2019. június 27. csütörtökLászló
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem vagyunk egyedül az ûrben?

szerk. 2002. április 12. 15:34, utolsó frissítés: 15:34

Brit csillagászok számítógépes elemzések révén meglepõ megállapításra jutottak: nem kevesebb mint #b#egymilliárd#/b#, a mi Földünkhöz hasonló bolygó létezhet galaxisunkban, a Tejútrendszerben.




A kutatási eredményeket a héten Bristolban, a brit csillagászok országos tanácskozásának résztvevõivel ismertették. Az Open University tudósai olyan szimulációs eljárást dolgoztak ki, amely lehetõvé teszi, hogy nedvességük és hõmérsékletük alapján nagy valószínûséggel megbecsüljék: hány, a mi Naprendszerünkhöz hasonló, az élet hordozására alkalmas bolygórendszer létezik csillagászati léptékkel mérve a környezetünkben. A tudományos program tagjai szerint merész feltételezéseik mindössze addig maradnak megválaszolatlanok, míg az elkövetkezendõ években megépülõ óriásteleszkópok ki nem mutatják eme "életgyanús" bolygók létét.

Az Androméda galaxis (fotó: nasa)Az Androméda galaxis (fotó: nasa)

Barrie Jones professzor úgy véli: "Egymilliárd földtípusú bolygó létezhet a Tejútrendszerben, de talán még több is, ha újabb, olyan planétarendszerekre bukkanunk, amelyekben -- a mi Naprendszerünkhöz hasonlóan -- a lakható övezetektõl távol óriásbolygók keringenek."

De mi van belül, az anyacsillagokhoz közelebb esõ övezetekben, ahol a hõmérséklet az élet kialakulása számára elvileg kedvezõ lehet? Ez a mi Naprendszerünk esetében nagyjából a Vénusz és a Mars között térség. Ezek nedvességtartalmának és hõmérsékletének figyelembe vételével, a nagyobb bolygók gravitációs mezejének a földszerû planétákra gyakorolt hatását kimutató számítógépes modellezéssel jutottak feltûnõ következtetésükre a brit kutatók.



Egy spirál-galaxis (fotó:nasa)Egy spirál-galaxis (fotó:nasa)


Kör-pályájú kőzetbolygók kerestetnek

Naprendszeren kívüli bolygók létezésérõl már évek óta tudunk. Azonban ezek a planéták egyrészt a mi óriásbolygónkhoz hasonló gázóriások, nem kõzetbolygók, mint Naprendszerünk belsõ négyese, a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. Másrészt túlnyomó többségük megnyúlt pályán kering az õ napja körül, így olyannyira szélsõséges rajtuk a hõmérséklet-ingadozás, hogy ez is kizárja -- legalábbis a földi értelemben vett -- élet kialakulásának a lehetõségét.

Épp ezért hozta lázba a világ csillagásztársadalmát az a tavaly nyáron elhangzott bejelentés, miszerint a tõlünk 51 fényévre lévõ 47 Ursae Majoris csillag körül két olyan bolygó kering, amely szinte szabályos kör alakú pálya mentén halad. Ez a jelenség kísértetiesen emlékeztet Naprendszerünkre. Ezek is ugyan óriásbolygók, de nem kizárt, hogy árnyékukban földtípusú és nagyságú kõzetbolygók róják köreiket.

A Tejútrendszerben mintegy 100 milliárd csillag van. Amennyiben a brit csillagászok számítógépes elemzése helytállónak bizonyul, úgy csillaghalmazunk minden századik csillagának van legalább egy földtípusú bolygója. Ez pedig izgalmas lehetõségeket tárna fel annak az örök kérdésnek a magválaszolására, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS