Új: néprajzi fotóarchívum az Adatbank.ro-n!
szerk. 2008. január 12. 12:07, utolsó frissítés: 11:58#b#A teljes 20. századot#/b# dokumentáló néprajzi fotógyűjteményt tesz közzé a Kriza János Néprajzi Társaság és a Transindex az Adatbank.ro felületén.
Tizenhárom-tizennégy év munkája van benne – így összegezték a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) fotótárán dolgozó szakértők azt a folyamatot, mely most zárult le azzal, hogy a fotóarchívum bárki számára elérhetővé vált online a Transindex szerverén, egészen pontosan az Adatbank.ro-n.
>> Kattints a KJNT fotóarchívumára az Adatbank.ro-n! >>
Ha időrendben haladsz, az archívum két legrégebbi felvétele 1913-ból, illetve 1914-ből származik. Mindkét fotót Romulus Vuia készítette Hunyad megyében: az első egy asszonyt ábrázol a gyermekével, a másik egy halászó férfit.
De van a fotótárban hólyagos csupor a Kolozs megyei Alsójáráról, fedett kapu a Borsa völgyéből, egy néprajzkutató csoportképe a falubeliekről, a szárnyasoltár képei Csíkszentimréről – és még hosszan lehet sorolni a tárgyakat, helyzeteket, egy olyan időszak dokumentumait, melyet még mindig olyan furcsa "múlt századnak" nevezni. Az archívumban jelenkori fotók is elérhetők, több mint 3700 darab – például egy csángóföldi, lujzikalagori primíciáról (az az ünnepi esemény, mikor egy katolikus lelkész elsőször misézik életében).
Az összesen több mint 15 ezer felvételt tartalmazó archívumban
egyrészt az elkészülés éve, másrészt a fotón ábrázolt helyszín szerint – megyékbe csoportosítva – lehet böngészni. A képadatbank főoldalán mindig a kiemelt felvételeket lehet látni, de a legnézettebb fotókat is meg lehet tekinteni, külön csoportosításban. A keresővel és a részletes kereséssel a fotós neve, a helyszín, az elkészülés éve, illetve kulcsszavak szerint lehet keresni, ahogy az lenni szokott.
A fotóarchívum péntek este óta érhető el az Adatbank.ro-n: a bemutató sajtótájékoztatón Szabó Ágnes, a Transindex portfólió-igazgatója arról beszélt, hogy a szájt a kezdeti célkitűzésekhez képest egy főleg Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatárrá vált.
Mi történik akkor, mikor archaikus közösségek találkoznak a modernizációval? – Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke szerint ez a legfontosabb kérdése az erdélyi néprajzos és antropológus kutatóknak. A megválaszolásban különféle programjaival a KJNT is tevékenyen részt vesz.
A szakmai szervezet intézményesülésében jelentős lépés a teljes fotóarchívum online nyilvánossá tétele – magyarázta Pozsony Ferenc. Az archívum fontosságát jelzi, hogy az egyik legjelentősebb közép-kelet-európai néprajzi gyűjtőhely, a budapesti Néprajzi Múzeum internetes fotótárában körülbelül 18 ezer felvétel érhető el – hangzott el a KJNT székházában tartott sajtótájékoztatón Kolozsváron.
Jakab Albert Zsolt, az egyesület dokumentációs központjának vezetője cérnakesztyűt húzott, hogy a tudósítóknak bemutathassa a speciális, savmentes papírba csomagolt, kartondobozokban tárolt üvegnegatívokat és -pozitívokat, a diakockákat, negatív felvételeket.
– Fontos tudni, hogy a felvételeket mindig a negatív eredetikről szkenneltük be, tehát nem papírra kidolgozott másolatokról dolgoztunk. A KJNT fotótárába olyan felbontásban kerültek be a digitalizált változatok, hogy 42 x 30 centiméter nagyságú papírnyomatokat lehet készíteni belőlük, kiváló minőségben. A munka egyben dokumentum-restaurálás is volt, mert a századeleji üvegnegatívokat
sokszor darabkákból kellett összeragasztani.
És vannak még feldolgozatlan gyűjtemények: a legendás néprajzkutató, Dr. Kós Károly vagy Vámszer Géza felvételei mind elérhetők a gyűjteményben, azonban a most aktív kutatók fotóit is be fogjuk illeszteni az archívumba – illusztrálta a terveket Jakab Albert Zsolt.
A bemutatón részt vett Borbély Károly, az informatikai tárca új vezetője is, aki támogatást ígért a román és az erdélyi magyar kultúra digitalizációjára. Mint mondta, Romániában az internetes technológiák fejlesztése folyamatos, de a technikai lehetőségek mögött lemaradt az okosan szerkesztett hálózati tartalom.
>> Kattints a KJNT fotóarchívumára az Adatbank.ro-n! >>
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!