2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mivel lehet eladni egy könyvbemutatót?

Fülöp Noémi, Balázsi-Pál Előd 2007. december 17. 14:42, utolsó frissítés: 13:54

Előre szólunk, nem a jó nőkre gondoltunk. Hatékony ötlet például a koncert, de az sem kutya, ha különböző tartalmú meghívókkal #b#ejted zavarba#/b# az embereket. Vagy zavard le #b#gyorsan, szünetben#/b#.




Csúnya dolog ezt így leírni, de aki magába néz, kénytelen beismerni: egy könyvbemutatóra az esetek nagy többségében kevesen jönnek el. Ha vagy két tucat érdeklődő összegyűl a helyszínen (amely általában egy könyvesbolt, illetve a Bulgakov kávézó), az már jónak számít, ám ilyesmi általában csak az ismert szerzők esetében fordul elő. Hogy


miért nem járnak könyvbemutatóra

manapság a kolozsváriak, ezt inkább ne firtassuk, mert még a végén oda kellene kilyukadnunk, hogy nem olvasnak eleget – ami nem igaz, rengeteg olyan kolozsvárival találkoztam, aki rendszeresen olvas egyebet is, mint a horoszkópját.



Megint csúnya dolgot fogok írni: egy könyvbemutató legtöbbször nem buli. Ritka, hogy legyen ingyen üdítő, netán bor, kaját meg aztán végképp nem adnak. Nem lép fel a Republic vagy a Bikini, nincs tombola vagy szépségverseny, vicceket sem mondanak, és a Szomszédnénit sem hívják meg.

Persze erre a kiadók is rájöttek, és mostanság különböző, ötletesnél ötletesebb fogásokkal próbálják eladni a könyvbemutatókat. A Koinónia például valódi


gerillamarketing-hadjáratot indított,


hogy minél több embert odacsábítson a bemutatókkal, felolvasásokkal egybekötött karácsonyi könyvvásárra.

E-mailben léptek akcióba, de nem ám a megszokott meghívó-körlevelekkel. Jómagam például egy olyant kaptam, amelyikből csak annyi derül ki, hogy ott lesz Ruxandra Cesereanu, Berszán István, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Visky Zsolt és Demény Péter. Dátum, helyszín, időpont. Gondolom, ez volt hivatott kiváltani a “nem-tudom-mi-az-de-elmegyek, mert ezek jó fejek” hatást.

Visky András (jobbra) bemutatja a szerzőket és köteteket Visky András (jobbra) bemutatja a szerzőket és köteteket


Az ismerőseim egyike viszont könyvbemutatóra kapott meghívót, és valószínűleg le sem esik nekünk a tantusz, ha nem egyezik a hely és időpont. Jelzem, az övén több név szerepelt. A harmadik ismerőssel pedig már a helyszínen futottam össze, és kiderült, ő karácsonyi könyvvásárra jött, merthogy éppen azt az e-mailt kapta meg. Egy ideig gondolkodtunk, hogy


ezt most átverésnek kellene minősítenünk

és megsértődnünk rajta, vagy pedig elkönyvelni ügyes gerillamarketingként, aztán az utóbbi mellett döntöttünk. Elvégre a színház előcsarnokában annyi ember gyűlt össze, amennyit még könyvbemutatón nem láttam (pedig voltam már egy páron). Az esemény maga pedig annak ellenére, hogy hat kötetet vettek sorra, cseppet sem volt fárasztó vagy unalmas.

Ők mind a Koinónia könyvbemutató-vásárára jöttekŐk mind a Koinónia könyvbemutató-vásárára jöttek


Visky András kimentette KAF-ot, aki családi ügyei miatt hiányzott, de többször beletelefonált az eseményekbe, aztán Dimény Áron olvasott fel néhány haikut a költő Időmadárkönyv című kötetéből – ám csak röviden, mert utána futott is Woyczeket játszani. Berszán István rituális olvasás-gyakorlatait, illetve ezek következtetéseit foglalta össze egy kötetbe.

A szerző nem az irodalom működéseként vizsgálja az írást, olvasást, hanem magát a gyakorlatot, annak idejét és terét helyezi előtérbe. A gyakorláskutatás ugyanakkor nem csak az irodalomhoz kötődik, Berszán a nem-irodalmároknak is ajánlotta az olvasott szövegek antológiájával is kiegészített kötetet. Láng Zsolt mintha


megpróbálta volna lebeszélni az olvasókat


Játék a kriptában című drámakötetéről, mondván, mindhárom szövege felkérésre készült, és most, utólag úgy érzi, túlságosan is meg akart felelni. Nem jött össze, a közönség füllel hallhatóan szerette a felolvasást.

Tibori Szabó Zoltán a Karácsony Benőnek dedikált, Az árnyékos oldal című kötetéről beszélt: a holokauszt tükörképe az erdélyi (nem kizárólag magyar) sajtóban. “Azt kutattam, hogyan alakult egy olyan közösség tudata, amely egy traumát szenvedett el” – mondta a szerző.

Demény Péter tíz éves szünet után újra versekkel jelentkezett – a Fél flakon című kötet arról szól, mi lett, illetve mi lesz azzal, ami a flaskában volt és maradt. “Hurcoljuk magunkkal a fél flakonjainkat” - fogalmazott Demény.

Mindenki megkóstolhatta a mesés cujkátMindenki megkóstolhatta a mesés cujkát


Ruxandra Cesereanu Keresztes asszony című kötetét Visky Zsolt fordította magyarra. A szerző szerint a versek a város tizenkét templomát sorra vevő zarándokutat dokumentálnak, egyúttal Kolozsvár pszichikai-spirituális kronológiáját is idézve. A bemutató végén pedig Ruxandra Cesereanu mindenkit meghívott egy-egy korty “mesés cujkára”, amelybe – állítólag – az öregek pálinkafőzés közben elmondott történetei is beleszivárognak. Az Erdélyi Híradó Könyvkiadó


zenés showműsorral próbálkozott,

a legújabb Előretolt Helyőrség-kötetek mellé Murányi Tóni és zenekara muzsikált. A Bulgakov kávéház irodalmi szalonjában az összes ülőhely elkelt, a közönség pedig díjazta a házigazda Orbán János Dénes esküvői frakkját és a szerzőkről írt humoros életrajzait.

Murányi Tóni és zenekara, jobboldalt Orbán János Dénes frakkbanMurányi Tóni és zenekara, jobboldalt Orbán János Dénes frakkban


Bálint Tamás költő és közgazdász A pap leánya, birtokostul című kötetével indítottak, amely a szerző bevallása szerint többek között azt firtatja, hogyan lehet meggazdagodni. Végül a honoráriumban, azaz az E-MIL 1000 eurós debütdíjában is sikerült kiegyezni. Murányi Sándor Olivér Felnyomták szentnek című prózakötetének bemutatója pörgősnek és humorosnak ígérkezett.

A harmadik pornó-prédikációnál (a szerző által kitalált, vadonatúj műfaj) azonban néhányan lassan úgy éreztük, egy


Murányi Olivér one-man-show-ra csöppentünk,


Murányi Olivér, szerzetes, irodalmár,
<br />
karatés, néptáncos, és még mi is?Murányi Olivér, szerzetes, irodalmár,
karatés, néptáncos, és még mi is?
ami soha nem ér véget – és ez a benyomás csak erősödött, amikor a szerző karate- és néptánctudásából is ízelítőt kaptunk. Az első sorokban viszont töretlen volt a jó hangulat, annak ellenére, hogy a rendezvény harmadik órájába is jócskán beleeveztünk.

Töredelmesen bevallom, nem volt türelmem kivárni, hogy Muszka Sándor Mi nem lóg ha áll című vers- és prózakötete sorra kerüljön, úgyhogy soha nem fogom megtudni, mi hangzott el a félig önéletrajzi ihletésű, félig fiktív novellákról, illetve az azt követő versekről. Pedig érdekelt volna. És ha már így belemelgedtünk a könyvbemutatókba, azt is megnéztük,


a románok hogy csinálják

ezt. Nem mintha ebben bármi szándékosság lett volna: mi a Reklámzabálók éjszakája kolozsvári kiadására mentünk, ahol az első blokk utáni szünetben a Köztársaság mozi előterében tartottak rögtönzöttnek tűnt könyvbemutatót.

A rendezvénysorozat producere, Dan Chişu kötetéhez nehéz lett volna jobb helyszínt találni. Ott van egy több mint ezer fős, cigiző, traccsoló, vagy éppenggel unatkozó tömeg, amelyben mindenki hálás a román reklámzabálók atyjának.

Ott van az est műsorvezetői tisztét betöltő, egyébként is népszerű poén-rap trió, a Cassa Loco, akik lazán kiállnak kábel nélküli mikrofonjaikkal az előtérbe, és bejelentik, hogy mit ad isten, megjelent Dan Chişu új prózakötete, a Garsoniera din pădurea de macarale (Garzonlakás a darurengetegben), majd az író is beáll közéjük, eldarálja, hogy regénye egy román fiatalról szól, aki Franciaországba emigrál, nevet változtat, és a világ legfelkapottabb színházi rendezőjévé válik. A történetben visszatérését lehet végigkövetni. És ennyi. Az egész nem több öt percnél. Még kialakul egy kisebb sor dedikálásért, de nem kell aggódni, a vetítés nem fog emiatt csúszni.

Dan Chişu egyébként nem számít a kritikusok kedvencének: a szakma nem nézte jó szemmel, hogy első kötete 28 ezer példányban fogyott (ezt állítólag alig féltucatnyi román író mondhatja el kötetéről) - ezért is volt szerencsés, hogy nem egy könyvesboltban vagy hagyományos könyvbemutatós helyszínen hozakodott elő második művével.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS