Tímea harmadik osztályos, zömében meséket olvas. Kedvence A tizenkét hattyú. De szívesen lapozza Kobak könyvét, és elolvasta már A két Lottit is.

Szüleinek sokszor fejtörést okoz, hogy milyen könyvet adjanak lányuk kezébe. Azonban rájöttek arra, hogy a vastag, húsz-huszonötnél több mesét tartalmazó könyv elveszi a gyermek kedvét az olvasástól, viszont egy kisebb meséskönyv végigolvasása a kislánynak igazi sikerélmény.

A nagy terjedelmű könyvek olvastatását a szakemberek sem ajánlják: Selyem Zsuzsa irodalomkritikus, írónő illetve édesanya szerint a hamisság játszmáiba kényszerítjük bele azt a 8-12 éves gyermeket, akitől azt várjuk, hogy többszáz oldalas regényt olvasson el.

A könyvpiacon emiatt van akkora kereslete a kivonatoknak. A rövidített változatokra azért szorulnak rá a gyerekek, mert a hosszú regényeket még nem tudják kellőképpen megérteni.

Miklós Levente könyvkereskedő Székelyudvarhelyen több éve saját könyvesboltot vezet. A vásárlási szokásokkal immár tisztában van: tapasztalatai alapján a gyermekek érdeklődése nem egyezik meg azzal, amit szüleik nekik vásárolni szeretnének. Olyan könyvet adnának csemetéjük kezébe, amit annak idején ők is olvastak, vagy jó olvasmányként tartják számon.



“Noha a fiatal generáció nem veti meg teljesen a klasszikusokat, az ajánlott háziolvasmányokat, Karl May Winnetou-sorozata, vagy Jules Verne kalandregényei ma már nem annyira olvasottak, igazán a Harry Potter-sorozathoz hasonló, varázslatos-fantasztikus témájú divatregények tarolnak.

Egyszerű a titok nyitja: ezek a történetek és szereplőik közelebb állnak a mai gyerekek gondolkodásmódjához” – állítja a könyvkereskedő.

A Pöttyös Sorozat “lányregényei” magukkal ragadják ugyan a olvasó képzeletét, de többnyire csak kislányok olvassák ezeket. Selyem Zsuzsa szerint tévedés az olvasmányokat “lány-” illetve “fiúregényekre” osztani, mivel serdülőkorban amúgy is rendkívül nehezen megy a beszélgetés a a különböző nemű gyerekek között.

A szakember szerint az irodalom révén megmutatkozó világ közös tapasztalatnak kellene lennie lányoknak, fiúknak egyaránt.

A klasszikus háziolvasmányok is rejtegetnek különféle csapdákat: bár szórakoztatóak, már több pedagógus észrevette: nem szerepel bennük olyan hős, akikkel a lányka-olvasók azonosulhatnának.

A magyar irodalom klasszikus köteteiben tükröződik az írásuk pillanatában dívó gyakorlat a lányok nevelésének és a nők társadalmi kondicionálásának tekintetében. Az ilyen művekben a nők általában passzív, kívülálló szerepet játszanak.

Selyem Zsuzsa szerint a klasszikus regények egyfajta időutazást követelnek a gyerektől, így gondot jelenthet a gyerekek számára beleképzelni magukat például a 16. század történelmi eseményeibe. Akadnak a felnőttek közt is olyanok, akik gyerekkoruk óta nem vették rá magukat egy-egy gyerekolvasmányként számon tartott történelmi regény újraolvasására.

Az irodalomkritikus szerint igazán színvonalas kortárs szerzők – például Kovács András Ferenc, vagy a prózaírók közül Szijj Ferenc, Darvasi László, Békés Pál – vicces, és ezáltal felszabadító munkáit érdemes a gyerekek kezébe adni, mivel közvetlenül kapcsolódnak világukhoz.


Azonban a klasszikus műveket mégsem kell mellőzni, de előbb éreztetni kell a gyermekkel, hogy köze van hozzá. Például Varró Dánielnek a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregénye nagyon élvezetes a gyerekek számára, és formailag is igényes szöveg.

A kortárs irodalom a klasszikushoz hasonlóan elvár némi erőfeszítést a gyermektől, viszont cserében egy olyan világot mutat meg, amelyikben az olvasó is benne lehet, és ezért nyújt élvezetet a könyv böngészése.


Miklós Levente szerint a klasszikus és kortárs műveket mindenképp kombinálni kell. Ő Lázár Ervin, Zágoni Balázs könyveit, Fodor Sándor Csipikéjét, Antoine de Saint-Exupéry Kis hercegét ajánlja szülők, gyerekek figyelmébe.

Azonban nem árt az igényes kivitelésű könyv iránti igényességet beleoltani a gyermekekbe: Selyem Zsuzsa szerint egy újságpapírra nyomtatott, foltos könyv nem méltó egy olyan gyerekhez, akit szeretnek. Tehát a külalak sem elhanyagolandó, az illusztrációknak játékosaknak kell lenniük, hogy beinduljon a gyermek fantáziája.