• Megosztás:
    •  Életmód RSS
    •  Elküldöm e-mailben
    •  Kinyomtatom
    • Utolsó frissítés: 10:29 GMT +2, 2009. július 8.

Fülöp Noémi
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 2.
Borok, kastélyok, úrihímzés


Tokaj közelében készül a híres paszabi szőttes, de itt vár a felújításra az egyik legszebb Andrássy-kastély is Tiszadobon. [fotóriport]


HIRDETÉS




Ha Magyarország turisztikai látványosságairól esik szó, Nyíregyháza és környéke legtöbbször valahol a lista végén szerepel. A Nyírség – Felső-Tisza vidéke sok évszázadon keresztül félreesett a fejlődés útjából, ám éppen ennek köszönhetően ebben a térségben maradtak meg legérintetlenebb formában a régi Magyarország hagyományai.

Ezekre alapozva próbálnak meg manapság turistákat csalogatni a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. A Budapestről autópályán könnyen megközelíthető északkeleti térségben több száz éves épületek, mesterségek, ételek és nem utolsósorban italok várják a látogatókat.
Paszab központjában egy muskátlis tornácú ház előtt szőtteseket lenget a szél: a település különlegessége a paszabi szőttes. A múlt század elejére feledésbe merült hagyomány újraélesztése az 1930-as években kezdődött, a lányok, asszonyok tanfolyamon ismerkedtek meg újra a szövéssel. Jelenleg az egyszerre kiállítóhelyiségként és műhelyként is működő Szövőház mutatja be a paszabi szőttest.

Vattai Jánosné olyan sebességgel dolgozik a múzeumi életkorú szövőszéken, hogy csak annyit látni: a keze alatt egyre szaporodik a vászon. Azt mondja, neki már rég nem kell gondolkodnia a mintán: „benne van a kezemben a munka”, fogalmaz. Hozzáteszi azt is, a faluban sokan értenek a szövéshez – a nagyobb gond az, hogy


egyre kevesebben foglalkoznak vele.

A másik teremben az alig néhány napja megszervezett Szőttesnapok alkalmával nyílt meg Kovácsné Tar Ilona úrihímző kiállítása. A 17. században, az olasz és török minták keveredéséből kialakult úrihímzéshez selyemfonalat és aranyszálat használnak, illetve vásznat, selymet vagy bársonyt. A népi iparművészeti kiállítások, versenyek mellett a mindennapokban az úrihímzés az esküvőkön él tovább.

A Paszabi Szövőház


Vattai Jánosné munka közben






Áttört szőttes: nehezebb készíteni




Kovácsné Tar Ilona








A vidék hagyománya, hogy az esküvőkön az ifjú pár előtt a családból kiválasztott lány díszes párnán vigye a gyűrűket – Kovácsné Tar Ilona szerint jelenleg egyre többen kérik fel lányát, Petrát, hogy az édesanyja készítette hímzett ruhájában ellássa ezt a feladatot. És hozzáteszi, megérkezett az első megrendelés úrihímzéssel díszített menyasszonyi ruhára.

Paszabtól csak egy órányira fekszik Tokaj: a nemzetközi hírű borok városa fölé szőlőhegy magasodik, lábánál a sétahajók és evezősök benépesítette Tisza folyik. A városka közvetlen közelében, Bodrogkisfaluban a Hudácskó pincészet vezetője, Magyar Margit mutat be hetet a környéken készülő borok közül – például a 14. század óta készített szamorodnit. Közben elmondja, a hegyen


államilag hat szőlőfajta termesztése engedélyezett,

köztük a furmint, hárslevelű, sárgamuskotály számos fehérbor alapját képezi. A híres tokaji aszú a szőlőszemeken megtelepedő nemes szürkepenész-fajtának: a Botrytis cinerea-nak köszönhetően nyeri el végső ízét, azelőtt viszont évekig tölgyfahordóban érlelik.

Petra a jeggyűrűs párnával


A Tisza Tokajnál


Tokaj központja






A Hudácskó pincészetben a hordók mellett zajlik a borkóstolós ebéd



A Hudácskó pincészetet többek között az teszi különlegessé, hogy a borászmesterség női ágon öröklődött: Magyar Margit szüleitől kapta és lányának adja tovább tudását. „Lépésről lépésre haladunk a pincészet fejlesztésével, mert nem veszünk fel bankhitelt, minden nyereséget visszaforgatunk. Bort csak szabad ember készíthet” - fogalmaz Magyar Margit.

A szintén alig egy órányia lévő tiszadobi Andrássy-kastélyt igazából két év múlva lesz érdemes felkeresni: a tervek szerint addigra végeznek a felújítással. Az 1880-85 között épült kastélyt


ki a Loire menti kastélyok hasonmásának,

ki a magyar romantikus építészet gyöngyszemének tartja. Az épület négy bejárata a négy évszakot, tizenkét tornya a tizenkét hónapot, 52 szobája az év heteit, míg 365 ablaka a napokat jelképezi.

A falakat borító penész segít megőrizni a bor éréséhez szükséges nedveséget


A tiszadobi Andrássy-kastély


Andrássy-címer


Az épen megmaradt falépcső rikaság Európában


Buxuslabirintus

A berendezést az 1918-as őszirózsás forradalomban teljesen megsemmisítették, az államosítás után sokáig árvaházként működött az épület. A kertet ma is a tiszadobi árvaház lakói tartják rendben, a híres buxuslabirintust évente egyszer nemzetközi gyerektábor során nyírják meg.

A felújítás után a kastély kulturális-, illetve konferenciaközpontként működik majd, de berendeznek egy Andrássy-emlékszobát is. A tiszadobi kastély ugyanakkor része lesz az Andrássy Kulturális Útnak, melyet végigjárva a magyar-szlovák határ menti Andrássy-kastélyokat lehet majd meglátogatni.

A riportot a Magyar Turizmus Zrt. támogatta.


  • Megosztás:




HIRDETÉS






SZAVAZÓGÉP

Szerinted a Facebook:

Depressziót okoz 78
Az ördög műve 243
Virtuális kocsma 126
A hely, ahol mindenki szebb 434
Létszükséglet 8
Egyik sem 320

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS