• Megosztás:
    •  Életmód RSS
    •  Elküldöm e-mailben
    •  Kinyomtatom
    • Utolsó frissítés: 10:29 GMT +2, 2009. július 8.

Fülöp Noémi
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 2.
Borok, kastélyok, úrihímzés


Tokaj közelében készül a híres paszabi szőttes, de itt vár a felújításra az egyik legszebb Andrássy-kastély is Tiszadobon. [fotóriport]


HIRDETÉS




Ha Magyarország turisztikai látványosságairól esik szó, Nyíregyháza és környéke legtöbbször valahol a lista végén szerepel. A Nyírség – Felső-Tisza vidéke sok évszázadon keresztül félreesett a fejlődés útjából, ám éppen ennek köszönhetően ebben a térségben maradtak meg legérintetlenebb formában a régi Magyarország hagyományai.

Ezekre alapozva próbálnak meg manapság turistákat csalogatni a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. A Budapestről autópályán könnyen megközelíthető északkeleti térségben több száz éves épületek, mesterségek, ételek és nem utolsósorban italok várják a látogatókat.
Paszab központjában egy muskátlis tornácú ház előtt szőtteseket lenget a szél: a település különlegessége a paszabi szőttes. A múlt század elejére feledésbe merült hagyomány újraélesztése az 1930-as években kezdődött, a lányok, asszonyok tanfolyamon ismerkedtek meg újra a szövéssel. Jelenleg az egyszerre kiállítóhelyiségként és műhelyként is működő Szövőház mutatja be a paszabi szőttest.

Vattai Jánosné olyan sebességgel dolgozik a múzeumi életkorú szövőszéken, hogy csak annyit látni: a keze alatt egyre szaporodik a vászon. Azt mondja, neki már rég nem kell gondolkodnia a mintán: „benne van a kezemben a munka”, fogalmaz. Hozzáteszi azt is, a faluban sokan értenek a szövéshez – a nagyobb gond az, hogy


egyre kevesebben foglalkoznak vele.

A másik teremben az alig néhány napja megszervezett Szőttesnapok alkalmával nyílt meg Kovácsné Tar Ilona úrihímző kiállítása. A 17. században, az olasz és török minták keveredéséből kialakult úrihímzéshez selyemfonalat és aranyszálat használnak, illetve vásznat, selymet vagy bársonyt. A népi iparművészeti kiállítások, versenyek mellett a mindennapokban az úrihímzés az esküvőkön él tovább.

A Paszabi Szövőház


Vattai Jánosné munka közben






Áttört szőttes: nehezebb készíteni




Kovácsné Tar Ilona








A vidék hagyománya, hogy az esküvőkön az ifjú pár előtt a családból kiválasztott lány díszes párnán vigye a gyűrűket – Kovácsné Tar Ilona szerint jelenleg egyre többen kérik fel lányát, Petrát, hogy az édesanyja készítette hímzett ruhájában ellássa ezt a feladatot. És hozzáteszi, megérkezett az első megrendelés úrihímzéssel díszített menyasszonyi ruhára.

Paszabtól csak egy órányira fekszik Tokaj: a nemzetközi hírű borok városa fölé szőlőhegy magasodik, lábánál a sétahajók és evezősök benépesítette Tisza folyik. A városka közvetlen közelében, Bodrogkisfaluban a Hudácskó pincészet vezetője, Magyar Margit mutat be hetet a környéken készülő borok közül – például a 14. század óta készített szamorodnit. Közben elmondja, a hegyen


államilag hat szőlőfajta termesztése engedélyezett,

köztük a furmint, hárslevelű, sárgamuskotály számos fehérbor alapját képezi. A híres tokaji aszú a szőlőszemeken megtelepedő nemes szürkepenész-fajtának: a Botrytis cinerea-nak köszönhetően nyeri el végső ízét, azelőtt viszont évekig tölgyfahordóban érlelik.

Petra a jeggyűrűs párnával


A Tisza Tokajnál


Tokaj központja






A Hudácskó pincészetben a hordók mellett zajlik a borkóstolós ebéd



A Hudácskó pincészetet többek között az teszi különlegessé, hogy a borászmesterség női ágon öröklődött: Magyar Margit szüleitől kapta és lányának adja tovább tudását. „Lépésről lépésre haladunk a pincészet fejlesztésével, mert nem veszünk fel bankhitelt, minden nyereséget visszaforgatunk. Bort csak szabad ember készíthet” - fogalmaz Magyar Margit.

A szintén alig egy órányia lévő tiszadobi Andrássy-kastélyt igazából két év múlva lesz érdemes felkeresni: a tervek szerint addigra végeznek a felújítással. Az 1880-85 között épült kastélyt


ki a Loire menti kastélyok hasonmásának,

ki a magyar romantikus építészet gyöngyszemének tartja. Az épület négy bejárata a négy évszakot, tizenkét tornya a tizenkét hónapot, 52 szobája az év heteit, míg 365 ablaka a napokat jelképezi.

A falakat borító penész segít megőrizni a bor éréséhez szükséges nedveséget


A tiszadobi Andrássy-kastély


Andrássy-címer


Az épen megmaradt falépcső rikaság Európában


Buxuslabirintus

A berendezést az 1918-as őszirózsás forradalomban teljesen megsemmisítették, az államosítás után sokáig árvaházként működött az épület. A kertet ma is a tiszadobi árvaház lakói tartják rendben, a híres buxuslabirintust évente egyszer nemzetközi gyerektábor során nyírják meg.

A felújítás után a kastély kulturális-, illetve konferenciaközpontként működik majd, de berendeznek egy Andrássy-emlékszobát is. A tiszadobi kastély ugyanakkor része lesz az Andrássy Kulturális Útnak, melyet végigjárva a magyar-szlovák határ menti Andrássy-kastélyokat lehet majd meglátogatni.

A riportot a Magyar Turizmus Zrt. támogatta.


  • Megosztás:




HIRDETÉS






SZAVAZÓGÉP

Mit tennél, ha titkos ügynök lennél?

Martinit innék. Rázva, nem keverve 153
Tanácsot kérnék Pontától 17
Indulnék az elnökválasztáson 21
Titkolnám 71
Lelepleznék valaki mást 15
Hogy jöttél rá, hogy az vagyok? 63

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS