Optimisták és konzervatívok az erdélyi magyar fiatalok
S. Z. 2008. október 31. 09:45, utolsó frissítés: 2008. október 30. 16:10Kiderült, hogy a fiatalok nem szegényebbek az átlagnál és sokat utaznak, azonban Magyarországon kevésbé dolgoznának, és tanulmányaikkal is elégedetlenek.
Az erdélyi magyar fiatalok nem szegényebbek a romániai átlagnál, viszont sokkal konzervatívabbak, ami a családi szerepeket illeti. Továbbá egyre többen beszélnek angolul, az átlagnál többet járnak külföldre és egyre kevésbé vonzó célpont számukra Magyarország – derült ki az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) által megrendelt és a Kisebbségkutató Intézet által elvégzett közvéleménykutatásból. A kutatásról készült gyorsjelentést csütörtökön mutatták be a Kisebbségkutató Intézet székhelyén.
Néhány adat a felmérésről
A lekérdezést két közvéleménykutató cég, a TransObjective és a Kvantum Research végezte szeptember folyamán. Az 1202 személyből álló mintát 18-35 év közötti magyar fiatalok alkották, az ország 16 megyéjéből.
Az eredmények kontextusba helyezése érdekében a felmérés adatait két korábbi kutatás adataival vetették össze. Az erdélyi magyar ifjúság helyzetének a változása a MOZAIK 2001 eredményeivel való összehasonlításból derült ki (itt a határon túli, többek közt erdélyi magyar fiatalokat vizsgálták), míg a jelenlegi országos átlagot a Fiatalok Kezdeményezését Támogató Országos Ügynökség (ANSIT) által 2008 júliusában végzett felmérése képezte. A könnyebb összehasonlítás végett a felmérés mintavételi módszere megegyezett az ANSIT 2008, valamint a MOZAIK 2001 felmérésekben használttal.
Egyre nagyobb fogyasztás
Az erdélyi magyar fiatalok körében 2001 óta látványosan elterjedt a mobiltelefon, a számítógép, illetve a saját autó: míg 2001-ben még csak a fiatalok 30%-a rendelkezett telefonnal, és mintegy 15-15% birtokolt számítógépet illetve autózott, mára szinte mindenkinek (91%) van mobilja, a nagy többség számítógéppel is rendelkezik (68%), továbbá 43% használ saját vagy céges autót.
A mobiltelefon és számítógép elterjedése a technológia terjedésével, illetve olcsulásával magyarázható – értelmezte az adatokat az egyik projektvezető, Kiss Tamás – azonban az autóhasználat növekedése egyértelműen arra utal, hogy a fiatalok egyre inkább fogyasztanak. A szociológus hangsúlyozta, ezek az adatok jól illeszkednek az országos átlagba, tehát a magyar fiatalok nem szegényebbek az átlagnál. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar fiatalok az átlagnál kevésbé vannak megelégedve a fizetésükkel illetve lakáskörülményeikkel.
Optimistábbak az átlagnál
Arra a kérdésre, hogy tavalyhoz képest jobban élnek-e, a magyar fiatalok közül többen válaszoltak igennel (38%) az országos átlagnál (36%). Ugyanakkor az átlagnál (50%) valamivel kevesebben (49%) vélik azt, hogy életük nem változott tavalyhoz képest. Ami a jövőt illeti, a magyar fiatalok optimistábbak az átlagnál: 43% helyett 47% gondolja azt, hogy egy év múlva jobban fog élni.
A kutatás másik figyelemremreméltó eredménye, hogy kiderült: a magyar fiatalok sokkal kevésbé vannak megelégedve saját tanulmányi szintjükkel. Míg az ANSIT-felmérésben megkérdezettek 77%-a elégedettnek mutatkozott, a magyar fiatalok közül csak 52% mondta el ezt magáról.
A sajtótájékoztatón jelenlevő Kovács Péter ANT-elnök ezt az adatot azzal magyarázta, hogy a magyar nyelvű tanulmányi lehetőségek meglehetősen szűkek, épp ezért bővíteni kellene a kínálatot. A szociológusok részéről elhangzott, hogy előfordulhat, hogy a nagyobb migrációs kedv is közrejátszik ebben az eredményben – ugyanis aki külföldre megy dolgozni, nagy valószínűséggel abbahagyja vagy elhanyagolja tanulmányait.
Járják a világot, de nem akarnak külföldön dolgozni
A magyar fiatalok közül az országos átlagnál sokkal többen jártak külföldön turistaként, diákként vagy munkásként: 24%-uk dolgozott már más országban (átlag: 14%), 58% turistaként látogatott külföldre (átlag: 28%), 9% tanult más országban (átlag: 1%). Ugyanígy többször fordul, elő hogy külföldi rokonlátogatásra vagy bevásárlókörútra indulnak, illetve valamely családtagjuk külföldön vállal munkát.
A migrációs szándék is valamivel magasabb az országos átlagnál, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy szándékoznak-e külföldön munkát vállalni, alig 6% válaszolt igennel – az országos átlag ehhez képest 56%. Ami a kedvelt országokat illeti, a kitelepülés, illetve tanulás szempontjából még mindig Magyarország vezet – munkát vállalni viszont inkább Németországban és Ausztriában szeretnének (41%) Magyarország (38,5%) helyett. Vonzó célpont még Anglia illetve az Egyesült Államok.
Egyre jobban tudnak angolul
Ami a nyelvtudást illeti, a román nyelvtudás nem változott látványosan 2001-hez képest: 7 évvel ezelőtt a megkérdezettek 78%-a tartotta azt magáról, hogy jól beszél románul – jelenleg ez az arány 73%. Ugyanakkor az angol nyelv hódít: 2001 óta 35-ről 55-re ugrott az angolul beszélők aránya. Népszerűbb lett még valamivel a német nyelv is.
Nők dolga a főzés és takarítás
A magyar fiatalok gyermekvállalási kedve megfelel az országos átlagnak: többségük két gyermeket tervez. Ugyanakkor az országos átlagnál (47%) jóval többen (67%) vallják azt, hogy a nők kell főzzenek, illetve takarítsanak (47-60%). A férfiakra hárulnak viszont a különféle, lakásban adódó javítások (72%).
Ami a szabadidő eltöltést illeti, a legfőbb tevékenység a tévénézés: 72% tölti naponta felesleges perceit a képernyő előtt, 26% újságokat és magazinokat olvas, 15% barátaival cseverészik és csak 12% sportol. Hetente kétszer-háromszor kocsmákba járnak (26%), barátkoznak (43%) és irodalmat olvasnak (12%), a megkérdezettek egyharmada havonta kétszer-háromszor kirándul. Évente kétszer-háromszor járnak színházba (39%) moziba (36%) vagy koncertre (53%). Ezek az arányok egyébként nagyjából megfelelnek az országos átlagnak.
A politikában nem hisznek, de azért az RMDSZ-re szavaznak
A magyar fiatalok közül az átlagnál kevesebben hiszik azt, hogy mindennapi életükre befolyással lehet a polgármesteri hivatal. 35 helyett 24% állítja azt, hogy az önkormányzat nagyban befolyásol, többen gondolják azt, hogy kevésbé, illetve egyáltalán nem. Nagy többség (63%) gondolja azt, hogy a hozzá hasonló emberek nem lehetnek befolyással a várossal kapcsolatos döntésekre.
Az országos politika iránti közöny még nagyobb, és az országos átlagot itt is felülmúlják a magyarok: 42% vallja azt, hogy életét nem befolyásolják a központi döntések (az országos átlag erre a kérdésre 29%). A magyar fiatalok háromnegyede hiszi, hogy véleménye nem mérvadó országos döntésekben.
A magyar fiatalok egyharmada vallja azt, hogy létezik legalább egy párt, mely az ő érdekeit képviseli; 80%-uk szerint ez az RMDSZ, 12% szerint pedig az MPP. 56% szerint nincs az ő érdekeit képviselő politikai szervezet. Az egyharmados arány egyébként valamivel jobb az országos átlagnál, ugyanis az ANSIT-felmérés által megkeresett fiatalok 25%-a hiszi azt, hogy van az ő érdekeit képviselő párt Romániában.
A magyar fiatalok közül csak 36% járulna urnák elé, ha most vasárnap lennének a választások – a biztos szavazók közül 66% szavazna az RMDSZ-re, 12% pedig az MPP-re – a liberálisokra 4% ütné a pecsétet, a demokrata-liberálisokra 3,5%, a szociáldemokratákra pedig 2%.
Az átlagnál valamivel toleránsabbak, de kevésbé barátkoznak
Kijelenthető továbbá, hogy a magyar fiatalok valamivel toleránsabbak az átlagnál – legalábbis kevesebben válaszoltak nemmel arra a klasszikus kérdésre, miszerint beleegyeznének-e hogy a szomszédba cigányok/románok/fogyatékosok/melegek/HIV-fertőzőttek vagy volt drogfüggők költözzenek. Egyébként a HIV-fertőzöttek a leginkább elutasított kategória a magyar fiatalok körében, 47% nem lenne szomszéduk.
A barátkozásról szóló kérdésből kiderül, a magyarok a románoknál jóval visszafogottabbak a fentebb említett kategóriákkal szemben – fogyatékosokkal barátkoznának a legkevésbé szívesen, míg furcsamód épp a HIV-fertőzöttek irányába a legnyitottabbak.
A legtöbben (9%) a perspektíva hiányát jelölték meg a legnagyobb problémaként, a magyar oktatás hiánya például 0,7%-nak fáj, a szociális egyenlőtlenségeket 1,2% jelölte meg, a családi kapcsolatok krízisét pedig 1,9%.
Ami az internethasználatot illeti, 41% naponta lóg a neten (országos átlag: 39%). 18% hetente kétszer-háromszor kapcsolódik internetre, 34% pedig soha.
Demokrácia, környezetvédelem, tolerancia a lista végén
A számukra fontos értékek listájából a magyar fiatalok a felelősséget jelölték meg a leggyakrabban (77%). Második és harmadik helyen a hazafiság és a másokban való bizalom szerepel (41-39%). Érdekesség, hogy a lista végén a demokrácia, a környezetvédelem, tolerancia, a család és az emberi jogok kullognak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!