Postaládákat elárasztó szórólapok ellen léptek fel a civilek
kérdezett:Kertész Melinda 2009. március 26. 12:13, utolsó frissítés: 15:58Kéretlen reklámanyagok szórása ellen lépett fel a Zöld Székelyföld Egyesület Környezetbarát Postaláda programjával. A programról ennek felelősét, Kopacz Emőkét kérdeztük.
Kopacz Emőke: – Az utóbbi pár évben nagy mennyiségű reklámpapírt találtunk heti, de sokszor napi rendszerességgel a postaládáinkban, szórólapok, ingyenes újságok, prospektusok, áruházi lapok, katalógusok, sőt címzett, de kéretlenül érkezett reklámküldemények formájában is. Arra is volt már példa, hogy pléhslusszkulcsos, névre szóló, “kihagyhatatlan” ajánlatokat dobáltak a postaládába – negyedkilós kiszerelésben.
Ezeknek a reklámpapíroknak a mennyisége sokszor meghaladta az általunk megrendelt újságok, folyóiratok és fontos leveleink összmennyiségét is. Az idő teltével egyre csak nőtt ez a mennyiség, egyre több vállalkozó kezdte ilyen módon reklámozni termékeit, szolgáltatásait. Baráti társaságokban, szomszédokkal való társalgások során többször beszédtémává vált ez a jelenség, egyre többen panaszkodtak arról, hogy nemcsak a postaládáik vannak teletömve reklámpapírokkal, hanem sok esetben ugyanabból a szórólapból több tucatnyit is bedobnak ugyanabba az udvarba, ahol szétfújja a szél, áztatja az eső, vagy a tömbházfolyosón kerülgetik a lakosok. Egybecsengő következtetést vontunk le: a reklámanyagok ebben a formában egyértelműen hulladéknak minősülnek.
A jelenséget zavarónak, de ugyanakkor környezetvédelmi problémának is minősítettük, hiszen a kéretlen reklámpapírok a gyártásukhoz felhasznált papír előállításához szükséges fa kitermelésén keresztül terhelik a környezetet, sokszor teljesen értelmetlenül. (Egyetlen tonna papír előállításához legalább három tonna fát kell élőhelyéről a papírmalomba vinni.)
Miközben mi a számítógép előtt ülve környezetvédelmi okokból többször is meggondoltuk, hogy kinyomtassuk-e elektronikus úton érkezett levelünket, azalatt az idő alatt egy reklámanyag-terjesztő cég egy megrendelő kérésére több ív kéretlen reklámpapírt tömködött a postaládánkba, ami olvasatlanul került papírkosarunkba.
A felesleges környezeti terhelés problémájára egyfajta megoldást jelentene a papír újrahasznosítása, viszont a papírhulladék átvételi ára nagyon alacsony - van ahol nem is fizetnek érte, sőt, éppen csak hogy átveszik -, ezért sok esetben nem éri meg a vállalkozásoknak foglalkozni vele, így igazi megoldást a hulladékmegelőzés jelentene.
Úgy döntöttünk, hogy tenni fogunk a hulladékmegelőzés érdekében, hiszen mi is kommunikálhatunk a termékeiket, szolgáltatásaikat reklámozó cégek felé, nemcsak passzív elfogadói lehetünk a felénk ömlesztett kéretlen, ezért hulladékszámba menő reklámanyagoknak.
Néhány észak-európai ország, például Hollandia vagy Belgium mintájából kiindulva – ahol jogszabály tiltja a kereskedelmi célú reklámanyagok bedobását, ha a postaláda tulajdonosa jelzi egy postaládára ragasztott matricával, hogy nem tart ezekre igényt -, mi is a matricán keresztüli figyelemfelkeltést választottuk programunk alapjául.
Az igazi megoldást természetesen az északi országokhoz hasonló jogszabályozás jelentené, de addig is megpróbáltunk önerőből tenni a kéretlen reklámpapírok szórása ellen.
A szórólapok elleni tiltakozó matricákat egyesületünktől lehet igényelni, és az igénylő vállalja, hogy a matricát csak rendeltetésének megfelelően használja, valamint, hogy visszajuttatja a kéretlen szórólapokat egyesületünkhöz, nevével és címével vállalva azt, hogy a matrica postaládára való kiragasztása ellenére a szórólapot a postaládájában találta.
A matricákkal jelezni szeretnénk a cégeknek, hogy az illető postaládákba ne dobjanak szórólapokat. Ám nem tudhatjuk előre, hogy melyek azok a cégek, amelyek szórólapokat fognak küldeni. Így a matricával ellátott postaládákba dobott szórólapok visszaküldésével jelezzük az illető cégnek, hogy a tulajdonos nem kér reklámanyagot.
Ezzel egyidejűleg egy kísérőlevélben felkérjük a reklámozó céget - környezetvédelmi szempontokra is hivatkozva –, hogy tartsa tiszteletben a szórólapokat nem igénylők kérését. A továbbiakban, ha ugyanaz a cég ismét szóróanyagot juttat ugyanabba a matricával ellátott postaládába, akkor felkerül egy „feketelistára”, amelyet a honlapunkon és más médiumokon keresztül fogunk közzétenni.
Hiszünk abban, hogy a közvélemény eredményesen változtathatja meg a cégek szokásait, így az agresszív terjesztési szokásokat is, valamint abban, hogy a tudatos fogyasztók kezében van a döntés.
Hány postaládára terjedt ki a program korábban, azaz hányan kapcsolódtak be, igényeltek matricát?
A program létezéséről a helyi médiumokon keresztül informáltuk a „postaláda-tulajdonosokat”. A program eddig közel száz postaládára terjedt ki, azaz ennyien igényeltek matricát és ragasztották ki a postaládájukra.
Hogyan jellemezné a lakosok viszonyulását, hogyan fogadták a kezdeményezést?
A lakosok többnyire pozitívan fogadták a programot, sokan üdvözölték a kezdeményezést, és igényelték a matricákat, mert már őket is zavarta a sok kéretlen reklámanyag. Voltak, akik szintén jó ötletnek találták a programot azok számára, akiket zavar a nagy mennyiségű reklámanyag, de saját maguk nem igényeltek matricát, mert azt mondták, hogy az elejétől a végéig kiolvassák a szórólapokat, vagy elhasználják a téli fűtéskor tűzgyújtónak. Volt egy olyan szervezet is, amely szerint nem lehet felkelteni a lakosok és a cégek figyelmét, és emiatt nem hisz abban, hogy eredményeket hozhat, nem érdemes egy ilyen programba energiát fektetni.
Milyen arányban tartották tiszteletben a reklámanyag-terjesztők a postaládákra ragasztott matricán álló felhívást? Mekkora mennyiségű reklámanyagot kellett visszaküldeni a cégeknek?
A terjesztők csupán részben tartották tiszteletben a matricás postaládás lakosok kérését. Megfigyelhető volt, hogy a nagyobb tömbházak földszintjén a postaládák nagy részéből kilógtak a reklámújságok és szórólapok, de a felmatricázott ládákból hiányoztak. De természetesen az sem lepett meg minket, hogy sok matricával ellátott postaládában is volt szórólap. Nyolc cégnek küldtünk vissza reklámanyagot, mindegyik cégnek egyet, hiszen célunk a környezetvédelmi szempontokra való figyelemfelkeltés volt, illetve arra is megkértük, hogy következő alkalommal figyeljenek oda a lakosok kérésére is.
A projekt első lebonyolítása után milyen következtetéseket vontak le?
Sikeresnek ítéltük a programot. A visszaküldött reklámanyagok fogadtatása vegyes volt. Vannak cégek, amelyek megígérték, hogy többé nem szóratnak reklámanyagokat a matricás postaládákba, de van olyan cég is, amelynek képviselője erélyesen beszélt az egyesület elnökével és a szórólapterjesztő cégekre hárította a felelősséget, holott szerintünk a reklámozó is felelős saját kiadványának a célközönséghez való eljuttatási módjáért. Megjegyezném, hogy a külföldi jogszabályozások is a matricával ellátott postaládákba szórólapot dobó reklámozókat – tehát a szórólap megrendelőjét, nem a bedobóját – büntetik.
A matrica első változata nem bizonyult a környezeti hatásokkal szemben megfelelően ellenállónak, ezért újabb változatot készíttettünk, ellenállóbb anyagból, valamint figyelemfelkeltőbb piros színezettel, kihangsúlyozva a tiltó jellegét. Az új változatra a matricát tervező személy jóvoltából felkerült a „Reklámmentes filmeket szeretnék” kisbetűs felirat is, ezzel fejezve ki a reklámokkal szembeni általános tiltakozást. A hangsúly természetesen a tudatos fogyasztáson és a „Szórólapmentes postaládát szeretnék”, kétnyelvű kérésen van.
A projekt első lebonyolításában a matricás postaládákba érkezett szórólapok visszagyűjtése okozott nehézséget, ezért most a csíkszeredai piaccsarnokba egy nagyobb postaládát helyeztünk el, „Felesleges szórólapok” felirattal, ennek célja, hogy megkönnyítse a szórólapok visszajuttatását.
Mostantól ebbe gyűjtjük a nem kívánt reklámanyagokat. Megkérjük a programban résztvevőket, hogy mielőtt bedobnák a szórólapokat a nagy postaládába, tüntessék fel a szórólapokon nevüket és lakcímüket.
Kiterjesztenék-e Csíkszeredán kívül más településekre is a programot?
A program első felében Csíkszeredából volt a legtöbb igénylő, aki csatlakozott a kezdeményezésünkhöz, de Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, valamint a városokat környező falvakból is érkeztek igénylések. A program második felében szeretnénk Hargita megyén belül minél szélesebb körben kiterjeszteni a programot. Egyelőre a nagy postaláda csak Csíkszeredában elérhető, de postán keresztül, vagy személyesen is átvesszük a kéretlen szórólapokat a megye más településeiről.