2017. június 26. hétfőJános
26°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi köze a testmagasságnak az életszínvonalhoz?

szerk. 2008. december 27. 09:45, utolsó frissítés: 2008. december 23. 16:15

A romániai lakosság átlagos testmagassága jóval mögötte marad az európai átlagnak. Az antropometria szakértői szerint ez nem lehet véletlen.



Bár a köztudatban úgy él, hogy a romániai lakosság testmagassága az utóbbi húsz évben folyamatosan nőtt, a Román Akadémia Francisc Rainer kutatóintézetének munkatársai szerint ez nem ennyire egyértelmű. "Végeztünk méréseket gyerekeken 1980 és 1990 között, akkor a növekedés gyorsulását észleltük, de 1990 után az értékek csökkenni kezdtek" - idézi Marius Cosmeanu az intézet egyik szakértőjét a Maxim folyóiratban megjelent cikkében.

Az Antropológiai Kutatóintézet regionális atlaszai szerint a lakosság Bukarestben a legmagasabb: a férfiak a fővárosban átlagosan 172, a nők 158,1 centiméter magasak. A legalacsonyabbak a máramarosiak, ahol a férfiak átlagosan 167,3, a nők pedig 154,9 centiméter magasak. Az erdélyi adatok a középmezőnybe sorolhatók, alig térnek el az országos átlagtól.

A férfiak átlagos testmagassága a gazdaságilag fejlett országokban
a 20. század végén
Forrás: John Komlos és Benjamin E. Lauderdale The mysterious

trend in American heights in the 20th century című
tanulmánya

Az erdélyi férfiak magassági átlaga 167,9 centiméter, míg az országos érték 168,1 - a nők esetében pedig Erdélyben 156,4, országosan pedig 156,5 centiméter az átlag. A Francisc Rainer kutatóintézet hasonló téren végzett, Munténia, Bánát, Dobrudzsa és Bukarest térségére kiterjedő felmérése szerint ugyanakkor a lakosság országos magassági átlaga férfiak esetében 172, nők esetében 157 centiméter.

Cosmeanu Zakariás Steff kosárlabda-edzőt is megkérdezte a témában, aki szerint a romániai gyerekek fizikai fejlődése


lassabb a többi európai országhoz mérve.

Ennek okait az edző többek között a gazdasági fejlődés mértékében látja, hozzátéve: közrejátszik az is, hogy a romániai gyerekek cipelik a legnehezebb iskolatáskákat Európában.

Míg az egyazon nemzeten belüli magasság-különbséget a szakértők a genetikai örökséggel magyarázzák, a nemzetközi eltérések okát a gazdasági, egészségügyi és étkezési sajátosságokban látják. A lakosság magassága és a gazdasági meg szociológiai körülmények közötti összefüggést először a 19. században állapította meg Louis-René Villermé francia tudós.

Ő jelentette ki először: minél magasabb az életszínvonal egy országban, annál magasabbra nő a lakosság is. Jelenleg John Komlos, a Müncheni Egyetem tanára számít az egyik szakértőnek a témában, akinek többek között a világ nemzeteinek magasság-ranglétrája élén történő változásokat tárgyaló tanulmánya vált híressé. Ebben annak gazdasági-szociális okait tárgyalja: miért előzték meg ebből a szempontból a hollandok az amerikaiakat?

A professzor szerint az ember magasságát befolyásoló legfontosabb tényezők az étkezés 20 éves korig, valamint az egészségügyi ellátás minősége. A maximális felnőttkori magasságot ugyanis 20 és 25 éves kora között éri el az ember,


50 éves kora után pedig zsugorodni kezd.

A felnőttek esetében az étkezés mennyisége és minősége már nem befolyásolja a testsúlyt, csupán a magasságot.

A nők átlagos testmagassága a gazdaságilag fejlett országokban
a 20. század végén Forrás: John Komlos és Benjamin E. Lauderdale
The mysterious trend in American heights in the 20th century
című tanulmánya

Ez utóbbi viszont John Komlos szerint mindennel összefügg: a növekedés az élelmiszer-fogyasztással áll szoros kapcsolatban, ennek folytán pedig az egy főre jutó jövedelemmel és az élelmiszerek árával is. De nem független a testmagasság a demográfiai folyamatoktól sem, hiszen a népesség növekedése pozitívan befolyásolja a mezőgazdaságot. Sőt, az egészségügyi környezet is kapcsolatban áll a testmagassággal, hiszen a betegségek befolyásolják az ember tápanyag-feldolgozó képességét.

A professzor ennek fényében vizsgálja a holland lakosság körében az utóbbi 130 évben tapasztalt, óriási magasságbeli ugrást: míg 1860-ban 165 centiméter volt az átlagos magasság, jelenleg ez az érték 184 centiméter.

Az általa képviselt társadalomtudományi ágazatot antropometriának hívják, az ezáltal használt módszerek pedig az 1970-es években váltak széles körben elfogadottá. "Az antropometria által használt mutatók sok tekintetben árnyaltabb képet nyújtanak a társadalom jólétéről, mint önmagában a jövedelem, ha összehasonlító célzattal használjuk őket" - írja John Komlos az antropometrikus történetírás fejlődéséről szóló tanulmányában.

Példaként az amerikai rabszolgák esetét hozza fel: testmagasságukat vizsgálva az derült ki, hogy a rabszolgák a 19. században rendkívül magasnak számítottak. "Határozottan magasabbak voltak az európai alsó rétegeknél, de az Afrikában hátrahagyott testvéreiknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy


a rabszolgák jóltápláltak voltak" -

írja a professzor. A jelenlegi trendek a testmagasság változásait illetően Európában mutatják a leggyorsabb fejlődést: az európai lakosság fél évszázad alatt nem csak utolérte, de meg is előzte az amerikaiakat, akik több mint egy évszázadig csúcstartóknak számítottak ezen a téren. Komlos szerint valószínű, hogy ez a nyugat-európai államok szociális biztonsági hálójának hatékonyabbá válásával magyarázható, az egészségügyet is beleértve.

A magyar és az osztrák, 21 éves férfiak magasságának növekedése
(a magyarokat a kék vonal jelöli)
Forrás: John Komlos Anthropometric evidence on economic growth,
biological well-being and regional convergence
in the Habsburg Monarchy, c. 1850–1910 című tanulmánya


A romániai lakosság átlagos testmagassága több mint húsz centiméterrel elmarad a világelső hollandokétól, de még a magyarországiak is leelőzték az országot már a hetvenes években (lásd a fenti ábrát). Mindez azért furcsa, mert a 19. század végén a romániaiak testmagasság-átlaga gyorsabban növekedett, mint a magyarországiaké. A jelenlegi romániai adatokat maga John Komlos is furcsállja - a magyarázat megtalálása egyelőre a szakértőkre vár.



ÉletmódRSS