2020. január 19. vasárnapSára, Márió
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Negyvenéves a kollektivizálás

összeállította:Daczó Kati 2002. május 01. 11:41, utolsó frissítés: 11:41

#b#Remember the time!#/b# Atmoszféra-telt leleteket válogattunk a kollektivizálás realizációiból és szeplőiből. 1962. április 27 és 30 között a Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakkal ünnepelte a mezőgazdaság szövetkezetesítésének befejezését. #b#Just feel it!#/b#




Részlet az RKP KB 1949. március 3-5-i plenáris ülésének határozatából:

... a jelenlegi szakaszban munkánk fő feladata falun az, hogy korlátozzuk a kapitalista kizsákmányolást, és előkészítsük a feltételeket a mezőgazdaság szocialista megszervezésére, hogy ezzel biztosítsuk a mezőgazdaság felvirágoztatását és a dolgozó parasztság egyre magasabb életszínvonalát.


Felcsíkon új győzelem született


Romániai Magyar szó, 1950. június Felcsíkon új győzelem született: A csíki kulákok és az egyházi reakció minden kártevő erőfeszítése ellenére megalakult a kollektív gazdaság:

Végig a csíki medencében gyorsan terjedt el a nagy hír. Hogyne terjedt volna, amikor Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, sőt még a távolabbi Csíkmadaras lakossága is tudta, hogy milyen küzdelem előzte meg a csíkkarcfalvi kollektív gazdaság megalakulását. A zsírosparasztok és a klerikális reakció évek óta folyatott szívós aknamunkával a maga szilárd támaszpontjává szerette volna kiépíteni a felcsíki medencében központi fekvésű Csíkkarcfalvát. Népszámlálással, megfélemlítéssel, orvtámadásokkal, lelki terrorral harci álláspontot szeretett volna kiépíteni belőle (...) Csíkkarcfalva egyik legszebb kétemeletes épületén vasárnaptól kezdve vörös tábla hirdeti, hogy kártyavárként omlott össze a sötétség lovagjainak mesterkedése, megalakult a Vörös Zászló kollektív gazdaság.


Műsorfüzet pionírok és iskolások részére, 1952.

Megy a szekér a malomba, még tíz más megy azon nyomba / Nyikorog a kocsikerék, tele van a kocsiderék. / Boldog is a parasztember, / a búzája mint a tenger,/ nem görnyed az úr robotján, / áldás van a kemény munkán. (román műnépdal)


Miről beszélgessenek az agitátorok? Az agitátor zsebkönyve, 1958. december

A mezőgazdaságban az agitátoroknak nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy meggyőzzék a dolgozó földműveseket -- tekintet nélkül arra, hogy a szövetkezeti szektorban dolgoznak, vagy egyénileg művelik meg a földet -- a cukorrépatermelés előnyeiről, arról, hogy ez milyen nagy jelentőségű mind a saját, mind nemzetgazdaságunk szempontjából. Meg kell győzniük a dolgozó földműveseket, hogy a múlt évinél nagyobb terület cukorrépatermelését kössék le.


Kápolnási Zsolt: a kollektivizálás folyamata Csíkcsicsóban, 2001

A kollektivizálás első szakaszát végigkísérő kvótarendszernek taktikai funkciói voltak. A hatalom úgy gondolta, hogy a kiszipolyozott parasztság könnyűszerrel rábírható lesz arra, hogy csatlakozzon az új mezőgazdasági struktúrákhoz. Ez nem történt meg, ezért Csíkcsicsóban is megkezdődtek az erőszakos események. Egy 1958/89-es törvényerejű rendelet kimondta, hogy a kollektivizálás elleni bármiféle ellenállás a kommunista rendszer elleni támadásként értékelendő, azaz politikai bűncselekménynek számít.

Az agitátor zsebkönyve, 1959. április

A pártalapszervezetek közvetlen vezetésével a dolgozó földművesek közül egyre többen választják a szocialista mezőgazdálkodás útját. Április elején tartományunkban [Magyar Autonóm tartomány -- a szerk. megjegyzése] 691 közös gazdaság volt, ebből 132 kollektív gazdaság, 2 járadékos mezőgazdasági szövetkezet és 557 társulás, melyekben 77.065 család dolgozik együtt 199.083 hektár területen. Tartományunkban két rajon, Székelykeresztúr és Sepsiszentgyörgy teljesen szövetkezetesített, Udvarhely rajonban nagyvonalakban befejezték a szövetkezetesítést.


Vörös Zászló, 1960. február 6-9.

Növekszik a székelykeresztúri kollektív gazdaság taglétszáma A kollektivisták jól élnek, kényelmes, szép lakásokat építenek. Mindezt látták a társulásba tömörült fölművesek is, akik igyekeztek ugyan lépést tartani a kollektivistákkal, de sokmindenben lemaradtak.

Valamennyi kisgalambfalvi földműves belépett a kollektív gazdaságba A tagok ez évre szép terveket szőnek. Egyik célkitűzésük az állattenyésztés fejlesztése. Mivel a pénzzel takarékosan akarnak bánni (...) a szükséges istállót a múlt évinél is kevesebb költséggel számítják felépíteni. Úgy határoztak, hogy téglát vetnek s minden tag kétnapi önkéntes munkával járul hozzá az építkezéshez.

Bánjunk gazdaságosan a lejekkel a kollektív gazdaságokban is! Természetesen az ilyen épületek építkezési költségeinek összhangban kell állniuk rendeltetésükkel, hogy ne ismétlődjék meg egyes kollektív gazdaságok esete, amelyek rendeltetése szerint istállót, de külseje és az önköltség szempontjából szanatóriumot építettek, mondotta többek között Gh. Gehorghiu-Dej elvtárs. (...) e határozatok megvalósítása során a pártszervezeteknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a gazdaságos beruházások kérdésére. Több tenyészállatot, olcsóbb építkezéseket -- erre kell mozgósítani minden párttagot, minden agitátort. S ha mindenki a maga frontján tesz valamit ezért, akkor rövidesen kevesebb lesz az istállópalota, de több a tej, hús és gyapjú.

A lázárfalviak nagy győzelme A Kozmás községhez tartozó Lázárfalván vasárnap délig minden dolgozó földműves belépett a társulásba. (...) A lázárfalviak nagy győzelmével Csík rajonban 11-re emelkedett az olyan községek és falvak száma, amelyek a közös gazdálkodás e formáját választották.



Részlet özv. Kovács Lajosné gazdálkodó származású csíktaplocai lakos, hatvan éves, nyugdíjas belépési nyilatkozatából. (Özv. Kovács Lászlóné 2 ha 80 árral lépett a közösbe 1961 március 26-án)

Én csak úgy lépek be, ha a 0,2 ár konyhakertet a csűröm hátánál életem hosszáig megkapom, négy szekér fát kérek díjmentesen, egy darab tehenet akarok tartani és annak takarmányt kérek. Részemre olyan munkabeosztást kérek, ami a koromnak és egészségi állapotomnak megfelel, semmi esetre sem fizikai munkát. Néhai Bálint Károlynénak a hagyatéka per alatt van, bírói döntés még nincs, de azzal addig be nem állok a kollektívbe, amíg én meg nem győződöm, hogy milyen. Ha így elfogadják jó, hanem a belépési nyilatkozatot kérem vissza.


Vörös Zászló, 1964. január. A kollektivistáké a szó

Nem csak a bőséges osztalék, hanem a megbecsülés is jobb munkára serkent. Jutalomként az elmúlt évben például nyolc napos bulgáriai kiránduláson vettem részt, amelynek költségeit a gazdaság fedezte. A kirándulás örökre emlékezetes marad számomra. Ezért és egész megváltozott életemért hálás vagyok pártunknak, amely türelmes szóval felismertette velem is a kollektív gazdálkodás nagyszerűségét. Továbbra is igyekszem úgy dolgozni, hogy erősödjön kollektív gazdaságunk és emelkedjék valamennyiünk életszínvonala. (Jakab Imre)



Király Károly: Nyílt kártyákkal, 1995.

1965-ben keményen összekülönböztünk Banc Josiffal (Vicc Jóskával), miután és felfedtem, hogy százával pusztulnak el éhen a szarvasmarhák takarmány hiányában. Pontosabban 1964-ben az állami és kollektív gazdaságokban Gyergyó rajon területén 1200 szarvasmarha pusztult éhen. Ez a felfedés rossz fényt vetett a pártvezetés munkájára...


Hargita 1972. április 28. Tíz év a bőség útján

Ezekben a napokban országszerte, s így megyénkben is ünneplőbe öltöznek szövetkezeti fölműveseink, ünneplőbe öltöztetik községeik, falvaik művelődési otthonait, hogy méltóképpen emlékezzenek arra a tíz évvel ezelőtti időszakra, a mikor a Román Kommunista Párt bíztató szavára hallgatva, egységesen rátértek a szövetkezeti gazdálkodásra. (...)
Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben, hála pártunk és államunk messzemenő gondoskodásának, minden 74 hektár szántóterületre jut egy traktor. Az elmúlt évben annyi műtrágyát használtunk fel, hogy egy hektár szántóterületre átlag 400 kg jutott. (...)
Ma már -- az MTSZ által juttatott javak mellett -- megyénkben közel 27 ezer MTSZ tag élvezi a nyugdíjrendszer áldásait. Búzás Balázs a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségének elnöke


Istoria Romaniei / szerkesztette Stefan Pascu, 1974

A mezőgazdaság szövetkezetesítésnek befejezése 1962 áprilisában, az egységes szocialista termelési viszonyok kialakításának folyamatában fontos győzelmet jelentett örökre megjelölve azt a pillanatot, amikor a dolgozó parasztság megszabadult a kizsákmányolás terhétől, és munkájának gyümölcsével maga gazdálkodhat. Ezáltal Romániában véglegesen győzött a szocializmus nem csak városokon, hanem falvakon is. A mezőgazdaság szocialista átalakítása egy új, még magasabb lépcsőre emelte a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét.


Hargita kalendárium, 1982. Megyénk mezőgazdaságának útjelzői 1985-ig

A vezetőkre hárul az a feladat, hogy a közösséget olyan értelemben vezessék, miszerint a lehetőségek arányában megtermeljék azt, amire szükségük van, és többletet termeljenek olyan termékekből, amely csereárunak használható a vidékre nem jellegzetes termékek beszerzésére. Ehhez hozzáállásra, kitartó munkára van szükség mindenki részéről. Az elkövetkezőkben megyénk mezőgazdasága mind jelentősebb részt vállal szeretett hazánk felvirágzásában. (Pakot Elek)

A kutató érzi, hogy az akkori ember parányi atomként sodródott ide-oda a kommunista gépezet árnyékában. A túlélés érdekében az emberek sokszor félre kellett tegyenek mindenféle értékítéletet, ha azt akarták, hogy családjuk tagjai gyógyíthatatlan sebek nélkül érjék meg a mai szabad világot. Ezt a világot, amelyben sajnos ugyanazok a szereplők egy ellentétes folyamat részeseként, ugyanazon földek felett veszekednek, mint az ötvenes évek végén. (Kápolnási Zsolt: a kollektivizálás folyamata Csíkcsicsóban, 2001)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS