• Megosztás:
    •  Életmód RSS
    •  Elküldöm e-mailben
    •  Kinyomtatom
    • Utolsó frissítés: 17:56 GMT +2, 2009. július 10.

Fülöp Noémi
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Hortobágy: ahol a föld találkozik az éggel


Európa legnagyobb összefüggő legelője a bizonyíték arra, hogy a semmi is lehet gyönyörű – és hogy a semmi sem mindig az, aminek látszik.


HIRDETÉS




Hajdú-Bihar megye brandjét évszázadok óta a puszta határozza meg: a Hortobágyon létesítették Magyarország első nemzeti parkját, a térség egyedülálló állat- és növényvilágának védelmére. Európa legnagyobb összefüggő legelője mára a Világörökség része, az ember és természet harmonikus együttélésének több évszázados példájaként.

A semmi szépsége: a Hortobágyon nincs térerő, áram pedig csak napelemből vagy
akkumulátorból


Az ember irigyelni kezdi a csikóst, aki egy évből hat hónapig itt lakott (ma
három napos turnusokban váltják egymást)


A szürkemarha életkorát szarváról lehet megállapítani: minél hosszabb, annál
öregebb

A Hortobágy lakói a kezdetektől állattenyésztésből éltek – méneseket, marha- és disznócsordákat, juhnyájakat tereltek pásztoraik a végtelen legelőkön. Az állatokat ugyanakkor el lehetett menekíteni a Tisza ismétlődő árvizei elől is, amelyeket a folyó a 19. század közepétől végéig tartó szabályozása jelentősen enyhített.


A fenyegetés azonban máig sem szűnt meg –

a napokban adták át az egyiket a mesterséges gyűjtőtavak sorából, amelyek a folyó vízszintjének vészhelyzet esetén történő csökkentését szolgálják.

A vendégek lovasszekéren látogathatják meg a Mátai Ménest: ugyan ráz, de végig
érezni a hőséget kellemesen enyhítő hortobágyi szelet


A Mátai Ménes lovai már messziről jóltápláltnak és jókedvűnek tűnnek - egyikük kimondottan érdeklődött a fényképezőgép iránt, amíg a kocsis el nem hessegette.
Egyébként a Hortobágyon őshonos az egyik leghíresebb magyar lófajta: a nóniusz


A rackajuhok náddal borított istállókban laknak: nyáron hűvös, télen meleg van
odabent

A Hortobágyot az első világháborútól egy másik veszély is fenyegette: akkor kezdődtek a próbálkozások a sós talajú, mocsaras terület kiszárítására azért, hogy alkalmassá tegyék gabonatermesztésre. Ezzel végleg eltűnt volna a Föld színéről a pusztán élő, Európában egyedi madár- és rovarpopuláció, vagy a ritka növények sokasága.

A hetvenes években több világhírű természettudósból álló küldöttség (köztük Konrad Lorenz és Festetics Anton) járta be a Hortobágyot, majd levéllel fordultak Magyarország kormányához, melyben a terület természeti értékeire hívták fel a figyelmet. Ennek eredményeként alakult meg 1973-ban a Hortobágy Nemzeti Park, mely mára az eredeti 50 ezer hektárról 80 ezer hektárra bővült. A terület közepén lévő Hortobágy helységben


információs központ tájékoztatja az odalátogatókat

a térség kínálta lehetőségekről. Meg lehet ismerkedni a csikósok, gulyások, juhászok több évszázados életmódjával, az őshonos magyarországi állatfajtákkal: a szürkemarhával, rackajuhhal, mangalicával, bivallyal – vagy madárlesen megfigyelni az itt élő mintegy 340 madárfajt.

A Kézműves Udvarban gyerekcsoportokat is fogadnak


Az egyik műhelyben a riselést...


...a másikban a szűrszabót lehet megcsodálni

De itt látható a híres kilenclyukú híd is (jelenleg felújítás alatt áll), illetve itt működik az ország legnagyobb kézműves udvara. A tizennégy műhelyben huszonnégy mesterséget figyelhet meg, próbálhat ki az odalátogató: többek között Mihalkó Gyulának van itt kalapkészítő műhelye, de foglalkoznak szűrszabással, riseléssel, gyöngyfűzzésel és pártakészítéssel, csuhé-, szalma- és gyékényfonással is.

A Hortobágy kapujaként is emlegetett Nádudvar városában egy másik hagyományos mesterségből:


a fazekasságból élt régen több mint száz mester.

Mára persze sokkal kevesebben maradtak – a legismertebb a Fazekas család, melynek négy tagja is foglalkozik a nevükben is élő mesterséggel. Nádudvar jellegzetes fekete edényeiről híres – a kiszárított, de kiégetés előtt álló kerámiára kaviccsal dörzsölt, fénylő minta szintén helyi hagyomány.

Fazekas Ferenc


Fontos, hogy az agyag pontosan a korong közepére kerüljön - másként nem lesz
szimmetrikus az edény

Fazekas Ferenc még használja a családban öröklődő, kétszáz éves korongozópadot, bár rendelkezik a modern, elektromos változattal is. A család készítette edényekből kiállítást rendezett be, a legrégebbi darab 1742-ből származik. Műhelye látogatóinak elmagyarázza, de be is mutatja, hogyan készül a nádudvari kerámia.

Ezt a tányért Fazekas Ferenc édesapja készítette, amikor a második világháború
idején hazakerült a hadifogságból - a díszítés pedig az édesanyja munkája


Fazekas Ferenc készítette edények, a jellegzetes nádudvari díszítéssel

Az agyagot saját telkéről bányássza, majd egy évig érleli. Az égetés módja és időtartama dönti el, hogy milyen színű lesz az edény – a fekete színt hagyományos fatüzelésű kemencében, 8-10 órás, 850-900 fokon történő égetéssel lehet elérni. Fazekas Ferenc tanít a nádudvari kézműves iskolában is, ahol a fazekasság mellett többek között szőni, nemezelni, kosarat fonni is tanulhatnak a gyerekek.

Délutáni-esti programként egyedi hangulatú vacsora kínálkozik a Hajdúszoboszlótól öt kilométernyire levő Tuba Tanyán, amelyet azonban könnyebb interneten megtalálni, mint a fizikai valóságban, hiszen a tanyát


a környéken egyetlen hirdetőtábla sem reklámozza,

és iránymutató táblából is mindössze egy akad. Ennek ellenére a vacsorákon évente 200-280 csoport vesz részt, a világ minden tájáról.

Tuba Tanya: csendes sziget a semmi közepén


Rápolthy István éppen megmutatja a tanya tyúkjainak tojásait

Rápolthy István 1994-ben fogadta első vendégét az akkor még fél hektáros tanyán (azóta öthektárosra bővült a terület). A tanya neve eredetileg Suba volt, az új tulajdonos nagyapja emlékére keresztelte át Tuba Tanyára. A hat vendégházban meg is lehet szállni, időtöltési lehetőségként például biciklitúra, lovaglás, főzni tanulás, vagy a tanyán élő állatok (többek között szürkemarha, mangalica és rackajuh) gondozása kínálkozik.

Az udvaron álló száz éves házban múzeumot rendeztek be a korabeli életmód kellékeivel. A vacsorán pedig hagyományos, kemencében, bográcsban, szabad tűzön, nyárson készült magyar ételeket szolgálnak fel: például kenyérlángost kapros, fokhagymás tejföllel és tepertővel, kemencében sült húsokat, valamint házi készítésű tésztákat.

Minden sarkot múzeumba illő eszközök és virágok díszítenek


A kenyérlángost Rápolthy István magyar pizzaként mutatja be a külföldieknek


A legfélénkebb turista is felszabadul

A vendégekkel mindig személyesen foglalkozó Rápolthy István stílusa, elsöprő vidámsága, a hagyományos magyar hangszereken (citerán, köcsögdudán, tekerőlanton) játszott muzsika, illetve a számos nagy kacagásra okot adó program kiválóan alkalmas félénk turisták bátorítására, morcos turisták felvidítására, vagy egyszerűen csak négy-öt óra felhőtlen szórakozásra.

A riportot a Magyar Turizmus Zrt. támogatta.


  • Megosztás:




HIRDETÉS






SZAVAZÓGÉP

Mit tennél, ha titkos ügynök lennél?

Martinit innék. Rázva, nem keverve 119
Tanácsot kérnék Pontától 15
Indulnék az elnökválasztáson 17
Titkolnám 47
Lelepleznék valaki mást 13
Hogy jöttél rá, hogy az vagyok? 45

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS