Mitől érdekes a denevér?
Fülöp Noémi 2008. augusztus 29. 09:38, utolsó frissítés: 2008. augusztus 28. 16:31Múlt héten két konferencia is zajlott Kolozsváron denevérekről. Többek között kiderült, mi köze a bőregérnek a szélmalomhoz. #b#[interjúk]#/b#
A résztvevők nagy része azonos volt a múlt héten Kolozsváron megszervezett, denevérekkel kapcsolatos két rendezvényen. A 11. Európai Denevérkutatási Konferenciát augusztus 18-22 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Romániai Denevérvédelmi Egyesület és az Emil Racoviţă Barlangkutató Intézet szervezte. Erről Szodoray-Parádi Farkast, a Romániai Denevérvédelmi Egyesület elnökét kérdeztük.
Egy nappal később, augusztus 23-án kezdődött az Európai Denevérpopulációk Megőrzéséért Egyezmény (EUROBATS) Konzultatív Tanácsának 13. találkozója, amelyről Nagy Zoltán Levente, a Környezetvédelmi és Fejlesztési Minisztérium államtitkára, a Környezetvédelmi Ügynökség elnöke számol be.
Kik vettek részt, milyen témák kerültek terítékre a denevérkutatási konferencián?
Szodoray-Parádi Farkas: A konferencia három évenként kerül megrendezésre, minden évben más és más országban. Az idei, kolozsvári a tizenegyedik, több mint 250 ember vett részt, mintegy 36 országot képviselve Európából és Európán kívül. Érkeztek meghívottak, illetve előadók Amerikától Ausztráliáig és Kanadától Brazíliáig.
Az előadásokat, kutatásokat több csoportba soroltuk: egyesek a denevérek életmódjával foglalkoztak, például ultrahangjaikkal, tájékozódási jeleikkel, voltak olyan előadások, amelyek genetikai kutatások köré csoportosultak, mások a szélmalmok denevérekre kifejtett hatását kutatták. Emellett egyes előadások a denevérpopulációkkal, illetve a denevérek vándorlásával foglalkoztak.
A diákok tudományos eredményeit - nagyon sok fiatal kutató, diák volt jelen ezen a konferencián - tudományos testület zsűrizte, végül pedig jutalmaztuk a legjobb szóbeli előadást, illetve a legjobb poszterbemutatót. Mindkét díjat ír kutató nyerte el: a szóbeli előadások szekciójában Sebastien Peuchemaille, a poszterek közül Bruno Simoes lett az első.
A rendezvény azonban nem csak a tudományos kutatások eredményeinek bemutatásáról szólt...
- Hogy kissé összerázódjon a társaság, szerveztünk egy Nemzetközi Kulináris Parti néven futó nyitórendezvényt, amely lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők megismerkedhessenek, szabadon elbeszélgessenek a kutatási témáikról. Mindenki elhozta a saját országára jellemző étel-, illetve italkülönlegességeket, és természetesen mi is megvendégeltük a résztvevőket az erdélyi sajátosságokkal. Ez az egész konferenciának jó hangulatot adott, utána pedig elkezdődtek a tudományos programok.
Szerveztünk egy konferencia-kirándulást is, amikor a Torockói hegységbe, a Tordai hasadékba és a sóbányába, valamint Kolozsvár-körútra mehettek el a kutatók. Ezen kívül tartottunk záróbankettet, ami szintén nagyon hangulatosra sikeredett. Ezek a járulékos programok arra valók, hogy a sok megfeszített tudományos munka mellett az emberek kikapcsolódhassanak, és nagyon sokszor ezeken a kötetlen fórumokon folynak tovább az eszmecserék.
Milyen jelentőséggel bír egy hasonló méretű rendezvény a kolozsvári, romániai szakemberek számára?
- Maga a szervezés is hosszú folyamat, közel hat évig tartott. Hat évvel ezelőtt Franciaországban jelentettük be azt, hogy vendégül látnánk a rendezvényt, három éve Írországban bemutattuk a konferencia helyszínét, gyakorlatilag akkor kaptuk meg a szervezési lehetőséget. Ennek a munkának az eredménye, hogy a konferencia "beérett".
Erdély és Románia fiatal kutatói számára nagyon nagy lehetőség volt, hogy ők is részt vehettek a rendezvényen, láthatták, hogy az európai kutatók krémje hogyan dolgozik, milyen módszereket használ. Nagyon sok, közös további munkára sarkallja ez az embereket azáltal, hogy megismerik egymást, egymás kutatási eredményeit és levonnak belőle következtetéseket, ötleteket merítenek, amelyeket tovább tudnak kamatoztatni.
Ezek a kutatási eredmények ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük azokat a denevérfajokat, amelyek nálunk is előfordulnak: életmódjukat, sajátosságaikat. Ha nem is Romániában születtek az eredmények, mivel ugyanazokról a fajokról van szó, nagyon sok esetben alkalmazhatóak a nálunk élő denevérekre is.
És mit láthat, érzékelhet ebből a külvilág - azaz a laikus?
- Az átlagember számára ezek az eredmények visszaköszönnek azokban a védelmi, kutatási programokban, amelyeket Romániában folytatunk, ezek által tudjuk mind a 31 denevérfajunkat jobban megvédeni, biztosítani az élőhelyeik, a kolóniáik védelmét. Ugyanakkor népszerűsítő tevékenységek során - például az Európai Denevéréj alkalmával - megismertetjük a nagyközönséggel, beépítjük az előadásainkba, bemutatóinkba, szóróanyagainkba.
Mit válaszolnál, ha egy átlagember azt kérdezné tőled: mitől érdekesek a denevérek?
- A denevérek, mint állatcsoport nagyon fontos szerepet töltenek be az élő rendszerekben. A 31 romániai és a 45 európai denevérfaj mind-mind rovarevő. A rovarok többsége éjszakai életmódot él, és egyedül a denevérek vadásznak rájuk - más természetes ellenségük nincs az éjjel repülő rovaroknak.
A denevérek a természetben ugyanazt a szerepet töltik be, mint nappal a madarak - csak a madarakat sokkal jobban ismerjük. Az éjszakai állatokról, például baglyokról vagy denevérekről általában egészen keveset tudunk, és pontosan ezért nagyon sok néphiedelem, babona kapcsolódik hozzájuk: amit az ember nem tud, azt a fantáziájával egészíti ki.
Most már tudjuk, hogy a denevérekhez fűződő babonáknak nincs valóságalapjuk. Fontos az, hogy megvédjük őket, mert hatalmas szolgálatot tesznek nekünk. A legkisebb termetű törpedenevér is 1500 szúnyognak megfelelő rovarmennyiséget fogyaszt egyetlen éjszaka alatt - ez elképesztő mennyiség. Egy közönséges denevérkolónia pedig a kutatások alapján 70 tonnányi rovart fogyaszt el egy évben. Azáltal, hogy odafigyelünk a védelmükre, a különböző rovar-kártevők elleni vegyszerek használatát tudjuk csökkenteni.
MI KÖZE A DENEVÉRNEK A SZÉLMALOMHOZ?
Mi történt az EUROBATS Konzultatív Tanácsának találkozóján?
Nagy Zoltán: A konferencia egy európai denevérvédelmi egyezmény éves találkozója, amelyet 31 ország írt alá. Ebben felelősséget vállalnak azért, hogy a denevérek védelme érdekében bizonyos intézkedéseket hozzanak, például élőhelyvédelem, fajok védelme, hatástanulmányokba való belefoglalása. Ezekből az országokból 55 résztvevő: a környezetvédelmi minisztériumok képviselői, független szakértők, illetve megfigyelőként civil szervezetek küldöttei érkeztek a találkozóra.
A rendezvényen az országok képviselői beszámoltak az elmúlt év eredményeiről, bemutatásra kerültek a véghezvitt projektek, tervek. Bemutatták egy olyan tudományos sorozat legújabb kötetét, amit az egyezmény titkársága ad ki: ez a denevérekről és a szélerőművekről szólt. Azaz milyen hatással vannak a szélerőművek a denevérekre, hogyan kell elkészíteni egy erre vonatkozó hatástanulmányt, milyen lépéseket kell tenni, hogyan lehet monitorizálni ezek hatását a fajokra.
Részletesebben tárgyalták a földalatti szálláshelyekről készült európai szintű felmérés zárójelentését, amely az elmúlt években zajlott, beazonosítva azokat a szálláshelyeket, amelyeken a legnagyobb denevérkolóniák találhatóak.
Miért éppen Kolozsvár lett a találkozó helyszíne?
- Egyrészt adminisztratív okok miatt: a denevérvédelmi egyezmény ülését megelőzte a 11. Európai Denevérvédelmi Konferencia, a résztvevők nagy többsége a EUROBATS programon is jelen volt. Hogy mindez Kolozsváron történt, valószínűleg annak köszönhető, hogy az utóbbi tíz évben nagyon aktív civil szervezet: a Romániai Denevérvédelmi Egyesület tevékenykedik itt, amellyel nagyon jó kapcsolataink vannak, több nemzetközi projektnek is részei vagyunk.
Milyen lépésekről számolhattak be a találkozó romániai résztvevői?
- Több projekt is fut, elsősorban civil szervezetek részéről, illetve a környezetvédelmi ügynökségeknél. Idén elfogadott szerződés aláírása előtt állunk a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökséggel, amely a Néra-szorosban indít majd denevérvédelmi projektet 2009-től.
A denevérek fokozott védelemnek örvendenek nálunk, azonban az effektív védelmet csak úgy tudjuk megoldani, amennyiben szálláshelyeik, élőhelyeik a kijelölt Natura 2000 természetvédelmi területeken találhatóak. Ezekre a közeljövőben menedzsment-tervet kell készítenünk, figyelembe véve az ott élő denevéreket is.
Egészen konkrét lépés és újdonság lesz az, hogy a Natura 2000 területeken tervezett mindenféle tevékenységet engedélyeztetni kell majd környezetvédelmi szempontból. Mivel bármilyen tevékenység befolyásolja az ott lévő élőhelyeket, a környezetvédelmi minisztérium közreműködve az országos ügynökséggel készít egy biodiverzitás-útmutatót, amely irányvonalat ad a Natura 2000 területekre vonatkozó hatástanulmányok elkészítéséhez - minden ott élő faj, köztük a denevérek figyelembe vételével.
Melyek a legfontosabb területek denevérvédelmi szempontból Erdélyben?
- Elsősorban a Sebes-Körös forrásvidékének területe, amely viszonylag nagy kiterjedésű. Főként azok az élőhelyek fontosak, amelyek mészköves hegységekben találhatók, ahol jelentős számú barlang fordul elő, és ezekben a barlangokban nagy számú denevér telel vagy éppen évelő kolóniákat alkot. Ilyen Erdélyben az Erdélyi Szigethegység, a Sebes-Körös vidéke és Bánságban a Néra völgye, a Mehedinti-i plató, ahol nagyobb számban fordulnak elő elsősorban fokozottan védett, vörös listás fajok.