2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Robotkép a kolozsvári diákról

Pásztor Gyöngyi-Geambasu Réka 2002. március 19. 16:13, utolsó frissítés: 16:13

Alig több mint másfélmillióból gazdálkodnak havonta, kétharmaduk szokott internetezni és e-mail-ezni, 17%-uk házasodna más nemzetiségűvel, 70%-uk #b#semmilyen párttal nem szimpatizál#/b# . A BBTE szociológia tanszéke harmadszor mérte fel az egyetem magyar hallgatóit. Részletek:




A BBTE szociológiai tanszékének legutóbbi felmérése több kérdéskörre összpontosított: az alanyok szocio-demográfiai beazonosításán túl megpróbálja az egyetemisták médiafogyasztási szokásait feltérképezni. A kutatás tulajdonképpeni központi magja a hallgatók politikai kultúrájának körvonalazása, valamint a státustörvénnyel kapcsolatos vélemények eloszlásának megismerése, de foglalkoztunk a diákok jövőképével, társadalmi kapcsolataikkal és szabadidős tevékenységeikkel is.


A kolozsvári magyar nemzetiségű hallgatók profilja

A kolozsvári BBTE-n tanuló magyar nemzetiségű egyetemisták 65,7%-a nő, 34,3%-a férfi. Elnőiesedett szakoknak, fakultásoknak tekinthetjük: a filológiát (81%-os a lányok jelenléte), a lélektant és pedagógiát (87%), a közgazdaságtant (79%), az európai tanulmányok szakot (63%), a protestáns teológiát (82%), illetve a szociológiát, szociális munkásképzőt (83%). A hallgatók 62,1%-a 20 és 22 év közötti, átlagéletkoruk: 21,6 év. Családi állapot: 95% nőtlen/hajadon, s további 2-2% házas, illetve partnerrel él. A hallgatók közel fele középosztálybeli, feltehetőleg "fehérgalléros", vagyis értelmiségi munkát végző családból származik. A diákok 85%-a városból származik.



A hallgatók -- szocio-demográfiai szempontból -- három csoportba sorolhatók. Ezekre néhány vonásban az alábbiak jellemzők:

1. az apa legmagasabb iskolai végzettsége szakiskola (mesteriskola, technikum), az anyáé középiskola, a diák nem rendelkezik színes televízióval és mobiltelefonnal, havonta átlagosan 1.000.000 és 1.500.000 lej közötti pénzösszeggel gazdálkodnak és 21 évesek -- 139 egyén.
2. mindkét szülő felsőfokú végzettségű, a hallgató nem rendelkezik színes televízióval, de mobiltelefonnal igen, egy hónapban kb. 1.500.000 és 2.000.000 lej közötti pénzösszeget költ és 21 éves -- 114 diák.
3. mindkét szülő szakiskolai végzettséggel rendelkezik, a diák által birtokolt fogyasztási javak között már van számítógép, nincs mobiltelefon, egy és másfél millió lej körüli összegből gazdálkodik egy hónapban, 24 éves -- 79 hallgató.

A kérdőívben említett birtokolt fogyasztási javak viszonylag nagy arányban fordulnak elő a diákok körében: rádiókészüléke vagy kazettás magnója a megkérdezettek 83%-ának van, számítógépe vagy ehhez rendszeres hozzáférése 40,5%-ának, színes tévéje vagy rendszeres hozzáférése a diákok 50,4%-ának. A hallgatók 65%-a internezik vagy e-mail-ezik. Mobiltelefonnal végül szinte minden második egyetemista (40,6%) rendelkezik.

A magyar hallgatók csupán 14,2%-a lakik egyetemi bentlakásban, így a diákok jóval több mint fele az egyetemi rendszer struktúráján kívül kell hogy megoldja a kolozsvári szállást (házibácsival/házinénivel 22%, más egyetemistákkal, főbérlő nélkül majdnem fele, 43%-a lakik, s végül mindössze 2% engedheti meg magának, hogy házinéni nélkül, egyedül béreljen lakást). Az egy hónapban kézbe kapott nettó pénzösszeg így oszlik meg a diákok között: 16,6%-uk 1.000.000 lej alatti összeggel gazdálkodik, a hallgatók 37,6%-ának havi 1.000.001 -- 1.500.000 lej összeg áll rendelkezésére.

A diákok egynegyede havi 1.500.001 -- 2.000.000 lejt költ, ennél már sokkal kevesebb diáknak (15%) áll 2 és 3,5 millió lej közötti összeg a rendelkezésére. Az pedig már a "felső 3 százalékba" sorolhatja önmagát, aki havonta 3,5 és 5,5 millió lej közötti intervallumba illeszkedik. Az átlagos egyetemi hallgató havonta (átlagban) 1.625.000 lejből gazdálkodik, de legtöbben, mintegy 37,5%-uk havi egy és másfél millió lej közötti összegből él. A lányok átlagosan, tendenciaszerűen kevesebb pénzből gazdálkodnak (a másfél millió lej alatti összegből élők 70%-a mindkét kategóriában nő).

Az egyetemi hallgatók profilja a szabadidős tevékenységek segítségével is körvonalazható. E változó az alábbi eloszlást eredményezi:

Szabadidős tevékenységek gyakoriságaSzabadidős tevékenységek gyakorisága


Első látásra megfogalmazódhat az a hipotézis, miszerint a legritkábban végzett tevékenységek fogyasztói jellegűek is egyidőben, vagyis nem beszélhetünk egy hangsúlyos fogyasztói magatartásról a diákok körében. Ezzel ellentétben azok a tevékenységek kerülnek a fontossági sorrend első helyeire, amelyek közösségi típusú élményeket nyújtanak. A statisztikai elemzés során azonban ez a hipotézis megdől: lényegében két típusú szabadidős tevékenység fordul elő: ezek "magas kultúra" és "tömegkulturális" fogyasztásként címkézhetők. Az első csoportba azok az egyének sorolhatók, akik inkább színházba, szimfonikus koncertre, moziba járnak, illetve barátaikkal töltenek sok időt, az utóbbiba pedig az inkább flörtölők, tévézők, internetezők és "kocsmázók" kerülnek.


A BBTE magyar diákjainak médiafogyasztási szokásai

Az internetet naponta a diákok 24,9 %-a használja, hetente többször 34,6%-a, hetente egyszer 18,4%-uk, s körülbelül 25%-uk ritkábban vagy soha. A tévék népszerűségi listáját a Pro TV és a Duna TV vezeti 38, illetve 34%-kal. A felmérésből az is kiderül, hogy magyar diákok 82.7 százaléka szokott figyelni a hírekre, míg 17.1 százaléka nem érdeklődik a politikai, közéleti hírek iránt.

Naponta, illetve hetente többször nézik a diákok a következő televíziók műsorait:

A leggyakrabban nézett televíziók (százalék)A leggyakrabban nézett televíziók (százalék)



Milyen gyakorisággal hallgatod/olvasod a következő médiumokat?

A hallgatók által leginkább hallgatott/olvasott médiatermékekA hallgatók által leginkább hallgatott/olvasott médiatermékek



Politikai kultúra

A politikai kultúra a szakirodalom szerint a következő elemzési dimenziókra bontható: a politikai ismeretek, vélemények és cselekvések. E kutatásunkban inkább a politikai véleményekre (főként politikai érdeklődés és tájékozódás, pártpreferenciák) illetve a politikai aktivitásra tértünk ki (részvételi hajlandóság, szervezeti tagság). E kutatás adatait összehasonlítottuk az előző két évben nyert adatokkal.

A diákok 79,4%-a részt vett az előző általános és elnökválasztásokon, 12,7%-a amiatt nem szavazott, mert nem volt még erre jogosult. Ez az arány nagymértékben meghaladja az általános részvételi arányt. Hogyha a következő vasárnap tartanák a választásokat 82,2% elmenne szavazni, ebből 89,7% az RMDSZ-re szavazna.

Arra a kérdésre, hogy szimpatizál-e valamelyik romániai párttal, a diákok 73,3%-a az válaszolta, hogy nem, 26,7% pedig igen, ebből 19,4% az RMDSZ-el, a többi eloszlik, megfigyelhető viszont, hogy a kormánypárt nem szerepel. Arra a kérdésre, hogy szimpatizál-e valamelyik magyarországi párttal, a diákok 33%-a azt válaszolta, hogy igen, ebből 83,7% a Fideszt nevezte meg.



A kétéves időszakban változás, hogy nő azoknak az aránya, akiket nem érdekli a politika és szavazni sem mennének el, illetve azoknak aránya, akik csupán szavazni mennének el. A minták közös jellemzője a politikai passzivitás, a politikai cselekvés a szavazás aktusára való redukálódása. A politikai érdektelenség az egyén szocio-kultúrális hátterétől független, általános jelenség.

Az előző kutatások során a magyar diákokra nem tűnt relevánsnak a klasszikus politológiai felosztás (liberális-konzervatív-szocialista), hanem inkább ebből a szempontból egy bizonyos típusú differenciálatlan individualizmus áll szemben egy közösség-centrikus attitűddel. A differenciáló kérdés az volt tehát, hogy milyen az egyén közösséghez való viszonya illetve az azzal kapcsolatos elvárásai.

Ami a politikai beállítottságot illeti egy hangsúlyosabb eltolódás figyelhető meg a klasszikus politológiai feloszlás felé, kitisztulnak a politikai opciók, pregnánsabban jelenik meg az individualisztikus (liberális) illetve a közösség-centrikus (szocialisztikus) beállítottság, habár a feloszlás kétpólusú marad. A politikai beállítottság változásával viszont nem változik a diákok toleranciaszintje, az előző évekhez viszonyítva ugyanakkora távolságtartás mutatható ki a román illetve roma etnikumokkal szemben.

Milyen legközelebbi viszonyt fogadnál el a következő etnikumok egy-egy tagjával?

Nemzetiségek közti szimpátia-kapcsolatokNemzetiségek közti szimpátia-kapcsolatok


E kérdésnél megjegyezhető az is, hogy a diákokat elsősorban nemzetiségi hovatartozásuk miatt érte hátrányos megkülönböztetés (66,5%-uk nyilatkozta ezt), nemi hovatartozásuk miatt 5,7%-ukat diszkriminálták, szexuális preferenciájuk pedig az esetek 5%-ában volt hátrányosan megkülönböztető magatartás oka.


A diákok státustörvénnyel kapcsolatos véleményei és ismeretei

A státustörvénnyel kapcsolatos blokkban, a politikai kultúrához hasonlóan, a kérdések a következő dimenziókra oszthatók: ismeretek, vélemények és cselekvések. A törvényről szóló ismeretkérdések a következőképpen oszlanak meg:

Véleményed szerint az alábbiak közül melyek érvényesek a státustörvényre?

A státustörvénnyel kapcsolatos ismeretekA státustörvénnyel kapcsolatos ismeretek


A diákok helyes válaszainak aránya a következőképpen oszlik meg:

95,5%-uk hallott a státustörvényről, többségük (77%) a médiából, 8,1% olvasta a törvény teljes szövegét. 77,7%-uk mondta azt, hogy szándékában áll kiváltani a "magyar igazolványt".
Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint milyen hatással lesz a törvény, a diákok többsége (67,8%) úgy gondolja, hogy kedvező hatással lesz Románia EU integrációs esélyeire, kedvező hatással (66,5%) lesz Magyarország EU integrációs folyamatára.

74,4%-uk úgy gondolja, hogy kedvezőtlen hatással lesz a romániai magyar kisebbség és román többség kapcsolatára, ugyanakkor kedvező hatással lesz az erdélyi magyarság szülőföldön való maradására (50,2%) és az erdélyi magyarok gazdasági gyarapodására (68,1%). Végül, a diákok 73,1%-a gondolja úgy, hogy a törvény kedvező hatással lesz a magukat magyarnak valló személyek arányának alakulására.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS