2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tömeges kacagás-mozgalom az optimizmusért

Kertész Melinda Kertész Melinda 2007. november 30. 18:25, utolsó frissítés: 17:58

Nevetésre született az emberiség, a kacagás a stressz természetes ellenszere. Örömet okoz a léleknek, jól érezzük magunkat tőle és jótékonyan hat a másokkal szemben tanúsított viselkedésünkre is.




„Évekig nem tudtam eldönteni, hogy sírni, vagy kacagni szeretek-e jobban, aztán a kacagás mellett döntöttem. Bárhol jólesik kacagni, emiatt egy rakás problémám is származott, mert több temetésről is kiutasítottak. De az elveimet felvállalom és továbbra is bárhol szívesen kacagok – humorizál Bálint Ferenc, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat egyik tagja.

„Amikor színpadon vagyok, jobb szeretnék a közönség helyében lenni, irigyelem őket, hogy csak ülnek és kacagnak, miközben én a színpadon szövegeket gyártok. Ugyancsak az ő helyükben szeretnék lenni, mikor kifütyülnek és hamutartókkal meg egyéb tárgyakkal dobálnak meg” – vallja.


A nevetés napjainkban egyre inkább teret veszít. Néhány nemzedékkel ezelőtt a boldog és egészséges emberek 20 percet vagy még ennél is több időt töltöttek el nevetéssel. Jelenleg számos országban csupán



napi öt perc a felnőttek nevetés-adagja,

az időtartam csökkenése leginkább a jóléti társadalmakra jellemző. A kacagásterápia jótékony hatásait a bombay-i pszichológus, dr. Madan Kataria ismerte fel, az ő nevéhez fűződik a kacagás-terápia mozgalom is.

1995 márciusában történt mindez, mikor egy cikk megírásához dokumentálódva a pszichológus a kacagás testre és lélekre való jótékony hatásáról szóló, tömérdek mennyiségű szakirodalomra bukkant. A legjobb orvosság, a kacagás című írás soha sem látott napvilágot, mert miután elkészült a cikkel, más ötlete támadt: elhatározta, hogy kacagó klubot alapít.

Az elméletet rögtön gyakorlatba ültette, amikor Bombay egyik parkjába az arra járóknak egy nevető klub létesítéséről szónokolt. A járókelők szkeptikusak voltak, kikacagták a fura ötlettel előálló Kataria doktort, azonban négy személy csatlakozott kezdeményezéséhez: a park egyik szögletében nevetni kezdtek. Az orvos fennhangon elmagyarázta, milyen


jótékony hatása van a nevetésnek,

és egyre több embert sikerült meggyőznie, a park szögletében kacagó csoport tagsága pedig egyre növekedett.

Azóta tizenkét év telt el, és a világon igazi kacagás-mozgalmat váltott ki a kezdeményezés: jelenleg ötven államban mintegy ötezer nevető-klub működik.

Boldog családBoldog család

Eleinte a résztvevők körbeálltak, majd felváltva vicceket mondtak, avagy humoros történeteket, anekdotákat meséltek. Lassan szokássá vált a reggelente 10-20 percig tartó hahota-terápia. Azonban kifogytak a viccekből, és a trágár és szexista vicceket különösen a nők nem nézték jó szemmel.

Kataria rádöbbent, tökéletesítésre szorul a kezdeményezés: betiltotta a viccmondást, és a klubtagoknak immár „segédeszköz” nélkül kellett kacagniuk. Szimulált és stimulált kacagásnak nevezte a 30-45 másodpercig tartó ok nélküli hahotázást, nevetgélést, kuncogást. Majd egyre több, a jogában fellelhető légzéstechnikával, ízületek nyújtásával egészítette ki a terápiát. E mellé társult az


“érzékeny életmód” gyakorlása

is. Azt tanácsolta a klubtagoknak, hogy fokozottan figyeljenek embertársaikra, ne hagyják egójukat eluralkodni, dicsérjék meg a körülöttük élőket, és osszák meg velük kellemes tapasztalataikat.

Kacagás közben a szervezetből eltávozik a széndioxid, és friss, oxigéndús levegővel telítődik a tüdő, ami jótékonyan hat az agyműködésre és szellemi frissességet eredményez.

Ugyanakkor gyulladásgátló anyagokat szabadít fel, elősegíti az izmok ellazulását, csökkenti a stresszhormonok szintjét, megedzi az arcizmokat, így a ráncok kialakulását is lassítja, valamint boldogság-hormont, azaz endorfint juttat a vérbe.

László Éva pszichológiai szaktanácsadó a Transindex kérdésére elmondta, a nevetést ugyanúgy meg lehet tanulni mint bármi mást, míg készséggé nem válik.

Kacagóterápián vesznek részt a házastársakKacagóterápián vesznek részt a házastársak

"Az sem baj, ha mesterséges formában idézzük elő, mert „minha-helyzetet” teremtünk, azaz ha úgy teszünk, mintha az adott esemény megtörtént volna, nagyobb esélyünk van rá, hogy valóban bekövetkezzen. Azonban ha a kacagás kényszer szintjén marad és nem vállik az életmód részévé, akkor káros is lehet" – összegezett.

A laughteryoga.org honlapon bárki kikeresheti a lakhelyéhez legközelebb eső kacagó-klubot. Zilahon kellene működnie az egyetlen romániai klubnak, amelyet egy mosolygós arcú trénernek kellene vezetnie. Azonban a megadott telefonszámokon nem az illetékes személy felelt, e-mailt sem lehet küldeni neki, a honlapra adatokat utoljára 2006 márciusában töltöttek fel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS