2017. június 23. péntekZoltán
31°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A “Blaha réme” áldozat és elkövető egyszerre

B. D. T. 2008. január 17. 11:07, utolsó frissítés: 09:40

Hazahozták azt a 12 éves Hargita megyei gyereket, aki Budapesten megkéselt egy tinédzsert, mert kellett neki az áldozat mp3-lejátszója. Idén prioritás lesz Romániában #b#a gyerekbűnözés megfékezése.#/b#





A magyarországi médiában Krisztiánként emlegetett, bandavezérnek, “a Blaha rémének” titulált gyerek társaival budapesti idős embereket, hajléktalanokat és fiatalokat fenyegetett, bántalmazott és rabolt ki; sajtójelentések szerint főleg a Blaha Lujza tér környékén. A késeléses eset áldozata sebesülése súlyos volt, majdnem elvérzett. Kora és állampolgársága miatt az elkövetőt a magyarországi jogszabályok értelmében sem bezárni, sem megbüntetni nem lehetet .

Mint minden külföldön felügyelet nélkül tartózkodó, nyilvántartásba vett kiskorút, tegnap a 12 éves romániai gyereket is “repatriálták”, azaz hazahozták. A gyerekkel a magyar rendőrök kocsija szerdán háromnegyed tizenkettőkor megállás nélkül robogott át az ártándi határátkelőn és a romániai oldalon, Borson adták át a román hatóságoknak. Hírügynökségi jelentések szerint a gyerek


jól viselte magát út közben, semmi probléma nem volt vele.

A kisfiút a román gyermekvédelmisek Csíkszeredába szállították. Kiutazási engedélyét a román nagykövetség konzuli osztálya állította ki.

Tóth Ferenc rendőr alezredes, a BRFK gyermekvédelmi és ifjúsági osztályának vezetője a román oldalról visszatérve az MTI-nek azt mondta: még nem volt példa olyan esetre, amikor gyermekkorú elkövetőt kellett volna egy másik államnak visszaadni. Az alezredes elmondta azt is, hogy a fővárostól a határig tartó mintegy 300 kilométeres úton végig beszélgettek a kisfiúval – elsősorban családi körülményeiről és a jövőjéről.

Tóth Ferenc ennek során azt tapasztalta, hogy a gyermek "megbánást" tanúsított. A kisfiú elmondta azt is, hogy felnőttként Ausztriában szeretne letelepedni, szeretne dolgozni, bár azt még nem tudja, hogy mit, de mindenképpen pénzt keresni. Magyarországon egyébként 2006-ban három, 2007-ben ugyancsak három gyermekkorú követett el rablásos bűncselekményt, míg az idén ez volt az első ilyen, gyermek által elkövetett erőszakos jellegű cselekedet.

A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, Bartha Éva kedden az MTI-nek hangsúlyozta: megpróbálják a lehető legjobb körülmények közé helyezni a fiút. Az igazgató elmondta, hogy azonosították a kiskorú családját a Gyergyó-övezetben, és felmérték szociális helyzetét. Elsősorban náluk próbálja meg elhelyezni a gyereket a hatóság. Ha ez a megoldás nem bizonyul megfelelőnek, valamelyik gyermekvédelmi intézményben vagy hivatásos nevelőszülőnél fogják elhelyezni – tette hozzá.

A Transindex kérdésére az igazgatóhelyettes azt mondta, amint megérkezik, a gyereket a nemrég indult,


bentlakásos reintegrációs központban helyezik el ideiglenesen,

mindaddig, amíg a szakemberek felmérik a gyerek szociális és nevelési szükségleteit. A hatóság nem ad engedélyt arra, hogy a gyereket filmezzék, fotózzák vagy interjút készítsenek vele – nyomatékosított Bartha Éva.

A vizsgálat végén javasolnak majd az esetre szabott megoldást, hogy mi legyen a gyerek további sorsa – és amiatt, hogy minden eset egyedi, azt sem tudni, mennyi időbe telik majd ez a felmérési folyamat. A kiskorú elkövetők rehabilitációjának intézményes és személyi feltételei mindenesetre adottak, vannak megfelelő szakembereink – nyilatkozta. A gyerek családi hátteréről elmondta, valóban Hargita megyéből származik, és a családja tudja, hogy hazahozzák.

A 272/2004-es gyermekvédelmi törvény alapján a külföldön felügyelet nélkül hagyott gyerekek szüleit abban az esetben terheli felelősség, ha ők maguk küldik koldulni vagy lopni – a sajtóvisszhangot kapott Hargita megyei esetben ez nem bizonyítható.

>> Az Index videója: Százhúsz centi tömény erőszak [2007.12.20] >>

A Krónika napilap gyergyószentmiklósiként azonosította a gyereket. A lapnak az ottani roma közösség egyik tagja nyilatkozott, aki a televízióból ismerte fel a kiskorút. A Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságot már tavaly értesítette a román rendőrség szervezett bűnözés elleni főosztálya, hogy a gyerek kíséret nélkül tartózkodik Magyarországon, ahol több bűncselekményt is elkövetett.

A magyar rendőrség több ízben is elfogta, és gyermekvédelmi intézetben helyezte el, ám onnan – mivel ezek nyitottak – mindannyiszor megszökött. A lap úgy tudja: a gyerek szülei a gyermekjogvédelmi szakértőknek azt mondták, a fiú tavaly Besztercén tűnt el, ahol látogatóban voltak valakinél. Elmondásuk szerint korábban soha nem szökött el otthonról,


komolyabb csínytevést nem követett el.

Részlet az Index videójából





Külföldön kihágást vagy bűncselekményt elkövető, felügyelet nélkül hagyott, sok esetben emberkereskedők áldozatául esett gyerek nem egy akad. 2007 első kilenc hónapjában összesen 269 kíseret nélkül külföldön tartózkodó gyermekről értesítették a külföldi hatóságok a románai gyermekjogvédelmet, Magyarországról 2007 folyamán összesen négy gyereket honosítottak, vagyis hoztak haza.

Miért kapta fel mégis pont ezt az esetet a média? Tonk Gabriella államtitkár-helyettes szerint a sztori Magyarországon azért volt érdekes, mert


eleve feltételezték, hogy az elkövető román

vagy román állampolgárságú. Hiszen ha magyarországi lett volna, akkor a gyermekjogvédelmi intézmények szárnyai alá kerül, így csak ideiglenesen tudták elhelyezni egy otthonban, ahonnan szabad kijárása volt, bármikor elmehetett, emiatt tehetetlenek voltak az ottani hatóságok. Ahogy azonban a román hatóságok tudomást szereztek az ügyről, a honosítás folyamata azonnal elkezdődött – mondta el Tonk Gabriella.

A 14 éven aluliakat nem lehet zárt rendszerű intézetekben – “javítóintézetben”, csak már nem így nevezik őket – elhelyezni. Ez azzal van összefüggésben, hogy 14 éven alul a gyerek nem felel tettéért, tehát nem is büntethető; “csupán” az illetékes megyei gyermekjogi igazgatóság monitorizálja a helyzetét. (A Büntetőtörvénykönyv tervezett módosítása nyomán ezt 13 évre csökkentenék, elsősorban azért, hogy hamarabb bekerüljenek a zárt nevelőrendszerbe.)


A problémát főleg a bandákba szerveződés jelenti,

hiszen ebben a 14 éven aluliakra szabott, szabad rendszerben nem igazán lehet tenni bármit is a jelenség megfékezésére. A legnagyobb baj az, hogy a gyerekek általában nem is saját elhatározásukból csapódnak egy-egy ilyen csoporthoz, rengeteg befolyásoló tényező van, és a mostani esetben is valószínűleg családi problémák, a rossz társadalmi-szociális körülmények állnak a háttérben – nyilatkozta az államtitkár-helyettes.

Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság egyik 2008-as prioritása egyébként, hogy a gyerek- és fiatalkorú bűnözés visszaszorítására, az elkövetők reintegrálására dolgoz ki módszereket. A megelőzésnek is kulcsszerepe van, ehhez elsősorban a rizikófaktorokat kell megvizsgálni: az ilyen gyerek jellemzően marginalizált társadalmi környezetből származik, könnyebben kimarad az iskolából, az utcára kerül, innen pedig már csak egy lépés van a normaszegésig, majd a súlyosabb bűncselekményekig.


Ezek a gyerekek áldozatok és elkövetők egyszerre

– szögezte le Tonk Gabriella. “Ki kell javítani” a szocializációjukat, és bár sajnos vannak esetek, amikor a társadalomba történő reintegrálásuk nem sikerül, mindig van esélyük, és meg kell próbálni dolgozni velük. Ez a 12 éves gyerek visszaeső bűnöző, ő és társai nem ismerik a társadalmi normákat, és ennek okát a nevelésük hiányában kell keresni. A lényeg az, hogy minden ilyen esetben minél hamarabb megtörténjen a beavatkozás és elkezdődjön a nevelői munka.

A Save The Children romániai szervezete szerint Romániában sajnálatos módon a hangsúly továbbra is a büntetésre esik, nem a gyermekek átnevelésére és jólétének biztosítására. A kiskorúakra vonatkozó törvénykezés és a biztosított szolgáltatások még gyerekcipőben járnak – állapította meg a szervezet.




ÉletmódRSS