ezek a gépek kb. egyharmaddal hatékonyabban működnek a többi gépnél. (Bővebben: https://www.80plus.org/)
Mérgező szerek
Figyelmeztetések: A különböző vegyi anyagok (tisztítószerek, festékek, kozmetikumok, rovarirtók stb.) a környezetre vagy éppen ránk veszélyes anyagokat tartalmaznak, illetve tárolásukból kifolyólag is veszélyesek lehetnek. A vegyi áruk használatával felmerülő veszély jelét kötelező minden ilyen terméken feltüntetni. Ezt narancsága alapra fekete színnel nyomtatott jel és egy azt magyarázó szöveg vagy betűrövidítés jelöli. Összesen tíz ilyen jelzés létezik.
Nem tartalmaz: Léteznek azonban olyan jelzések is, amelyek éppen azt hangsúlyozzák, hogy az illető termék nem tartalmaz veszélyes anyagokat. Az EU RoHS direktívája (egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való használatának korlátozásáról) 2006-ben rendkívül szigorú mértékben korlátozta hat veszélyes anyag (higany, kadmium, ólom, hat vegyértékű króm, BPP és PBDE égésgátlók) használatát. De van jele pl. az ólommentességnek is.
Műanyag-háromszögek
A műanyag dobozok, poharak, tubusok, zacskók, játékok stb. mindegyikén megtalálható az a háromszögű jel, amelyből megtudható, miből készültek. A szimbólumot az amerikai műanyagipari társaság vezette be 1988-ban, de azóta nemzetközivé vált. Lényege, hogy a legtöbb műanyag már újrahasznosítható, de ehhez szét kell választani az őket alkotó különböző polimer-típusok szerint.
A lista összeállításában segítségünkre volt Jakab Vilma, a Zöld Erdély Egyesület Környezettudatos vásárló programjának felelőse.
További forrás: sulinet.hu, Wikipédia