2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy Brăncusi 20 millió dollárt ér

Mikola Emese 2002. március 19. 16:17, utolsó frissítés: 16:17

Kik azok, akik ma Romániában #b#műkincseket vásárolnak?#/b# A Romániai Műgyűjtők Egyesületének jelenleg 277 tagja van. A tagság nem csupán elhatározás kérdése, a szakértelem mellett a stabil anyagi háttér is nélkülözhetetlen.




Grigorescu: Vidám parasztlány
<br />
(1837-1907)Grigorescu: Vidám parasztlány
(1837-1907)
Mihai Voicu, Bukarest egyik legnagyobb galériájának, a Hanul cu Teinek az igazgatója. Véleménye szerint a klientúrája több csoportra osztható: vannak alkalmi vevők, például ismert személyiségek, hírességek, akik már megengedhetik maguknak, hogy egy általuk értékelt műtárgyat birtokoljanak. Ők, a spekulánsokat elkerülendő, elsősorban telefonon árverezhetnek. Az alkalmi vevőkörhöz tartoznak az újgazdagok is. "Többségük egyáltalán nem ért a művészethez; megadják az irodába vagy szobába illő méretet és színárnyalatot, aztán rám bízzák a döntést, csak ne lépjem túl azt a 2-3 millió lejnyi keretet, amit erre szánnak" -- mesél erről Voicu. Elmondta, emellett


az állandó vevőik külföldiek,

elsősorban a nagykövetségeken dolgozók. A festmények mellett a törökök például a lámpákat, régi csillárokat kedvelik. A franciák a román szőnyegeket, az olaszok a bútorokat, a németek a lehetőleg egy szín többfajta árnyalatából varrott asztalterítőket csodálják. A román származásúak a két világháború közötti ékszereket próbálják beszerezni, és sokra értékelik az aranyórákat is, amelyeknek külön piaca van -- állítja Călin C. Chirită is, aki politikai karrierje előtt műkincs-kereskedelemmel foglalkozott.

Az aranyékszerek értékhordozó jellegükön túl a nemzeti hagyományokhoz való kötődést is jelentik -- magyarázza Heinz Karl, az Ékszerészszövetség elnöke, aki szerint Romániában jelenleg is vannak jelentős ékszerészetek, és állandó beszerzési lehetőségek, mint például az Alis aukciós ház. Karl elmondása szerint Dacia aranya az ókorban igen keresett volt nagyfokú tisztasága miatt, a középkorban pedig nagy tekintélynek örvendtek Nagyszeben, Brassó és Segesvár ékszerészcéhei.

Brancusi: Pogány kisasszony 
<br />
(1912-1913)Brancusi: Pogány kisasszony
(1912-1913)
Mihai Voicu szerint a nemzeti hagyományok kapcsán beszélhetünk a negyedik vásárlói kategóriáról, amely tulajdonképpen a hazai műkincs-kereskedelem bázisát alkotja. Az ebbe a csoportba tartozó emberek családi hagyományaikhoz ragaszkodva foglalkoznak műkincsekkel. Az első három kategóriához képest általában kevesebb jövedelemmel bírnak, mégis sokszor ők a legértékesebb darabok fölvásárlói.


1937-ben a lej olyan erős volt,

hogy Párizsban és Londonban is alkalmas volt komolyabb tranzakciókra. Így a bojárok és iparosok üzleti útjukról egy-egy műtárggyal tértek haza. A 60-as években pedig olyan stabil volt a lej, hogy részletekben is vásárolhattunk -- magyarázza Vasile Parizescu, a Romániai Műgyűjtők Egyesületének elnöke.

Egy igazán értékes kollekció létrehozásához legalább két generáció gyűjtőmunkája szükséges -- vallja Ulm Spineanu exminiszter, aki beismeri, hogy a legkeményebb kommunizmus idejében, az 50-es években is, családja bélyegkereskedelemből élt. Tudomása szerint a legértékesebb román bélyeg az 1858-as Cap De Bou 81 "garasos" használt kiadása, amely 2001-ben a Romfilatelia adatai szerint 260 millió lejt ért. 2000 októberében


Brâncusi 20 millió dollárra becsült

Pogány Madonnája legálisan hagyhatta el az országot, mivel a szobor nem szerepelt a nemzeti örökség listáján. 2001 októberében több Grigorescu-festményt hirdettek meg az interneten, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezek valóban gazdát is cseréltek. A profi műgyűjtők a gyűjtemény létrehozásával párhuzamosan keresik a potenciális vevőket is. Nour Kasem, kinek gyűjteményében több Grigorescu-festmény is van már, elégedetlenségének adott hangot, hogy csak 43 ezer dollárig tudott licitálni a legutóbb piacra dobott Grigorescuért, és azt végül 50 ezerért vette meg "valaki".

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS