2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

510 éve halt meg Lorenzo de Medici államférfi

Lőrincz Ildikó 2002. április 09. 15:10, utolsó frissítés: 15:10

Életének 43. esztendejében, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo de Medici, a firenzei tudomány, művészet, kultúra nagy támogatója, a városállam politikai nagyságának megteremtője és fénykorának uralkodója.




Andrea del Verrochio: Lorenzo de
<br />
Medici, 1480, festett terrakottaAndrea del Verrochio: Lorenzo de
Medici, 1480, festett terrakotta
Lorenzo Medici az apja, Cosimo halála után 1469-tól egyeduralkodóként irányította Firenze város életét. Méltán nyerte el kortársaitól az Il Magnifico, a nagyszerű jelzőt: műveltsége és a városban általa emeltetett épületek szépsége kiemelte kortársai közül. IV. Sixtus pápával azonban rossz viszonyban állt, mert az a vele rivalizáló Pozzi családot pártolta. Mikor a Pozzik és a pápa unokaöccse meggyilkoltatta testvérét, Giulianót, őt magát pedig súlyosan megsebesítették, habozás nélkül háborút indított a pápaság ellen, amely Róma számára megalázó békével zárult. Az ismert humanistát, Pico della Mirandolát is pártfogolta s védelmezte, jóllehet őt a következő pápa, VIII. Ince eretneknek nyilvánította.

Lorenzo a Piazza di San Marco-i kertjében kiváló szobrászokat és festőket dolgoztatott, és iskolát teremtett itt a számukra. A 13 éves Michelangelo is így került 1488-ban a herceghez, s haláláig a palotájában élt. Giorgio Vasari írásaiból tudjuk, hogy Firenze e "magasztos és nemes polgára" igen bőkezű volt mindazokkal a fiatalokkal, akik kertjében tanultak, Lorenzo egész életében támogatta őket. Lorenzo kertje tele volt régiségekkel, kiváló festmények díszítették, amelyeket Vasari szerint "a herceg egyrészt szépségük miatt, másrészt gyönyörködés és okulás céljából gyűjtött össze ezen a helyen", s ez a gyűjtemény képezte később a híres Uffizi múzeum alapját.



Lorenzo Medici imakönyve, 
<br />
1458-ban készítette Francesco
<br />
Antonio del Cherico
<br />
miniatúrafestőLorenzo Medici imakönyve,
1458-ban készítette Francesco
Antonio del Cherico
miniatúrafestő
Lorenzo kapcsolatban állt a magyar királysággal is

Ez utóbbiak politikájában már az Anjouk óta komoly szerepet játszott Itália, s ez a kapcsolat még jobban elmélyült, tartalmasabbá vált a 15. század hetvenes éveiben. Felerősítette a török terjeszkedés fenyegető veszélyével szemben a védekezés érdekközössége, mely 1474-ben a pápa, a nápolyi király, a Firenzében uralkodó Lorenzo Medici, az urbinói és a ferrarai herceg, valamint Mátyás szövetségéhez vezetett, s újabb erőre kapott két évvel később, Mátyás és Beatrix 1476-ban kötött házassága után. Messzire vezetne, ha ennek részleteit itt leírnánk, de talán nem véletlen, hogy körülbelül abban az időben, amikor az Arrianus-kódex készült, Lorenzo Medici egy Alexandros- és egy Dárius-domborművet küldött ajándékba Mátyásnak.

Lorenzo Medici nevéhez fűződik Savonarola befogadása Firenzébe, akit 1489-ben inkább kíváncsiságból, semmint rokonszenvből hívott meg. Savonarola azonban hetek alatt páratlan népszerűségre tett szert. A híres prédikátor azonban egyetlen pillanatig sem habozott nyilvánosan a diktátor fejére olvasni erkölcstelen életvitelét: az Antikrisztus híveiről szóló prédikációjában sokan ráismertek Il Magnificóra. Ez utóbbi már száműzését fontolgatta, ám hamarosan megbetegedett. Haldokolva őt hívta gyóntatónak: bízott benne, hogy a szigorú aszkéta, a sokak által szentnek tartott szerzetes közbenjárására az üdvösség vár reá. Savonarola fel is kereste, ám amikor Lorenzo nem bánta meg bűneit -- sőt egyesek szerint még a legnyilvánvalóbb vétkeit is letagadta --, a szerzetes nem oldozta fel, s Firenze ura a szentségek vétele nélkül halt meg.

Michelangelo: Lorenzo de' Medici
<br />
síremléke, készült márványból 
<br />
1524-31 között, San Lorenzo kápolnaMichelangelo: Lorenzo de' Medici
síremléke, készült márványból
1524-31 között, San Lorenzo kápolna
Firenze urának síremléke valóban mindenkit ámulatba ejt. Michelangelo Giuliano és Lorenzo de Medici közös síremlékére kapott rendelést. A mester, amikor ezt a síremléket tervezte, úgy gondolta, hogy a föld önmagában nem fejezné ki híven nagyságukat, s elhatározta, hogy emlékművükön feltünteti a világmindenség összes alkotóelemét, mégpedig négy szobor formájában, amelyek közrefogják és részben betakarják a sírokat. Az egyik emlékművön az Éjszaka és a Nappal, a másikon a Hajnal és az Alkonyat jelképe látható. Michelangelo megmintázta a sírban nyugvó két hadvezér szobormását. Vasari szerint "Michelangelonak a síremléken látható valamennyi alkotása alighanem azzal a céllal készült, hogy a szem sohase fáradjon bele nézésükbe, és ne tudjon betelni velük".

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS