2014. november 24. hétfőEmma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hortobágy: ahol a föld találkozik az éggel

Fülöp Noémi utolsó frissítés: 17:56 GMT +2, 2009. július 10.

Európa legnagyobb összefüggő legelője a bizonyíték arra, hogy a semmi is lehet gyönyörű – és hogy a semmi sem mindig az, aminek látszik.



Hajdú-Bihar megye brandjét évszázadok óta a puszta határozza meg: a Hortobágyon létesítették Magyarország első nemzeti parkját, a térség egyedülálló állat- és növényvilágának védelmére. Európa legnagyobb összefüggő legelője mára a Világörökség része, az ember és természet harmonikus együttélésének több évszázados példájaként.

A semmi szépsége: a Hortobágyon nincs térerő, áram pedig csak napelemből vagy
akkumulátorból


Az ember irigyelni kezdi a csikóst, aki egy évből hat hónapig itt lakott (ma
három napos turnusokban váltják egymást)


A szürkemarha életkorát szarváról lehet megállapítani: minél hosszabb, annál
öregebb

A Hortobágy lakói a kezdetektől állattenyésztésből éltek – méneseket, marha- és disznócsordákat, juhnyájakat tereltek pásztoraik a végtelen legelőkön. Az állatokat ugyanakkor el lehetett menekíteni a Tisza ismétlődő árvizei elől is, amelyeket a folyó a 19. század közepétől végéig tartó szabályozása jelentősen enyhített.


A fenyegetés azonban máig sem szűnt meg –

a napokban adták át az egyiket a mesterséges gyűjtőtavak sorából, amelyek a folyó vízszintjének vészhelyzet esetén történő csökkentését szolgálják.

A vendégek lovasszekéren látogathatják meg a Mátai Ménest: ugyan ráz, de végig
érezni a hőséget kellemesen enyhítő hortobágyi szelet


A Mátai Ménes lovai már messziről jóltápláltnak és jókedvűnek tűnnek - egyikük kimondottan érdeklődött a fényképezőgép iránt, amíg a kocsis el nem hessegette.
Egyébként a Hortobágyon őshonos az egyik leghíresebb magyar lófajta: a nóniusz


A rackajuhok náddal borított istállókban laknak: nyáron hűvös, télen meleg van
odabent

A Hortobágyot az első világháborútól egy másik veszély is fenyegette: akkor kezdődtek a próbálkozások a sós talajú, mocsaras terület kiszárítására azért, hogy alkalmassá tegyék gabonatermesztésre. Ezzel végleg eltűnt volna a Föld színéről a pusztán élő, Európában egyedi madár- és rovarpopuláció, vagy a ritka növények sokasága.

A hetvenes években több világhírű természettudósból álló küldöttség (köztük Konrad Lorenz és Festetics Anton) járta be a Hortobágyot, majd levéllel fordultak Magyarország kormányához, melyben a terület természeti értékeire hívták fel a figyelmet. Ennek eredményeként alakult meg 1973-ban a Hortobágy Nemzeti Park, mely mára az eredeti 50 ezer hektárról 80 ezer hektárra bővült. A terület közepén lévő Hortobágy helységben


információs központ tájékoztatja az odalátogatókat

a térség kínálta lehetőségekről. Meg lehet ismerkedni a csikósok, gulyások, juhászok több évszázados életmódjával, az őshonos magyarországi állatfajtákkal: a szürkemarhával, rackajuhhal, mangalicával, bivallyal – vagy madárlesen megfigyelni az itt élő mintegy 340 madárfajt.

A Kézműves Udvarban gyerekcsoportokat is fogadnak


Az egyik műhelyben a riselést...


...a másikban a szűrszabót lehet megcsodálni

De itt látható a híres kilenclyukú híd is (jelenleg felújítás alatt áll), illetve itt működik az ország legnagyobb kézműves udvara. A tizennégy műhelyben huszonnégy mesterséget figyelhet meg, próbálhat ki az odalátogató: többek között Mihalkó Gyulának van itt kalapkészítő műhelye, de foglalkoznak szűrszabással, riseléssel, gyöngyfűzzésel és pártakészítéssel, csuhé-, szalma- és gyékényfonással is.

A Hortobágy kapujaként is emlegetett Nádudvar városában egy másik hagyományos mesterségből:


a fazekasságból élt régen több mint száz mester.

Mára persze sokkal kevesebben maradtak – a legismertebb a Fazekas család, melynek négy tagja is foglalkozik a nevükben is élő mesterséggel. Nádudvar jellegzetes fekete edényeiről híres – a kiszárított, de kiégetés előtt álló kerámiára kaviccsal dörzsölt, fénylő minta szintén helyi hagyomány.

Fazekas Ferenc


Fontos, hogy az agyag pontosan a korong közepére kerüljön - másként nem lesz
szimmetrikus az edény

Fazekas Ferenc még használja a családban öröklődő, kétszáz éves korongozópadot, bár rendelkezik a modern, elektromos változattal is. A család készítette edényekből kiállítást rendezett be, a legrégebbi darab 1742-ből származik. Műhelye látogatóinak elmagyarázza, de be is mutatja, hogyan készül a nádudvari kerámia.

Ezt a tányért Fazekas Ferenc édesapja készítette, amikor a második világháború
idején hazakerült a hadifogságból - a díszítés pedig az édesanyja munkája


Fazekas Ferenc készítette edények, a jellegzetes nádudvari díszítéssel

Az agyagot saját telkéről bányássza, majd egy évig érleli. Az égetés módja és időtartama dönti el, hogy milyen színű lesz az edény – a fekete színt hagyományos fatüzelésű kemencében, 8-10 órás, 850-900 fokon történő égetéssel lehet elérni. Fazekas Ferenc tanít a nádudvari kézműves iskolában is, ahol a fazekasság mellett többek között szőni, nemezelni, kosarat fonni is tanulhatnak a gyerekek.

Délutáni-esti programként egyedi hangulatú vacsora kínálkozik a Hajdúszoboszlótól öt kilométernyire levő Tuba Tanyán, amelyet azonban könnyebb interneten megtalálni, mint a fizikai valóságban, hiszen a tanyát


a környéken egyetlen hirdetőtábla sem reklámozza,

és iránymutató táblából is mindössze egy akad. Ennek ellenére a vacsorákon évente 200-280 csoport vesz részt, a világ minden tájáról.

Tuba Tanya: csendes sziget a semmi közepén


Rápolthy István éppen megmutatja a tanya tyúkjainak tojásait

Rápolthy István 1994-ben fogadta első vendégét az akkor még fél hektáros tanyán (azóta öthektárosra bővült a terület). A tanya neve eredetileg Suba volt, az új tulajdonos nagyapja emlékére keresztelte át Tuba Tanyára. A hat vendégházban meg is lehet szállni, időtöltési lehetőségként például biciklitúra, lovaglás, főzni tanulás, vagy a tanyán élő állatok (többek között szürkemarha, mangalica és rackajuh) gondozása kínálkozik.

Az udvaron álló száz éves házban múzeumot rendeztek be a korabeli életmód kellékeivel. A vacsorán pedig hagyományos, kemencében, bográcsban, szabad tűzön, nyárson készült magyar ételeket szolgálnak fel: például kenyérlángost kapros, fokhagymás tejföllel és tepertővel, kemencében sült húsokat, valamint házi készítésű tésztákat.

Minden sarkot múzeumba illő eszközök és virágok díszítenek


A kenyérlángost Rápolthy István magyar pizzaként mutatja be a külföldieknek


A legfélénkebb turista is felszabadul

A vendégekkel mindig személyesen foglalkozó Rápolthy István stílusa, elsöprő vidámsága, a hagyományos magyar hangszereken (citerán, köcsögdudán, tekerőlanton) játszott muzsika, illetve a számos nagy kacagásra okot adó program kiválóan alkalmas félénk turisták bátorítására, morcos turisták felvidítására, vagy egyszerűen csak négy-öt óra felhőtlen szórakozásra.

A riportot a Magyar Turizmus Zrt. támogatta.

ÉletmódRSS