2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„A magyar fiatalok továbbtanulási kedvét eddig is tapasztaltuk”

Bakk-Dávid Tímea kérdezett:Bakk-Dávid Tímea 2007. november 29. 12:41, utolsó frissítés: 2007. november 28. 14:22

Ha lassan is, de alkalmazta a Babeş-Bolyai a végzősök visszajelzései alapján körvonalazódó javaslatokat: a képzés egyes szakokon #b#gyakorlatközelibbé vált#/b#, magyarázza Magyari Tivadar rektorhelyettes.





A Babes-Bolyai Tudományegyetem évek óta úgy próbálja követni a végzősök sorsának alakulását, hogy diplomaosztáskor – vagyis gyakorlatilag egy évvel a licencvizsga után – 39 pontos kérdőívet töltet ki a delikvenssel.

Az 1997 és 2004 közötti adatok kiértékelését végző Csata Zsombor szociológus szerint a magyar végzősök alulreprezentáltak a jobban fizető piaci szektorokban, kisebb arányban helyezkednek el az egyetem befejezése után, mint a románok, ugyanakkor nagyobb hányaduk tanul tovább.

ide kapcsolódik


>> Mennyire piacképes a BBTE-n szerzett tudás? >> Hajlamosak a továbbtanulásba menekülni a BBTE magyar végzősei, ezzel együtt többségük elégedett az oktatás minőségével. A pályakezdők többek közt a román nyelvtudás hiánya miatt kerülhetnek hátrányos helyzetbe a piacon.


Transindex: 2004-gyel bezárólag voltak használható, illetve feldolgozott adatok a Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzősei egyetem utáni sorsára vonatkozóan.

Voltaképpen csak feltételezni lehet, hogy a fő tendenciák – vagyis a magyar hallgatók arányának növekedése, az állástalan továbbtanulók felülreprezentáltsága a magyarok esetében, a gyakorlati képzéssel és a szaktantárgyak oktatásával elégedetlenek magas aránya – jelenleg is érvényesek-e, vagy sem. Mit gondolsz erről?



Magyari Tivadar: – A magyar hallgatók aránya jelenleg is 27 százalék körül mozog, és enyhén növekedhet. Ez összefüggésben áll azzal, hogy még van néhány szak, ami ezután indul magyarul is (geodézia, televízió szak stb.), illetve, hogy növelni akarjuk a magyar tagozatot a közgazdasági szakokon. Azzal is összefügg, hogy a székelyföldi, illetve a szatmárnémeti kihelyezett tagozat is kifejlődik, és itt a magyar tagozat többségi.

A gyergyószentmiklósi és a sepsiszentgyörgyi tagozat épületeinek bővítésével az ottani oktatási szolgáltatások is bővülnek.

A magyar fiatalok továbbtanulási kedvét eddig is tapasztaltuk, most ezt adatok is alátámasztják. A részletesebb értelmezéssel megvárom a szakértők véleményét. Nem bocsátkozom találgatásokba ennek okairól, de európai jelenség már, hogy a fiatalok egy része oktatási kényszerpályán mozog, és akár 30 éves koráig ösztöndíjakból, pályázatokból él.

A gyakorlatibb oktatás a diákok legfőbb követelése a bentlakással kapcsolatos kérések után. Oktatásért felelős rektorhelyettesként közelharcokat vívok magam is a karokkal, hogy ebbe az irányba lépjenek. Július 17-én sikerült átvinnünk a munkatársakkal a szenátuson egy erről szóló határozatot, az egyetem új vezetősége ezt már alkalmazni fogja.


Hogyan hasznosította az egyetem a végzősök visszajelzéseit? Mi változott azóta? Minek kellene változnia?


– Az egyetem szerintem lassan és meg-megfeledkezve ezekről az adatokról alkalmazta a visszajelzéseket. Óriási intézet: nehezen mozdul. A képzés egyes szakokon sokkal gyakorlatibb már, és a jövőre induló mesterik egy része is ilyen. Például valószínű, hogy a geológia szak magyar tagozata a jelenlegi elméleti oktatás magvát is megőrizve mérnöki geológiává válik.

A tavasszal közvetítettem az autópálya építő cég csúcsvezetősége és az egyetem között, és létre is jött egy találkozó. Azt hittem, kezdetként egy protokolláris megbeszélés lesz. Már ezen a találkozón megegyeztünk jónéhány geológus végzős azonnali alkalmazásában.

A szociológia szakon például tíz tantárgyat cseréltünk ki olyanra, ami főleg kommunikálni, érvelni, intézményi-üzleti életben viselkedni, pályázni, szervezni, boldogulni tanítja a diákokat. De nem esünk át a ló túlsó oldalára, és nem akarjuk a gyorstalpaló tanfolyamok helyszínévé tenni az egyetemet, tehát itt helye van az elméleti oktatásnak is, és természetesen a tanárképzésnek, kutatóképzésnek, és olyan szakoknak, mint az irodalom, nyelvészet, filozófia.


Hogyan látod az (akár országos szintű) felsőoktatás-politika és a munkaerő-piaci kereslet viszonyát?

– Szerintem az országos felsőoktatás politika, ha egyáltalán van ilyen, fut a dolgok után, az elszabadult magánegyetemi rendszer közepette. A munkaerőpiachoz való igazítás amúgy sem könnyű, és hosszú távú közpolitika része szokott lenni.

Például: a mérnöki szakmák iránti kereslet másfél évtized alatt járta be lomhán a következő hullámzást: csökkent, majd a csökkenés lassult, megállt, enyhe növekedés indult be, most pedig erőteljesebb az érdeklődés. Ám közben a képzésnek is át kellett alakulnia. A pályaválasztási kultúra, de még a közpolitikai tervezés is ezeket a mozgásokat rendszerint fáziskéséssel követi, hiszen a társadalomnak időre van szüksége, hogy megtapasztalja a változást.


Az "értelmiségi munkaerő-piaci szabadversenyben" mennyire rúgnak labdába a romániai magyar végzősök?

– A romániai magyar elit fiatalabb része főleg a BBTE-n végzett: jogászok, közgazdászok, politikusok, tanárok, tanítók, hittan-oktatók, a színészeink egy része, fiatal újságíróink. Az idézett Korunk-tanulmány készítői is nálunk végzett szociológusok.


Voltaképpen a romániai, és nem romániai magyar szabadversenyre gondoltam, arra a feltételezésre utalva, hogy a románnyelv-tudás hiánya valós akadálya az érvényesülésnek, és oka lehet annak, hogy a versenyszférában alulreprezentáltak a magyarok.

– Hogy a versenyszférában az alulreprezentáltságnak milyen okai vannak, erről nem bocsátkoznék feltételezésekbe, csak utalnék arra, hogy Magyarország jelentős vonzóerőt jelent a végzős szakemberek számára.

A románnyelv-tudással kapcsolatban vegyük a közgazdászokat: több százan járnak magyarok a román szakra is. Azt látom, hogy megállják a helyüket. Az egyetemen egyébként az a tapasztalatunk, hogy általánosan érvényes: aki már egy viszonylag jó román nyelvtudással érkezik, az magyarul tanulva sem felejti ezt el, és jól boldogul.

Aki nem tud jól románul, egy román szakon természetesen hátrányban van, többek között ezért is működtetjük a magyar tagozatot, hogy ők is felzárkózhassanak. Volt olyan diákom, aki székelyföldi lévén nem tudott jól beszélni románul, ám egyetem után Bukarestig is eljutott, román kollégákkal dolgozik együtt.

Amire törekszünk, és ezt egy júliusi határozat mostantól lehetővé is teszi, hogy a magyar diákok fakultatív tárgy keretében a román szaknyelvet is elsajátítsák. Ez még nem kötelező minden karon, de a szociológián már bevezettük, és nagy meglepetésre a másodévesek testületileg be is iratkoztak – majdnem annyian járnak, mint egy kötelező tantárgyra.

Ezen a kurzuson román szakmunkákat olvasnak, olyan személy beszélteti őket, aki előtt nem kell szégyenkezniük az esetleges nyelvi hiányosságok miatt, és természetesen írnak is románul. Összegezve, aki jól tud románul, jobban fog tudni, aki meg nem, az felzárkózhat a BBTE-n.


A kérdőívek hiányos és felületes kitöltésének megelőzésére körvonalazódik-e valamilyen módszer (diplomakiadó osztályt nem érdekli, de ők kell lekérdezzék, az Egyetemi Fejlesztési Központnak, vagyis a kiértékelőnek nincs autoritása számonkérni a minőséget)?

– De igen, viszont nem könnyű türelmetlen, diplomáját így is jelentős késéssel kézhez kapó embereket rábírni arra, hogy alaposan nézzék meg azt az űrlapot, rendesen töltsék ki. Így is egy szívességet tesznek, ezúton is köszönjük nekik. Még így is aranybánya ez az adathalmaz.

A nyáron nyitottunk egy másik aranybányát: a felvételizők töltöttek ki kérdőíveket, ez két és félezer egyetemválasztó magyar fiatal adata – az „aranyat” most kezdjük belőle kitermelni.


Mit gondolsz a kisebbségi elitizmus Papp Z. Attila által a romániai magyar oktatásra alkalmazott hipotéziséről?


– Hasonlóan látom én is, amiket PZA kollegánk viszont adatok alapján sommázott.

ide kapcsolódik
>> Kisebbségi elitizmus az oktatásban: sok pedagógus, kevés szakmunkás >> Látványosabb egy egyetemet működtetni, mint a szakképzést fejleszteni: a határon túli magyar elit a szimbolikus eredményekre és az újratermelődésre utazik? Kárpát Panel 2007, oktatási körkép.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS